Az alacsony jövedelmű magyar háztartások csaknem 45 százaléka nem engedheti meg magának a tápláló étkezést.
Az elemzők korábban arra számítottak, hogy az új évben csökkenni fognak az árak, azonban több tényező együttes hatása felfelé nyomta az árakat.
Az Intrum és a GKI kutatásának legfrissebb adatai alapján az előző év azonos időszakához viszonyítva javulás tapasztalható a fizetőképességi indexben.
Az Intrum legfrissebb jelentése alapján stagnál az Intrum Fizetőképességi Index (IFI), ami a közelmúlt gazdasági helyzetét tekintve kedvező jelnek számít.
Az energiaközösségekkel kapcsolatos szabályozás a társasházakra vonatkozó speciális rendelkezésekkel egészülhet ki.
Az Energiaügyi Minisztérium nyolc területre indított koncessziós eljárásokat szénhidrogén kutatására és kitermelésére.
Az élelmiszerhulladék toplista élén továbbra is a készételek állnak, amit a zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk követnek.
Kellemes meglepetés: a háztartások globális pénzügyi vagyona 7,6 százalékkal növekedett 2023-ban, ami kompenzálta a megelőző év veszteségeit.
1800 milliárdos kamatkifizetés lesz esedékes csak a prlmium állampapírok esetében, akinek tehát ilyenje van, már csak keveset kell, hogy várjon.
Egy átlagos európai évente több mint 6,5 kg ruhát dob el, amelynek 87 százalékát vagy elégetik, vagy a hulladéklerakókba viszik.
2010-ben a háztartások 58%-a rendelkezett szélessávú internetkapcsolattal, mely jelentős lemaradás volt az EU-s átlaghoz képest. 2023-ra ez az arány elérte a 93%-ot.
Éves szinten minden településtípuson emelkedtek a lakásárak és a bérleti díjak, ami negatívan befolyásolja a magyar lakosság fizetőképességét.
Az új intézkedések a 2025-ös költségvetés hiányát is csökkentik, bár ez a háztartások és cégek számára kevésbé kedvező.
Egyszerre három olyan makroadat is elmaradt a várakozásoktól, amelyek együttes romlása a GDP csökkenését is hozhatja.
Nominális értelemben új csúcsot döntött a háztartások pénzügyi vagyona, de az infláció miatt reálértelemben 3 évet elvesztettek a megtakarítók.
A saját háztartás ellátására fordított idő a férfiaknál átlagosan napi 79 perc, a nőknél 185 perc volt.
Még a velünk körülbelül azonos fejlettségű gazdaságok sem költenek annyit élelmiszerre a bérük arányában, mint a magyarok.
Az évi 6000 kilowattórának a jelentős részét a háztartás kénytelen lesz 5 forintért eladni, és kénytelen lesz helyette bizonyos mennyiséget vásárolni, 37 forintért.
A lakáshitelezés visszaesését jelzi az, hogy az EU-ban Magyarországon a legkisebb a háztartások lakáshite tartozás, ez pedig nem tűnik olyan jó hírnek, mind elsőre látszik.
Kimondottan kemény spórolásba kezdtek, nem csak a magyar, de az európai háztartások is, ha az energiáról van szó.
