Felvásárlási célpontot keres a Generali

Tavaly a Generali összevonta a kelet-közép-európai társaságait, ezáltal létrejött egy új holding. Melyek ennek a célkitűzései, és Ön milyen szerepet vállalt a társaságban?

dr. Pálvölgyi Mátyás: A tárgyalások 2007 kora nyarán kezdődtek meg, és a felügyeleti és hatósági jóváhagyások alapján 2008. január 17-én jött létre az új Generali PPF Holding. Ez a társaság 12 országban működik, 9 millió ügyféllel rendelkezik, a díjbevétele 2,6 milliárd euró. A hosszú távú terveinkben további bővülés szerepel, éppen ezért különböző funkciókat alakítottak ki a Holdingban. A vezetésnek hét tagja van, akik egyrészt országokért felelősek, másrészt egy-egy működési területet igazgatnak. Az én szerepem Magyarországra, Bulgáriára, Horvátországra és Szlovéniára terjed ki, ezen kívül a Holding gépjármű biztosítási és életbiztosítási termékfejlesztési kompetencia centrumai is Magyarországon vannak, amelyeket Ilics László és Paál Zoltán, a magyarországi vállalat igazgatóság tagjai vezetnek,.

A Holding folyamatosan vizsgálja a kelet-közép-európai piacot, mérlegeli az akvizíciós lehetőségeket.

A volt Szovjetunió államai valamint Törökország tartoznak a legfőbb célpontok közzé,. Egyébként akvizíciókkal bármelyik meglévő országban szeretnénk növekedni, így hazánkban is. Itthon jelenleg nincs konkrét célpont, de folyamatosan figyeljük a lehetőségeket.

A célkitűzés pedig az, hogy öt év alatt a holding megduplázza a díjelőírását.

Az elmúlt év volt az a biztosítási szektorban, amikor reálértékben csökkentek az eredmények. A Generali ennek ellenére növekedést tudott produkálni. Ez mely termékeknek volt köszönhető leginkább?

dr. Pálvölgyi Mátyás: Elsősorban élet- és személybiztosításban tudtunk növekedni a piacot meghaladó mértékben. Ezek mellett néhány vagyonbiztosítási kategóriában - kis- és középvállalkozói termékek, ipari biztosítások, valamint lakásbiztosítás - is jelentős eredményeket érünk el. Ezzel szemben az autóbiztosítások terén a hihetetlen versenynek köszönhetően kisebb díjbevételt tudtunk realizálni, mint az előző évben.

Régiós szinteken is ezek a fajta konstrukciók voltak a növekedés motorjai?

dr. Pálvölgyi Mátyás: A térségben nincs homogén állapot. Egyes fejlett országokban - ilyen értelemben a lengyel vagy a cseh piac fejlettnek tekinthető - hasonló trend figyelhető meg, mint Magyarországon, ezzel szemben Bulgária, Horvátország, Oroszország, Ukrajna életbiztosítás tekintetében sokkal inkább azokat a jeleket mutatja, mint amit Magyarország a '90-es évek elején. A legtöbb országban a gépjárműbiztosítás a húzóágazat, mert az ügyfelek szemében még mindig a gépkocsi a legfontosabb vagyontárgy.

Nyugat-Európában megfigyelhető, hogy a befektetési alapok értékesítése egyre inkább teret nyer az ügynökhálózatokban. Nálunk erre nem volt lehetőség, de egyre több közvetítő társasághoz szivárognak be az alapok. Nem vetheti ez vissza a unit-linked termékek forgalmát?

dr. Pálvölgyi Mátyás: Úgy gondolom, hogy a unit-linked termékek forgalma még hosszú ideig élénk és komoly növekedést fog mutatni. Egy tanácsadói hálózattal támogatjuk a termékeinket, ami az eddigi magyar értékesítési szokásokhoz képest fejlődés.

Ma már a hazai biztosítási piacon a díjbevétel több mint 50 százaléka életbiztosításokból származik, amely egyértelműen mutatja, hogy haladunk a fejlett országok gyakorlatának az irányába, ahol ez az arány 60-70 százalék. Ezzel a tendenciával a termékben megtestesülő előgondoskodás térnyerésének lehetünk a tanúi.

Véleményem szerint tehát a pénzügyi kultúra hazai fejlődésével nem fognak piacot veszíteni a unit-linked termékek, főleg nem a befektetési alapok javára. Nem egymással versengő termékekről van szó, ezek sokkal inkább a diverzifikált befektetés egy-egy eszközei lehetnek. A jövő ügyfele nem arról fog dönteni, hogy biztosítást vagy befektetési alapot válasszon, hanem arról, hogy milyen módon ossza meg eszközeit a két termék között.

