Durván rászállt a NAV az interneten eladókra: telefonon riogat

El sem mennek már az adóellenőrök az internetes aukciós portálokon próbavásárlással megvett holmikért. Leütik a terméket, és utána telefonon felhívják az eladót, hogy fáradjon be az adóigazgatóságra - értesült a Pénzcentrum.hu. Ez történt nemrégiben egy munkanélküli, gyermekét egyedül nevelő anyával is. Adóellenőr ütötte le a termékét, majd felhívta telefonon, hogy próbavásárlást végzett, fáradjon be hozzá az adózó. Ráadásul vigye magával a 2012-2013. években eladott ingóságairól készített nyilvántartást is.

Mit tegyünk ilyenkor?

Amit először tudni kell: nincs olyan kötelezettségük az adózóknak, hogy telefonos hívásra megjelenjenek az adóigazgatóságon - válaszolta kérdésünkre Angyal József okleveles adószakértő. A revizorok jellemzően számkijelzés nélküli telefonvonalról hívják az adózókat. Nem tudhatja a magánszemély, hogy nem telefonbetyár hívogatja. Alapszabály, hogy az ellenőrzés a megbízólevél átadásával kezdődik, és semmit ne nyilatkozz szóban az adóellenőrnek.

Két nagyon fontos jogszabályi rendelkezéssel kell tisztában lenniük az adózóknak. Tudni kell, hogy más adózóra nézve kötelesek nyilatkozatot tenni. Ezt az adózás rendjéről szóló törvény 48. § (1) bekezdése szerint:

"Az adóhatóság az adózót, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélyt - a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése, illetve az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatása érdekében - felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről".

Magukra nézve azonban nyilatkozattételi joguk, nem kötelezettségük van. Ezt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) szóló törvény 51. § (1) bekezdése mondja ki, mely szerint:

"Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja".

A telefonon jelentkező revizornak bármit mondhatunk, azt is, hogy nem tudhatjuk, nem telefonbetyárral van-e dolgunk, azt is, hogy bemegyünk az ellenőrzésre, majd mégsem megyünk be, vagy azt, hogy küldjön ki levélben értesítést arról, miről szeretne velünk beszélgetni. Ugyanakkor semmiképpen ne mondjuk azt a revizornak adóellenőrzés során, hogy megtagadjuk a nyilatkozattételt, még ha jogunk is van hozzá - tanácsolja az okleveles adószakértő. Helyette a frappáns válasz, hogy nem kívánunk szóban nyilatkozni, kérjük, az adóhatóság írásban tegye fel a kérdéseit.

Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha az adóellenőr ténylegesen megvásárolja a terméket, személyesen elmegy érte, majd a helyszínen elkezd szóban kérdezősködni az adózótól, jellemzően arról, hogy tavaly és az idei évben mennyi ingóságot értékesített. Ebben az esetben kérjük, hogy a próbavásárlásról készített jegyzőkönyv mellé csatolva juttassa el hozzánk írásban a kérdéseit.

Angyal József leszögezi: a próbavásárlást végző adóellenőröknek ahhoz van joguk, hogy jegyzőkönyvben rögzítsék, próbavásárlást végeztek, és arról adott-e bármilyen átvételi elismervényt, vagy számlát-, nyugtát az eladó. Arra viszont nem hatalmazza fel őket a törvény, hogy a próbavásárlás alapján minősítsék az adózó tevékenységét. Arra sincs felhatalmazásuk, hogy az előző évi értékesítésről faggassák a magánszemélyt, arra meg pláne nem, hogy az adóbevallással le nem zárt évi, jelen esetben a 2013-as eladásokról kérdezősködjenek.

Mint arra néhány hónappal ezelőtt felhívtuk a figyelmet, a revizorok nem így értelmezik a szabályokat. Tapasztalatok szerint sorra bírságolja az adóhatóság az interneten ingóságokat eladókat arra hivatkozva, hogy nem adnak számlát vagy nyugtát az eladott termék ellenértékéről. Példa erre annak a magánszemélynek az esete, akit egymillió forintos mulasztási bírsággal fenyegettek meg a revizorok azért, mert nem adott számlát, nyugtát, miközben idén egyetlen terméket adott el kevesebb mint 8 ezer forintért, pechjére éppen egy adóellenőrnek.

