Adnak hitelt a bankok, csak ezt várják el cserébe

A Magyarországon működő vállalkozások 99 százaléka mikro-, illetve kis- és közepes vállalkozás. Ez a szektor állítja elő a GDP 45 százalékát, s foglalkoztatja a munkavállalók 60 százalékát - több mint 2 millió főt. Nem kétséges, a gazdaság egészének stabilizációja múlik azon, hogy a kkv-k képesek-e fejleszteni, növekedni. Ehhez azonban forrásbevonásra van szükségük. A bankok viszont egyre óvatosabbak a hitelkihelyezésekben, s csak azt a vállalkozást kívánják segíteni, amely nagy eséllyel vissza is tudja fizetni a kölcsönt.

Mint ahogy az az alábbi grafikonon is jól látszik, az elmúlt évben kihelyezésre került állományokat tekintve már a közép- és nagyvállalatok tekintetében némi növekedés volt tapasztalható a vállalati hitelezésben. Ezzel szemben a legkisebbeknek, vagyis a mikrovállalkozásoknak nyújtott hitelek volumene tovább csökkent. A Pénzcentrum.hu banki forrásokból úgy értesült, hogy a hazai piacon a hitelkereslet továbbra is főként a kkv-k likviditását (szállítói számlák kifizetése, napi kiadások, készletvásárlás) biztosító hitelek, így a folyószámlahitelek, illetve forgóeszközhitelek iránt magasabb; míg a beruházási hitelek kereslete egyelőre igen mérsékelt.

A statisztikák szerint az elmúlt években nagymértékben mérséklődött a kihelyezésre került hitelek állománya. A hitelkihelyezések csökkenése ugyanakkor megakadályozhatja a termelés beindulását, beruházások megvalósítását, illetve az uniós források kiaknázását. A jelenlegi gazdasági környezetben tehát a legsúlyosabb problémát nem a vállalatok túlzott eladósodottsága jelenti, hanem sokkal inkább a forráshiány. Ugyanakkor a fenti grafikonon is jól látszik, hogy a nagyobbak már elsajátították azokat a technikákat, mellyel hitelképesek lehetnek még a jelenlegi - hitelezési szempontból igen rideg - gazdasági környezetben is. Itt lenne az ideje, hogy a legkisebbek is kövessék őket.

A hitelezés - mint bármely más befektetés - kockázatos tevékenység. A bank a betétesek pénzét egy másik személy rendelkezésére bocsátja, azonban haszon csak akkor realizálódhat az ügyletből, amennyiben az ügyfél a számára rendelkezésre bocsátott összeget a megfelelő ütemben vissza is fizeti. Annak érdekében, hogy a kihelyezett hitelek legnagyobb része valóban meg is térüljön, a bank minden igénylő esetén adósminősítést kell, hogy végezzen. A hitelbírálat egyrészt törvényi kötelezettség, másrészt pedig a bank jól felfogott érdeke is. Meg kell győződnie arról, hogy a kihelyezett hitel olyan vállalkozáshoz kerül, melynek gazdasági helyzete lehetővé teszi a hitel törlesztésének biztosítását.

A hiteligénylés befogadásának és a bírálat megkezdésének alapvető feltétele, hogy az igénylő megfeleljen bizonyos minimum hitelezhetőségi követelményeknek. Általánosságban elmondható például, hogy a vállalkozásoknak minimum 2 lezárt gazdasági évvel kell rendelkezniük. Mindazonáltal a törvényi szabályozásnak megfelelően a kkv-knak történő hitelnyújtást minden esetben egyedi hitelképességi vizsgálat előzi meg. Ennek során megvizsgálják a vállalkozás pénzügyi teljesítményét, illetve piaci helyzetét, valamint feltérképezik az ügyfél fizetési múltját is. Azt, hogy egy korábbi hiteltartozás esetén milyen fizetési hajlandóságot mutatott az adott vállalkozás.

