Új adószabályok élesedtek: ide menekítették spórolt pénzüket a magyarok

A Pénzcentrum másfél évvel ezelőtt megírta, hogy egy korszak véget ért, mert az Egyesült Államok 2022 nyarán egyoldalúan felmondta az USA és Magyarország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Annyi öröm volt az ürömben, hogy 2023 végéig az egyezmény rendelkezései még alkalmazhatóak voltak, ám ahhoz sem fért kétség, 2024 januárjától a jövedelmek adóztatása kizárólag az USA és Magyarország belső szabályaitól függ.

A Pénzcentrum megkeresésére Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere felelevenítette: az USA-magyar egyezmény megszűnése számos bizonytalanságot hozott, ám az elmúlt másfél év sok kérdésre megadta a választ, még akkor is, ha az amerikai adórendszer rendkívül szerteágazó és bonyolult. Példának okáért, nagy bizonytalanságok övezték a tőkejövedelmek adózását (kamat, osztalék, árfolyamnyereség), és nagyon fontos kérdés volt, vajon ezekkel összefüggésben az USA von-e le forrásadót, vagy sem. Bagdi Lajos szerint napjainkra egyértelművé vált: az Egyesült Államok-béli befektetésekből származó osztalék forrásadóztatás alá esik, más jövedelemtípusok viszont többségükben nem. Ez jó hír az amerikai üzleti részesedéssel és kamatozó eszközökkel rendelkező szereplők számára.

Szadai András adótanácsadó, a WTS Klient üzletágvezető partnere a Pénzcentrum megkeresésére szintén arról számolt be, hogy az Egyesült Államok és Magyarország közti egyezmény megszűnése értelemszerűen jelentős hatással bírt és bír a befektetési döntésekre. Ám a portfóliók átrendeződése változó intenzitással indult meg. Sőt, találkoztak olyan ügyféllel, aki semmilyen lépést nem tett, nem keresett új piacokat, befektetési lehetőségeket, és olyan ügyfélre is akadt példa, aki egész egyszerűen zárta az amerikai piaci pozíciókat és más befektetési piacok felé vette az irányt.

A Pénzcentrum kérdésére, hogy a piaci hírek szerint egyes befektetők olyan országokból közelítik meg az amerikai piacot, amelynek van egyezménye az USA-val, a szakértő alátámasztotta: nem csupán magánszemélyek befektetései, hanem cégstruktúrák esetén is megfigyelhető, az ügyfelek keresik azokat az országokat, ahol adóegyezmény biztosít előnyöket és kiszámíthatóságot.

Megoldás lehet az egyezménnyel rendelkező másik ország

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hiányában az osztalék után fizetendő adó minimum 30 százalékos lett. Korábban az egyezmény alapján maximum 15%-os forrásadót vonhattak le az ilyen típusú jövedelemből forrásadóként. Köztudomású, az egyezmény hiányában 2024-től ugyanakkor már nem alkalmazható ez a korlát. Az amerikai forrásadó mellett, annak beszámítása után minimum 5%-os magyar szja fizetési kötelezettség is felmerülhet majd - (korlátos) szocho fizetési kötelezettség mellett. Azok a befektetők, akik nem változtattak portfóliójukon, ezzel az adóteherrel fognak szembesülni. Akik új utakat és piacokat szereztek, egyezményes országban például sokkal kedvezőbb feltételek mellett gyűjthetnek osztalékjövedelmet.

Bagdi Lajos szerint az USA-val egyezményes adott ország mindig tiszta helyzetet tud teremteni. Ennek egyszerű oka, hogy az egyezmény egyértelműen rendezi az adózási viszonyokat két ország között, így sem aluladóztatás, sem kettős adóztatás nem szokott történni ilyen országok között (bár azért erre is akadnak kivételek).

Az ETF-ben is van fantázia

Korábban szó volt arról, némi bizonytalankodás után egyértelművé vált: az USA befektetésekből származó osztalék forrásadóztatás alá esik, a közvetlen amerikai részvényekbe fektetés esetén így ez nem elkerülhető. Az ETF-ekbe fektetés viszont ezt a problémát is megoldhatja. Az ETF gyakorlatilag egy nyíltvégű befektetési alap, amelynek árfolyama mindig egy meghatározott eszköz(csoport) árfolyamát követi.

Ez lehet egy ország tőzsdeindexe, vagy akár egy ország egy adott szektorának részvényei. Egyezményes országbeli (ám amerikai eszközöket is tartalmazó) ETF-be fektetéssel az osztalékra kivetett forrásadóztatás elkerülhető, mivel itt nem közvetlen részvénybefektetésről beszélünk. A Niveus Consulting Group-nak több olyan esetről van tudomása, ahol közvetlen USA részvénybefektetés helyett ETF kereskedésre fordultak rá a befektetők.

Szadai András szerint, ha jó ETF-t választ a befektető, az ügyfelek kereshetik azokat az országokat, ahol adóegyezmény biztosít előnyöket és kiszámíthatóságot. Fontos azonban, az ördög a részletekben rejlik, így mindenképpen érdemes alaposan átböngészni az adott papír tájékoztatóját a megfelelő befektetési döntés meghozatalához.

Az érintett munkavállalókkal kapcsolatos megoldások

Számos olyan munkavállalót is érintenek a beruházások, akik például a munkáltatójuk USA-beli anyavállalatától részvényjuttatást kapnak. Szadai András szerint a legtöbb esetben nem figyelhető meg változás, ugyanis az ilyen típusú részvények jellemzően nem fizetnek osztalékot, megszerzésük és elidegenítésük esetén pedig a munkavállalók jellemzően magyar adóügyi illetőségűek. Természetesen körültekintően kell megvizsgálni minden ügyletet, a részvényjuttatást megszerző magánszemély adóügyi helyzetét, mert például egy nemzetközi pozícióban dolgozó vezető kolléga esetén már összetett lehet az elemzés végeredménye.

Bagdi Lajos szerint a munkáltatójuk USA-béli anyavállalatától részvényjuttatást kapók esetében mindig az adóügyi illetőség a meghatározó és az, hogy a munkát hol végzik. Magyar állampolgár a világjövedelme után adózik, de a külföldön megfizetett adót levonhatja a magyar adójából (egy minimális, 5%-os magyar adó megfizetése mellett). Érdemes megvizsgálni azt is, hogy milyen megoldási lehetőségekkel élhettek az USA-ban élő magyar munkavállalók. Mivel a külföldön megfizetett adó túlnyomórészt levonható, így jelentős többlet-adóteher nem keletkezik. A kettős állampolgárság jelenthet még megoldást, amennyiben a magyar lakcímét felszámolja az adott magánszemély – húzta alá a szakember.

Szadai András szerint a hosszabb távon kiküldetésben munkát vállaló. vagy az Egyesült Államokba áttelepült magyar munkavállaló amerikai forrású tőkejövedelmére és a munkavégzésért járó amerikai forrású jövedelmére a magyar jogszabályok biztosítják a külföldi adófizetési kötelezettség bizonyos mértékű beszámítását, így a kettős adóztatás részleges elkerülését. Bizonyos esetekben (például: kettős állampolgári státusz esetén) ugyanakkor a magyar állampolgár munkavállalók megfontolhatják, hogy változtassanak egyes körülményeiken és ezen keresztül kikerüljenek a magyar belföldi adóügyi illetőségű státuszból, kiküszöbölve így a kettős adóztatást.