Mik az infarktus jelei? Erről ismerhetők fel a szívinfarktus és az agyi infarktus jelei!

Cikkünkben eláruljuk, mi az az infarktus, mikor alakul ki szívinfarktus és agyi infarktus. Mik az infarktus korai jelei, milyen előjelek figyelmeztetnek a közelgő katasztrófára? Mik az infarktus jelei férfiaknál, miben mások a tünetek női betegeknél? Mi a különbség az agyi infarktus esetében a vérzéses és a vértelen érkatasztrófa között? Miben más szívinfarktusnál a mellső fali infarktus, mik a hátsó fali infarktus jelei?

Mi az infarktus jelentése?

Az infarktus vérellátás csökkenésétől létrejövő szövetelhalást jelent, amit általában a vénák, erek elzáródása okozhat alvadt vér, plakkok, vérrögök következtében. Infarktus bármelyik szervünkben létrejöhet, azonban a leggyakoribb fajtái a szívinfarktus, illetve az agyi infarktus. Az infarktus jelei általában hirtelen jelentkeznek és hamar ledöntik a lábáról a beteget, kimenetelük bizonyos esetekben életveszélyes következményekkel járhat, ezért, ha infarktus jelei jelentkeznek valakinél – vagy magunkon észleljük azokat – haladéktalanul mentőt kell hívni!

Figyelmeztethetnek az infarktus korai jelei

Habár az infarktus jelei látszólag hirtelen üthetik fel a fejüket, az esetek jelentős részében már órákkal, sőt, napokkal az érkatasztrófa beállta előtt utalnak rá bizonyos események. A szívet érintő infarktus korai jelei közé tartozik a szívfájdalom/mellkasi fájdalom, szorító érzés, ami mozgás hatására erősödik, pihenésre alábbhagy. Az agyi infarktus esetében nem ilyen egyszerű a problémát előre jelezni, felléphet átmeneti agyi keringészavar is, ám az agyi infarktus jelei többnyire villámcsapásszerűen érkezhetnek.

A szívinfarktus jelei

A szívinfarktus során a szívizom egy része vérellátás elégtelenség miatt elpusztul, gyakorlatilag a szívben található véralvadék elzár/beszűkít egy artériát a szívben. A „szívinfarktus” és a „szívroham” ugyanazt jelenti, vagyis nyugodtan használhatjuk a két kifejezést szinonimakét – ellenben a hirtelen szívmegállás (szívhalál) elektromos zavarból eredendően jön létre, szívritmuszavarhoz köthető. Utóbbi esetben a szív váratlanul megáll, nem tud tovább vért juttatni az agyba és a tüdőbe, emiatt perceken belül beállhat a halál.

Az infarktus jelei nagyobb valószínűséggel mutatkoznak érelmeszesedés esetén (ennek oka a magas koleszterinszint és más anyagok plakkokban történő lerakodása); ha ebből az okból kifolyólag beszűkülnek a szíverek, azt koronária betegségnek nevezik. A szívinfarktus oka ritkábban egy koszorúérbe beékelődött vérrög, de okozhatja a szív koszorúereinek görcsös összehúzódása is.

Az infarktus jelei esetén, főleg, ha a felsoroltak közül egyszerre többet is tapasztalunk, haladéktalanul kérjünk orvosi segítséget! Ezekre a jelekre figyeljünk:

• mellkasi nyomásérzés, szorító mellkasi fájdalom vagy mellkasi teltségérzés (legalább egy percen keresztül);
• erősödő mellkasi fájdalom;
• kisugárzó fájdalom a mellkas irányából a karba, vállba, hátba, illetve a nyak és az állkapocs irányába;
• légszomj/hiperventillálás;
• ájulás;
• fokozott izzadás;
• hányás, émelygés.

Az infarktus jelei esetében megkülönböztethetjük a mellső, illetve a hátsó fali infarktust (utóbbit veszélyesebbnek tartják, ám valójában minkét típus egyformán okot ad az aggodalomra). A mellső fali infarktus a bal koszorúér elzáródása esetén jön létre, a hátsó fali infarktus jelei pedig a jobb koszorúér elzáródását követően mutatkoznak – utóbbinál gyakoribb a gyomortáji fájdalom, ami miatt nehezebb diagnosztizálni.

Szívinfarktus bekövetkezése esetében a kiérkezőmentők defibrillátorral stabilizálják a beteg állapotát. Fontos, hogy az érkezésükig folyamatosan tartsuk velük a kapcsolatot és hajtsuk végre utasításaikat. Ha nem észleljük a mellkas emelkedését és süllyedését, lélegeztessük a beteget szájon át és alkalmazzunk mellkasi kompressziót (30 mellkasi nyomás, 2 levegő befúvás). A mentők a beteget elszállítják a kórházba, ahol a szívinfarktus súlyosságától függően alkalmazhatnak gyógyszeres kezelést.