Természetesen vannak kivételek is a piacon, a Raiffeisen Bank például nem az általános hitelminősítéshez köti a folyószámlahitelének keretét, hanem a gazdálkodó vállalat éves nettó árbevételéhez. A számlakeret ez esetben az éves forgalom 16 százaléka. Ez nagy segítség azokban a szektorokban tevékenykedő vállalatoknak, melyeket kockázatosabbnak gondolnak a hitelintézmények. Így ezeknek a vállalkozásokank is van lehetőségük ily módon újra felkapaszkodni.

A gazdálkodási adatok alapján tehát a legtöbb bank megvizsgálja a vállalkozásokat, hogy meggyőződjön arról, hogy a vállalkozás folyamatosan működőképes, és képes arra, hogy a felvett hitelt törleszteni is tudja. Az ehhez leggyakrabban alkalmazott pénzügyi adatok, illetve dokumentumok a következők: legutóbbi lezárt beszámoló, köztartozás-mentesség igazolása, hosszú lejáratú hitel esetén üzleti terv, fedezetek dokumentációi. Szükséges továbbá annak bemutatása is, hogy az adott hitelt a vállalkozás milyen forrásból fogja visszafizetni (megfelelő és tervezhető cash flow).

A hitelhez jutás esélyét a hitelképesség vizsgálat mellett a biztosítéki oldal javíthatja, mivel a bankok kizárólag fedezet mellett adnak ki hitelt. Ez lehet többek között magán vagy céges ingatlan, követelés zálog, ingó zálog, vagy éppen óvadék. Általánosságban elmondható, hogy a pénzintézetek a gyorsan és hatékonyan értékesíthető, likvid biztosítékokat (pl.: készpénz, értékpapír, bankgarancia) helyezik előtérbe.

A kkv-knak nyújtott hitelek esetében szintén általánosan bevett gyakorlatnak számít a garanciaintézmények kezességvállalása is. A Pénzcentrum.hu az egyik hazai pénzintézettől úgy értesült, hogy a folyószámla- és forgóeszköz típusú hitelek esetében magánszemély és a Garantiqa Zrt., vagy az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) készfizető kezesség vállalására van szükség. Jelzálog típusú hiteleknél per-, teher- és igénymentes ingatlant vár el fedezetként a bank, mely lehet a hiteligénylő, vagy magánszemély tulajdonában, illetve elfogadható a hitelből megvásárolni kívánt ingatlan is és szükséges a Garantiqa Zrt. készfizető kezessége. Beruházási hitelek esetében pedig tárgyi fedezet szükséges. Ekkor a hitelcélt képező gépek, berendezések, ingatlanok adják a fedezetet, valamint szintén a Garantiqa Zrt. készfizető kezessége.

A hitelbírálat tehát az ügyfél által benyújtott hitelkérelem és dokumentumok alapján több lépcsőben történik, s a végső döntést az adott bank üzleti és kockázatkezelési területe együttesen hozza meg. Bár a legtöbb hazai kkv-nak igen bonyolultnak tűnhet ez a folyamat, azonban sokakban merülhet fel a kérdés, hogy mivel is tudnák leginkább segíteni a hitelbírálatot. Nos a válasz igen egyszerű: a hitelbírálatot a bank által kért dokumentumok, adatok megfelelő formában és minőségben történő gyors rendelkezésre bocsátása tudja leginkább meggyorsítani. Természetesen a pontos és megbízható pénzügyi adatok, a világos finanszírozási célok, a transzparens gazdálkodás szintén nagymértékben elősegíti a gyors és szakszerű hitelbírálatot.

Természetesen, mint oly sok mindennek a világon, a hitelbírálatnak is két oldala van. Akadnak olyan tényezők, melyek akadályozzák a folyamatot. A nem megfelelő pénzügyi információ, az átláthatatlan gazdálkodás következménye lehet az elutasítás. Mindemellett a hitelbírálatot nehezíti, illetve nem vehető figyelembe olyan körülmény, ami a hivatalos dokumentumokból nem derül ki (például olyan vevőállomány, mely nem szerepel a kimutatásokban), illeve akadályozhatják a gazdaságban, az ügyfél tevékenységi piacában menetközben bekövetkezett negatív irányú változások is.