A magánszemély a revizor kérdésére arról is nyilatkozott, hogy a tavalyi évben 300 ezer forint bevételt szerzett ingóságok eladásából. Mindezek után az adóellenőr jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a próbavásárlás során tapasztaltak és a magánszemély által elmondottak alapján megállapítható, a vizsgált adózó üzletszerű tevékenységet folytatott. Az azóta kézbesített határozatban 80 ezer forint bírságot varrtak a magánszemély nyakába, aki - hangsúlyozzuk - ebben az évben egyetlen terméket értékesített 8 ezer forintért.

Túllépnek a hatáskörükön a revizorok - szögezi le Angyal József. Véleménye szerint az ellenőrök mindössze annyit rögzíthetnek a jegyzőkönyvben, hogy próbavásárlást tartottak, és az eladó nem adott számlát, nyugtát az értékesítésről. A próbavásárlást végző ellenőröket nem hatalmazzák fel a törvények arra, hogy minősítsék az adózó tevékenységét, vagyis nem állapíthatják meg a jegyzőkönyvben egy vásárlás alapján például azt, hogy valaki gazdasági tevékenységet folytat-e vagy az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok szerint adja el a holmijait. Adóhatósági vizsgálattal kell kideríteni, hogy az ellenőrzött magánszemélynek kellett-e vagy sem számlát, nyugtát kiállítania.

Kell-e számlát, nyugtát adni?

Mint arra több korábbi cikkünkben is felhívtuk a figyelmet, a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint évi 600 ezer forint bevételig be sem kell vallani az ingó értékesítésből származó jövedelmet, így adót sem kell utána fizetni. Sőt, akár évi 800 ezer forint bevétel is adómentes lehet abban az esetben, ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg - például a nagyszülők padláson rejtegetett kincseit értékesíti valaki -, s így a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Azokat a jövedelmeket sem kell ugyanis bevallani, amelyek nem haladják meg a 200 ezer forintot, ami pont az egynegyede a 800 ezer forintnak.

Ezekből a szabályokból levezethető, hogy évi 600, illetve 800 ezer forint bevételig nem számít üzletszerűnek az ingóságok eladása - véli az okleveles adószakértő. Vagyis a magánszemélynek nem kell adószámot kiváltania. Márpedig ha nincs adószáma, akkor, ha akarna, sem állíthatna ki számlát, illetve nyugtát. Az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvény szerint ugyanis az eladó adószáma az egyik adat, amelyet kötelező feltüntetni az említett bizonylatokon. Vagyis ha a magánszemély nem váltott ki adószámot az internetes kereskedésre, akkor a számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítését sem lehet nála ellenőrizni, ergo büntetni sem lehet annak elmulasztását - hangsúlyozza Angyal József.

Az okleveles adószakértő hozzáteszi: valamilyen elismervényt mindenképpen érdemes kiállítani az átadott termékről. Erre a célra megfelel akár egy kockás papírra kézzel írt adásvételi szerződés is. A vevőknek is érdekük, hogy legyen a kezükben valamilyen igazolás arra az esetre, ha például nem azt a terméket kapták, amit meg kívántak vásárolni. Tudjanak reklamálni, ha egy házőrző kutya nem ugat.

Mint a Pénzcentrum.hu több cikkben megírta, 2012. január elsejétől jelentősen megváltoztak az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok. Az egyik jelentős változás, amit már korábban említettünk, hogy meghatározott bevételig (600 ezer forint), illetve jövedelemig (200 ezer forint) nem kell adót fizetni, sőt adóbevallást sem kell benyújtani. Korábban az adóhatóság adószakmai szóvivője, Linczmayer Szilvia több médiumnak is azt nyilatkozta, hogy 600 ezer forint bevételig valóban nem kell adót fizetni az ingó értékesítés után. A próbavásárlásokról szerzett ellenőrzési tapasztalatokból azonban úgy tűnik, hogy az adóhatóság mégsem így értelmezi a jogszabályt, és ténylegesen rászállt a kisemberekre.

Jelentősen megváltozott a személyi jövedelemadózásban, mikor minősül üzletszerűnek az ingó értékesítés. A jogszabályba szó szerint átemelték az áfatörvényből a gazdasági tevékenység meghatározására vonatkozó rendelkezést. Ennek alapján 2012-től önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az ingó vagyontárgy eladása, ha az gazdasági tevékenység keretében történik, vagyis ha valaki üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel folytatja, és ellenértéket kap érte.