Az EKG vizsgálat eredményeire alapozva a kardiológus szakorvos megállapítja, hogy szükséges-e az elzáródott szívkoszorúér katéterrel történő megnyitása. A kórházban kidolgozzák a szívinfarktusból való felépüléshez szükséges terápiát, ám a gyógyszeres kezelés mellet az életmódváltás alapvető gyógyulási feltétel. Súlyos esetekben szívműtétre, pacemaker-behelyezésre is szükség lehet.

Az infarktus jelei férfiaknál VS nőknél

A szívinfarktus tünetei nem mindig egyértelműek, hiszen – mint a betegségek, rendellenességek nagytöbbségénél – mindenkinél egyedi súlyossági fokon, más-más formában jelentkezhetnek. Az infarktus jelei férfiaknál drámaibbak míg időseknél, nőknél és cukorbetegeknél kevésbé jellegzetes formában mutatkoznak meg. Akár az is előfordulhat, hogy valaki úgy esik át egy szívinfarktuson, hogy egyáltalán nincsenek jellegzetes tünetei.

A szívinfarktus jelei nőknél gyakrabban fejeződnek ki hiperventillálás, hát- vagy állkapocsfájdalom, émelygés, hányás formájában. Az infarktus jelei férfiaknál gyakran szorító mellkasi fájdalom formájában mutatkoznak, illetve rájuk jellemzőbb az infarktus jelei közt a fokozott izzadás és a kisugárzó fájdalmak. Mindettől függetlenül bármelyik nem esetében előfordulhat az infarktus jelei közül bármelyik ne alapozzunk pusztán a sztereotípiákra!

Az agyi infarktus jelei

Az agyi infarktus kifejezés alatt a stroke-ot értjük, ami az agyi érkatasztrófák összefogó neve. Stroke akkor alakul ki, amikor az agy valamely területén a vérellátás olyan szinten leromlik, hogy ez a környező sejtek pusztulásához vezet, ezzel hosszútávú, sőt, maradandó agykárosodást is okozhat, ami felnőttkori rokkantsággal járhat, egyes szervek (pl. mozgásszervek, beszéd) funkcióvesztését is okozhatja. Az agyi infarktus kezelése a stroke által generált problémák ellensúlyozását szolgálja, célkitűzése, hogy a beteget a stroke előtti állapotra fokozatosan visszaépítsék.

Megkülönböztetjük a vértelen agyi infarktust a vérzéses agyi infarktustól: a vértelen stroke-ot trombózis vagy embólia okozza, míg a vérzéses stroke-ot (köznyelven az agyvérzést) egy agyi ér elrepedése eredményezi. Az agyvérzés – lehet agyállományi vérzés és szubarachnoideális vérzés is - rendszerint kapcsolatban áll más meglévő betegségekkel: növelheti az agyvérzés esélyét az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az alkoholizmus és az érfejlődési rendellenességek is.

A stroke és az agyvérzés tünetei, avagy az agyi infarktus jelei igen hasonló módon lépnek fel. A következő jelek esetén gyanakodjunk agyi érkatasztrófára:

• Az arc, a kar vagy a láb hirtelen fellépő érzéketlensége: A zsibbadás határozottan az egyik testfélre jellemző - a zsibbadó és a problémamentes testfél között általában egy jól körülhatárolható válaszvonalat állapíthatunk meg. Az egyik oldal a gyengeség, zsibbadásérzet mellett akár teljesen le is bénulhat.
• Fejfájás: az agyi infarktus jelei közt meghatározó a hirtelen, minden előzmény vagy átmenet nélkül beköszöntő fejfájás, ami szokatlanul erős, nem hasonlítható a hétköznapi problémákhoz. A fejfájás társulhat arcfájdalommal, a szemek között fellépő fájdalommal, nyaki merevséggel. Az éles fejfájás hatására kialakulhat a betegben tudatzavar vagy hányinger is, a stroke típusától függően.
• Afázia: A stroke tünetei között jellegzetesen kialakuló beszédértési és beszédképzési zavar, szótalálási zavar.
• Érzékelési- és memóriazavar: térbeli tájékozódásvesztés, feledékenység-érzet.
• Látásvesztés, látászavar: Felléphet a látás hirtelen elhomályosulása, a stroke súlyosságától függően lehet enyhén homályos látásvesztés, sőt, akár teljes látásvesztés, megvakulás is. Ugyanígy gyorsan lecsökkenhet a látásélesség, kialakulhat kettős látás.
• Szédülés, egyensúlyvesztés, mozgáskoordinációs zavarok.