A unit linked termékekkel kapcsolatban mindig a transzparencia hiányát és a magas jutalékkulcsokat szokták emlegetni. Mi lehet a megoldás kulcsa?

dr. Pálvölgyi Mátyás: A lényeg a transzparencia, valamint a lakosság pénzügyi kultúrájának fejlettsége. Ahhoz, hogy egy ilyen termék átlátható legyen, a befektetési kultúrának jelentősen fejlődnie kell. Egy unt-linked konstrukciót csak egy olyan ügyfél számára lehet transzparenssé tenni, aki veszi a fáradságot és mögénéz. Úgy gondolom, óriási lépéseket tettünk a transzparencia érdekében, hiszen ügyfeleink évente kapnak értesítőt, amely segítségével át tudják tekinteni befektetéseik állományát. Kifejezetten jól működik az internetes hozzáférés, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfél tranzakciókat tudjon kezdeményezni.

Az elmúlt években a unit linked vitt mindent, háttérbe szorult a többi élet-termék. Ön szerint van még jövője a hagyományos kockázati és vegyes biztosításoknak?

dr. Pálvölgyi Mátyás: A kockázati biztosításnak igen nagy jövője van. Úgy vélem,mentálisan ma még nem vagyunk azon a szinten, hogy reálisan tudjuk megítélni a kockázati biztosítások szerepét és jelentőségét. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak véleményem szerint a balesetbiztosítások is. A vegyes életbiztosításoknak pedig manapság fokozott jelentősége van - értem ez alatt a bizonytalan pénzügyi helyzetet - hiszen a vegyes életbiztosításban van egy garantált hozam, amely egy bizonytalan időszakban garanciát jelent az ügyfél számára. Alapszabály, hogy a befektetést diverzifikálni kell, ezért azt tudom mondani, hogy akinek választási lehetősége van, annak egy hagyományos vegyes életbiztosítást is tanácsos beépítenie a portfoliójába.

Az autóbiztosítások kapcsán két dolog szokott visszatérni: a kötelező kampány szükségességének kérdése, illetve hogy miért csökken a kötelező biztosítások díja évről évre, miközben mindenki szerint veszteséges az ágazat. Ön mit gondol ezekről a problémákról?

dr. Pálvölgyi Mátyás: A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampánnyal kapcsolatban az a véleményem, hogy az nem felel meg az általános fogyasztói érdeknek. A díjak folyamatosan csökkennek, ez bizonyos mértékig az ügyfelek érdekeit szolgálja, de azt gondolom, hogy az alá a szint alá mentünk, amely a bekövetkezett károk korrekt rendezéséhez szükséges. Ez inhomogén módon jelenik meg a piacon, vannak olyan társaságok, ahol a díjszint és a tartalékszint megfelelő, és vannak, ahol nem.

Az általános fogyasztói érdek azt kívánná meg, hogy transzparens legyen az ár, és bármikor lehetőség legyen szolgáltatót váltani, illetve, ha gépjárművet vásároltam, köthessek egy éves szerződést, majd ennek lejártával módom legyen mérlegelni. Az én álláspontom az, hogy évente egyszer kellene meghirdetni a díjat, vagyis hasonló rendszerben mint az egyéb biztosítási szerződéseknél, évfordulónál lehetne váltani. Így alakulhatna át ez a termék az összes többi termékhez hasonló konstrukciójú biztosítássá. Ezzel elkerülhetővé válna a mára már mesterségesen gerjesztett "felhajtás" minden év novemberének környékén.

A Generali tervezi-e, hogy belép a jelzáloghitelezés piacára?

dr. Pálvölgyi Mátyás: Pillanatnyilag nem tervezzük, hogy önálló jelzálogtermékkel jelenjünk meg, nagyon jól érezzük magunkat a CIB Bankkal való együttműködésben. Az ügyfeleinket minden olyan banki termékkel ki tudjuk szolgálni, amelyre szükségük van. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy jobban tudjunk koncentrálni alaptevékenységünkre, a biztosításra, és talán ez az egyik oka, hogy a nagy biztosítók közül jól tudjuk tartani a piaci részesedésünket.

