A gigagyárak sem húznak ki a bajból? Fájóan nagyot reccsenhet a magyar gazdaság 2024-ben

Bár a koronavírus-járvány elejéhez képest volt is honnan visszakapaszkodnia, most megint úgy tűnik, hogy nem zár olyan szép évet az egyik legfontosabb gazdasági mutató, a bruttó nemzeti összetermék, vagy gyakrabban használt nevén a GDP. Ennek azonban alapos oka van: a közelmúltban egyszerre három indikátor, a kiskereskedelmi mutatók, az ipar teljesítménye és a külkereskedelmi mérleg sincsenek éppen erejük teljében, ami külön sem okozna megnyugvást, de hogy egyszerre legyenek rosszak, az már kihatással lehet a gazdaság teljesítményére - vagyis megint kevesebbet fog érni a pénzünk, és azt nem csak hosszú, hanem rövid távon is megérezzük.

A Pénzcentrum makroelemzők véleményét is kikérte, akik egyöntetűen úgy látják, hogy a GDP teljesítményére valóban kihathat, hogy a három, fentebb említett szektor egyszerre gyengélkedik. Ezeknek azonban különböző okai vannak, ezeket vettük most végig.

Nagy GDP-kilengésekről szólt a tavalyi év

Közgazdaságtani alaptörvénynek minősül, hogy ha a GDP két negyedéven át csökkenést mutat az előző negyedévhez viszonyítva, akkor már technikai recesszióról beszélünk egy adott ország gazdaságát illetően. Hazánkban ez legutóbb tavalyelőtt fordult elő: akkor minden negyedéves adat kisebb volt az előzőhöz képest, a tavaly év végi GDP pedig csaknem egy teljes százalékkal volt gyengébb, mint az egy évvel korábbi.

Mint a fenti infografikán is látható, a GDP az előző negyedévben egészen szépen teljesített, csaknem egy egész százalékot ugrott 2023 utolsó három hónapjához mérve. 2023 egésézére is igaz, hogy nem voltak ritkák az ehhez hasonló mértékű ugrások, 0,9 volt általában a differencia az előző negyedévhez képest - kiegyensúlyozottságról ennek ellenére sem beszélhetünk, mert ezt hol pozitív, hol pedig negatív irányba tette.

Nagyon rossz bőrben van a magyar ipar

Trippon Mariannn, a CIB Bank vezető elemzője a Pénzcentrumnak küldött válaszában azt írta, hogy meglátása szerint az ipar gyengélkedése még a második negyedéves adatokban is lerontja majd a bruttó nemzeti összeterméket.

Az ipar teljesítményét a negatív keresleti környezet rontja, míg a háztartások a reálkeresetek emelkedése ellenére továbbra is csak óvatosan költekeznek. A külkereskedelmi mérlegben viszont májusban is jelentős többlet keletkezett. A hazai ipar teljesítményére továbbra is nagyon rányomja bélyegét a gyenge belső és különösen külső keresleti környezet. Májusban kiigazított adatok alapján a várt mérsékelt emelkedéssel szemben 1,1%-kal visszaesett az ipar kibocsátása. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok 5,2%-os, a kiigazított számok 4,9%-os csökkenést mutatnak. A kibocsátás szintje az év első 5 hónapjában 2,4%-kal maradt el a bázistól. 2024-ben havi szinten csak egyetlen hónapban, márciusban tudott bővülni az ipari termelés, az április-májusi adatok alapján a szegmens jó eséllyel a második negyedévben is negatívan járul hozzá a teljes GDP-hez

- elemezte a helyzetet Trippon Mariann.

Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója ugyanakkor úgy látja, hogy amagyar iparnak most jelentős külső hatásokat is el kell viselnie, és ez is okozta a rossz adatokat.

Elsősorban az ipari export áll nagyon rosszul, a kiskereskedelemben a negatív meglepetés nem volt annyira számottevő. A kiskereskedelmi forgalom éves alapon 3,6%-kal bővül, havi alapon minimális emelkedést láthattunk, ami csak kismértékben marad el a várakozásunktól. Az ipari termelés már jóval gyengébb képet mutat, mivel ott három egymást követő hónapban is számottevő havi alapú visszaeséseket láttunk. A német ipari teljesít rendkívül rosszul, amit a magyar ipari szektor is megszenved

- mondta Árokszállási Zoltán. Természetesen ettől még a magyar ipar valóban gyengélkedik a külső hatásoktól függetlenül is:

Alapvetően a villamos berendezés gyártása, a járműgyártás és az elektronikai cikkeket gyártó szegmens az oka a rossz teljesítménynek, amit leginkább a gyenge külpiaci konjunktúra okoz. A hazai piacra termelő élelmiszeripar sokkal jobb teljesítményt nyújt

- tette még hozzá az elemzési igazgató.