Mi a helyzet az adószámmal?

Továbbra is vita van az adóhatóság és az adószakértő között abban, mit jelent az üzletszerűség, a rendszeresség, mikor kell az áfa hatálya alá bejelentkezni, azaz adószámot kérni. Az adóhatóság értelmezése szerint annak az adózónak, aki úgy ítéli meg, hogy gazdasági tevékenység keretében értékesít ingóságokat, be kell jelentkeznie az adóhatósághoz, és adószámot kell kérnie. Az adózás rendjéről szóló törvény 16. § (1) bekezdése szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat.

Angyal József szerint azonban még abban az esetben sem kötelesek kérni az adózók adószámot, ha egyébként valójában üzletszerűen, gazdasági tevékenység formájában értékesítenek ingóságokat. A gazdasági tevékenység halmazának csak egy része az adószámos tevékenység - érvel. Az adózás rendjéről szóló törvény 16. § (2) bekezdése szerint az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni. A hangsúly szerinte azon van, hogy valaki kíván-e vagy sem adóköteles (áfaköteles) tevékenységet folytatni. Ebből levezethető, hogy az alanyi adómentes határig - évi 6 millió forint bevételig - nem kell adószámot kiváltani.

Üzletszerű-e vagy sem, rendszeres-e vagy sem?

A törvény nem határozza meg, mikor minősül üzletszerűnek a tevékenység. Az adóhatóság szerint akkor minősül üzletszerűnek a tevékenység, ha az a magánszemély megélhetésében, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz mérten nem elhanyagolható mértéket képvisel - ez derült ki a NAV korábbi kérdésünkre adott válaszából. Az adóhatóság hozzátette: az üzletszerűség vizsgálata során az értékesített tétel mennyiségét, az értékesítés körülményeit, valamint az életszerűségét kell figyelembe venni.

A tartós vagy rendszeres értékesítés fogalmát sem határozza meg a törvény, az ellenőrzés során mérlegeli az adóhatóság az említett körülményeket. A NAV ugyanakkor felhívja a figyelmet: a rendszeresség esetén nem feltétel, hogy a magánszemély árrés elérése céljából értékesítsen, az értékesítések ismétlődése számít. 

Angyal József szerint nyilvánvalóan nem üzletszerű a tevékenység, ha például valaki egy darab festményt 1 millió forintért értékesít. Ebben az esetben nem lehet lényeges szempont, hogy a bevétel jelentős mértékű-e vagy sem az adózó jövedelmi viszonyaihoz képest, az a lényeg, hogy egyetlen ingóság eladásáról van szó, ami nem számít gazdasági tevékenységnek - mutat rá. Egyértelműen üzletszerű viszont, ha a beszerzés eleve arra irányul, hogy a terméket haszonnal eladja a magánszemély. Ha például valaki vásárol egy karambolos gépkocsit, és azt javítás után rövid időn belül jelentős haszonnal értékesíti, akkor az gazdasági tevékenység. Ha viszont a megjavított gépkocsit két évig használja, majd azt követően adja el, akkor már szimplán ingó értékesítésről van szó - véli az okleveles adószakértő.

Nagyon fontos még tudni: ha valaki úgy ítéli meg, hogy gazdasági tevékenység keretében ad el ingóságokat, negyedévente személyi jövedelemadó, illetve egészségügyi hozzájárulás előleget kell fizetnie az ingó értékesítésből származó jövedelme után! (Ennek legutóbbi határideje július 12-én volt.)

A jövedelem megállapítása

Akár üzletszerű, akár nem, az ingó értékesítésből származó jövedelmet a következőképpen kell megállapítani: a bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat (kivéve azokat, amelyeket a magánszemély valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt).

Az egyik legfontosabb szabály tehát, hogy meg kell őrizni a vásárlásokról kapott nyugtát, számlát! Például a használt babaruháknál a beszerzési ár az esetek többségében magasabb, mint amennyiért később sikerül eladni a terméket. Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg - mert nincs meg róla a bizonylat - akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Ez akkor is igaz, ha valaki magánszemélyként adózik ingó értékesítés után és akkor is, ha üzletszerűen végzi ezt a tevékenységet.

Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke, és - vagy egyébként - ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része.