Tavaly új értékesítési csatornát vezettek be a piacra, a direkt értékesítést. Sokan azt mondják, hogy élet-termékek nehezen értékesíthetők online formában. A Generali mikorra tervezi életbiztosítási termékek direkt csatornákon való értékesítését?

dr. Pálvölgyi Mátyás: A Genertel elindítása jó pillanatban történt, az általuk megkötött kötelező gépjármű- felelősségbiztosítások darabszáma ennek ékes bizonyítéka. A Genertelt nem-életbiztosítóként alapítottuk, ezért ezen kereteken belül nem merül fel közvetlenül, hogy online értékesítsünk életbiztosítást. A Generali-Csoport tapasztalata viszont azt bizonyítja, hogy a németországi direkt biztosító kizárólag életbiztosítást ad el, tehát ez is lehetséges egy megfelelően érett piacon. Vagyis, ha valakinek volt már lejáró életbiztosítása és megkapta a szolgáltatást, saját szemével tapasztalta, hogy az hogyan működik, netán már a szülei esetében is megtapasztalhatta ugyanezt, annak természetes akár az online életbiztosítás kötés is, főleg egy olyan társaságnál, amelyet ismer. Öt évvel ezelőtt a magyar piac még nem lett volna érett ilyen biztosításkötésre, de mára már az. Arra is meg fog érni, hogy online kössünk életbiztosításokat.

Ez mikorra várható?

dr. Pálvölgyi Mátyás: Öt éven belül biztosan nem.

Hamarosan alakul egy új magyar biztosító, amely csak élet területen indul el. Véleménye szerint ez hogyan formálja át a magyar piacot? Megfelelő ez az időpont a piacra való belépésre?

dr. Pálvölgyi Mátyás: Elszántság és tőkeerő kérdése, hogy mikor indít valaki biztosítót. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy az újonnan indított kis biztosítók folyamatos monoton piaci részarány-növekedésben vannak. A magyar piacon ma durván 30 biztosító van. Ha ebből levesszük az öt legnagyobbat, a többinek a múlt év végén volt 29 százalékos piaci részesedése. Van közöttük olyan, amelyiknek 6 százalékos a piaci részesedése, azonban nagy részük az 1 százalék körüli tartományban mozog. Ilyen piaci részesedés mellett csak nagyon speciális biztosító tud eredményes lenni, ilyen pl. az utazási biztosító. Azonban, ha megvan szükséges befektetés és a kellő elszántság, hosszú éveken keresztül, fel lehet ezt tornászni 6-8 százalékra, ami már eléri a nyereségesség határát. Az új biztosító hatásáról pedig azt gondolom, hogy a piaci volument csak marginálisan fogja megnövelni, az új biztosításkötések tekintetében piaci részt fog elvenni másoktól. De nem gondolom, hogy ez földrengésszerűen hatna, ugyanúgy, ahogy eddig sem borította fel a piacot egy-egy biztosító némely akciója.

A vállalati személybiztosítások területe jelenleg piaci résként tátong minden hazai társaság előtt. Hogyan kívánják meghódítani ezt a területet?

dr. Pálvölgyi Mátyás: Ez egy fontos terület a Generali számára, Komoly elemzések alapján egy speciális termékcsomagot állítottunk össze erre a területre Company Care program néven. Az volt a célkitűzésünk, hogy egy komplex programot tudjunk kínálni ügyfeleinknek, és ezt gazdasági számításokkal támasztottuk alá. Az az igazság, hogy a szűken értelmezett vállalkozói érdek ma még nem, vagy kevéssé ismerte fel az ebben a rendszerben rejlő lehetőségeket Az előretekintő vállalkozó viszont megérti és kiaknázza, hiszen aki közép- vagy hosszú távon felelősen gondolkodik, tisztában van a humán erőforrásai fontosságával, és nem tudja figyelmen kívül hagyni a munkavállalók személybiztosítását, vagy valamilyen megtakarítási formára való ösztönzését. A Generaliban egy speciális értékesítési "csatornát" fejlesztettünk ki annak érdekében, hogy szakszerűen tudjuk megoldani a kkv-k igényeinek a kielégítését.

Hogyan tudná röviden összefoglalni a Generali 2008-as célkitűzéseit?

dr. Pálvölgyi Mátyás: A 2008-as év arról szól, hogy piac feletti növekedést tudjunk elérni minden ágazatban és ez által olyan meghatározó szereplői legyünk a piacnak, akinek válasza van az új kihívásokra. Ez jelent számunkra olyan volument és ezen keresztül olyan erőt, hogy az időszerű technológiai fejlesztések elvégzésével minél jobb szolgáltatást tudjunk nyújtani.