Miben bízhatunk?

A CIB Bank vezető elemzője szerint a kiskereskedelem sem növekszik egyelőre jelentősen, de ha lesz is ebben változás, akkor azt csakis az élelmiszer-kereskedelem hozhatja.

A kiskereskedelmi forgalom sem jelzi egyelőre, hogy érdemben erősödne a háztartások költekezési kedve. Májusban havi szinten mindössze 0,1%-kal tudott nőni a kiskereskedelmi forgalom. Éves szinten a nyers és a munkanaphatással kiigazított adatok is 3,6%-os emelkedést mutatnak. A növekedés motorját éves alapon még mindig az élelmiszerjellegű kiskereskedelem jelenti (6,3%), a nem-élelmiszer jellegű forgalom ennél jóval kisebb mértékben, 1,8%-kal nőtt tavaly májushoz képest. Az év első öt hónapjában 2,7%-os volumen emelkedést mutatott ki a KSH a teljes kiskereskedelembe

- írta Trippon Mariann. Hozzátette még azt is, hogy bár az exportban is érkeztek rosszabb adatok a korábbiaknál, összességében itt nem lesz annyira vesélyes a helyzet, és az év végére egy egészen szép szám jöhet ki.

A külkereskedelmi mérlegben májusban is jelentős, 1,146 milliárd eurós többlet keletkezett. Így az első 5 hónapban a pozitív egyenleg 6,74 milliárd euróra nőtt, a 12 havi gördülő egyenleg pedig 13,2 milliárd eurós szufficitet mutat. Májusban az előző hónaphoz viszonyítva (euróban számolva) a kivitel 5%-kal, míg az import 0,2%-kal csökkent. Az export értéke 8,8%-kal, míg a behozatal szintje 9%-kal múlta alul az egy évvel korábbi értékeket. A külkereskedelmi egyenleg látványos javulása mögött a nyomott import áll, ami egyre nagyobb részben a visszafogott fogyasztási és beruházási célú behozatalt tükrözi, míg az energia egyenleg esetében a nagy javuláson minden bizonnyal túl vagyunk. A havi többletek a következő hónapokban is fennmaradhatnak, de már kisebbek lesznek. A kivitel esetében gyors felpattanásra nem számíthatunk, míg az import szintje az élénkülő belső kereslettel párhuzamosan lassan emelkedhet. A romlás azonban csak annyit jelent, hogy a havi többletek mérséklődhetnek, 2024 egészében továbbra is 10 milliárd eurót meghaladó külkereskedelmi többletre számítunk. A GDP esetében az éves prognózisunk 2,5 százalék

- írta a CIB vezető elemzője.

Árokszállási Zoltán ugyanakkor éppen a kiskereskedelemben várja a felívelést, összhangban azzal, hogy egyre növekedni látszik a háztartások fogyasztási kedve - erre a felívelésre régen vártak már az elemzők. A GDP-növekedéssel kapcsolatban egyelőre nem változtatnak ők sem a prognózison.

A második negyedéves adathoz az ipar vélhetően nem fog tudni pozitívan hozzájárulni termelési oldalról, ugyanakkor a szolgáltatások, a kiskereskedelem vélhetően igen. Felhasználási oldalról a háztartások fogyasztása is vélhetően pozitív tényező lesz. Nagy kérdés a nettó export alakulása, itt az első negyedév kiugróan erős adatot hozott (leginkább azért, mert az import az exportnál is jobban csökkent, ami a két oldal közti különbséget, azaz a nettó exportot, felhúzta). Kérdés, hogy ez a második negyedévben hogyan fog majd alakulni. Összességében a gazdasági felívelés amúgy sem a második negyedévtől volt várható, inkább az év vége felé lehet markánsabb. Egyelőre tartjuk a 2,7%-os GDP előrejelzésünket az idei évre

- összegzett Árokszállási Zoltán.