Elfogy a talaj a magyar bankok alól: beleeshetünk mi is?

Szorosan összekapcsolódott ma a lakossági hitelezés problémája és a vállalati hitelezés vesszőfutása. A kormány szándéka miszerint a lakossági devizahitel állományt minél előbb le kell építeni, olyan terhet jelenthet a bankszektornak, ami veszélyezteti a vállalati hitelezés fenntarthatóságát. Amennyiben jelentős számban végtörlesztenek két oldalról is szűkülhet a pénzügyi intézmények lehetősége az egyéb szektorok finanszírozására. Eddig leginkább a saját forrásból végtörlesztők tudtak megszabadulni tartozásuktól, betétek és egyéb banki megtakarítások felszámolásával a források egyre inkább drágulnak. A végtörlesztett devizahitelek nyomán ráadásul veszteség is képződik, melyet a bankok csak a tőkéjükből tudnak fedezni. 

A megtakarítással nem rendelkező devizahitelesek is nyomást helyezhetnek a rendszerre, hiszen hitelkeresletük felfelé tolja a kamatokat, ami a vállalati hitelezésben is érezteti hatását. Különösen aggasztó lehet ez a folyamat a legkisebb, mikro- és kisvállalkozásoknak, hiszen ők a devizahitel állománnyal kevésbé rendelkező takarékoktól várják a forrást. A helyi viszonyokat, sok esetben a kis cégek vezetőit is jól ismerő takarékszövetkezetek azok, akik még nehezebb gazdasági körülmények között is hiteleznek a jobban működő, stabilabb vidéki kisvállalkozásoknak. Amennyiben ezek a hitelintézetek belépnek a végtörlesztőkért folytatott harcba a kisvállalatok vezetőinek a nagyobb bankok felé kell fordulnia kölcsönért, hiszen a takarékok lehetőségei is korlátozottabb, választaniuk kell; vagy a lakosság hitelkeresletét elégítik ki, vagy a talán kockázatosabb kisvállalati szegmensét. 

A PSZÁF frissen kiadott közleményének adataiból jól látszik, hogy október 30-ig még csak 417 hitelnyújtás történt, ezen belül is töredék az ami szövetkezeti kölcsön. A szeptembertől elérhető végtörlesztési roham viszont csak most kezdődik, egy hitelezési folyamat sok esetben elnyúlik másfél, két hónapig is, főleg magas számú hitelkérelem esetén. Ezért valószínűleg drasztikusan nőni fog a hitelből végtörlesztők, és a szövetkezetek által nyújtott kölcsönök száma is.

A mikro szektorra jutó éves 700 milliárd forinton 516 ezer vállalkozás osztozik, ami a számosságát tekintve a teljes kkv-szektor 94,2 százaléka. A maradék 31 ezer vállalatnak jut a nagyobb rész, 2 500 milliárd forintos banki forrás ( ez csak kis mértékben marad el a 2008-as csúcstól). Magyarország legnagyobb munkáltatójának számító szektor kerülhet még nagyobb forráshiányba 2012-ben? A források mennyiségének növelése viszont itt hathat a legdrasztikusabban, a fenti uniós tanulmány egy diagramjából is jól látszik, hogy a magyar középvállalkozások túlteljesítettek az uniós átlaghoz képest, legalábbis ha a GDP-hez való hozzájárulást tekintjük. A kisebb cékeknek nyújtott hitelek nagyobb mértékben lehetnek képesek hatni a teljes GDP növekedésére, hiszen jelen pillanatban egy átlaghoz képest gyengébben teljesítő szegmensről beszélhetünk. 

A fenti táblázatból viszont jól látszik, hogy az elmúlt évben kihelyezésre került állományokat tekintve már a közép- és nagyvállalatok tekintetében növekedés volt tapasztalható, ezzel szemben a mikrovállalkozásoknak nyújtott hitelek tovább csökkentek. A legtöbb elemző és banki szakember egybehangzó véleménye szerint a jelenlegi gazdasági környezet is a 10 főnél kevesebb főt alkalmazó mikro szektort érintheti. Érdekes, hogy még a végtörlesztés előtt épp ez a szektor volt a legderűlátóbb jövőjével kapcsolatban, a cégek átlagosan forrásbővülésre számítottak, még romló reálgazdasági várakozásaik mellett is.

Tehát a legégetöbb kérdés nem a vállalatok túlzott eladósodottsága, ami talán még két éve mindenkit foglalkoztatott, hanem a forráshiány. A hitelkihelyezések csökkenése megakadályozhatja a termelés beindulását, beruházások megvalósítását, uniós források kiaknázását.

Amennyiben a regionális szinten aktívabb takarékok nem tudják támogatni a legkisebbek hitelből való növekedését, ennek a szektornak is a nagyobb hitelintézetekhez kell fordulnia. A nagyobbak már elsajátították azokat a technikákat, mellyel hitelképesek lehetnek, most ideje megtanulnia ezt mindenkinek. Rengeteg cég bukott bele a hitelválságba, mely a devizahitel állomány nagysága miatt nyomasztotta a vállalkozókat. Az árfolyamváltozásra kevesen voltak felkészülve, pedig a kockázatok kezelhetőek lehettek volna. A fedezeti ügyletek megismerése ma már minden cégnél alapkövetelmény, még devizahitel nélkül is szükség lehet erre. Az exportbevételek biztosítása során is szükség lehet segítségre. Egy bank nemcsak hitelek révén tudja segíteni a kisvállalkozásokat, fedezeti ügyletekkel megvédheti devizatartozásai veszélyeitől, garanciák kibocsátásával a vevői kockázatoktól.