Hogyan jelentsd be a viharkárt, ha pénzt is akarsz látni?

A legelső és legfontosabb dolog, hogy akkor számíthatunk bármilyen kártérítésre, ha van biztosításunk. Ezt azért fontos kihangsúlyoznunk, mert a magyarországi lakások közel egyharmada semmilyen lakásbiztosítással nem rendelkezik. Ráadásul, a hazai piacon nagymértékben jelen van az alulbiztosítottság, ami azt jelenti, hogy a szerződő felek, csak a fizetendő díj nagyságát tartják szem előtt és nem törődnek olyan dolgokkal, mint a megfelelő fedezet választása.

A lakásbiztosításunk (legyen az bármilyen fajta) a legtöbb esetben felelősségbiztosítást is tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy nem csak a saját ingatlanunkban bekövetkezett károkra nyújt fedezetet a biztosító, hanem azokra a balesetekre is, amelyek az ingatlanunk által következett be. Ez most elég drámaian hangzik, hogy egy lakás balesetet tud okozni, de ez a gyakorlatban könnyen megtörténhet. Gondoljunk csak arra az esetre, hogy a vasárnapi szél lefúj néhány cserepet (vagy az egészet) a tetőnkről és ezek megrongálnak egy parkoló kocsit, vagy rázuhan egy (vagy több) járókelőre. Beláthatjuk, ez könnyen megtörténhet és egy kórházi ápolást, vagy autó felújítást nem szívesen fizetnénk saját zsebből a tetőfelújítás mellett.

Személyi sérülések térítése egyébként több alapon is lehetséges:

• Az élet és balesetbiztosítások fedezetet nyújtanak az ilyen balesetekre,
• Számos bankkártya tartalmaz olyan biztosítást, amely kiterjed az ilyen balesetekre,
• Egyre több munkáltató is köt alkalmazottaira olyan biztosítást, amely fizet egy ilyen baleseti sérülés esetében.

A fentiek alapján akkor is érdemes a sérülteknek tájékozódniuk, hogy rendelkeznek-e olyan biztosítással, amely alapján kártérítésre jogosultak, ha erre először nem is gondoltak.

A lakás- és baleset biztosításokról részletesen az alábbi linken olvashatnak:

Hogyan védhetjük meg üresen maradt nyaralónkat?
Mennyibe kerül NEKED a tikkasztó hőség?
Mekkora biztosítást érdemes kötni a lakásunkra?
Jobb félni... Okosan a biztosítással!
Lakásbiztosítás: mit ne szúrjunk el kárbejelentéskor?

Kárbejelentés

Ha megtörtént a baj, akkor a legfontosabb, hogy minél hamarabb értesítsük a biztosítót az eseményről. A kárbejelentés történhet, telefonon, interneten és ügyfélszolgálatokon keresztül is. Azonban minden esetben jó, ha velünk van a szerződésszámunk. A kisebb károk esetében ( általában 50 ezer forint alatti károk) a kárügyintéző is kiutalhatja a kárösszeget, illetve egy egyszerű üvegkár esetében (10 ezer forint alatti) elég, ha a számát nyújtjuk be a biztosítóhoz.

Nagyobb értékű eseményeknél azonban egy kárszakértő is megtekinti helyszínt, ez a bejelentést követően néhány napon belül megtörténik. Villámkárok esetében a megrongálódott műszaki cikkről szakvéleményt kell kérni egy szervizben, valamint a vélemény áráról is jó, ha kérünk számlát a saját nevünkre (ezt is megtéríti a biztosító).

Ugyanakkor az tény, hogy mikor tömegesen érkeznek a kárbejelentések, a kárfelméréseket nem "érkezési sorrendben" végzik a szakértők: ilyenkor a szemle szempontjából előnyben részesítik azokat az eseteket (például a beszakadt tetőket), amelyekben a gyors helyreállítás nélkül az újabb várható viharok nyomán további súlyos károk érnék a tulajdonosokat.

Az egyszerű, kisebb összegű károk lezárása néhány napot vesz igénybe, míg a nagyobb, időigényesebb károk rendezési ideje átlagosan 15 nap körüli a piacon.

A biztosítók nagy károk esetén, gyakorta gyorssegélyt folyósítanak a károsultaknak, áthidalva ezzel a kárügyintézés folyamatát. Tehát mielőtt lezárulna kárrendezés és megállapításra kerülne végső összeg, egy előleget folyósítanak a károsultaknak segítve őket ezáltal, hogy minél hamarabb orvosolni tudják a fellépő nehézségeket.

A pusztítás nyomait szemlélve, többször előfordul az az eset, hogy sok háztulajdonos nagyobbnak véli kárát, mint az valójában és megrohamozzák a biztosítókat előleget követelve. Valamint a szemle nélküli kárkifizetéseken felbuzdulva sokan gondolják úgy, hogy egy picit nagyobb kárt jelentenek, mint ami valójában történt.

Azonban arra sokan nem számítanak, hogy a biztosítók minden esetben vizsgálják a bejelentett kár jogosságát, valamint azt is, hogy indokolt-e a megigényelt kárösszeg. A kiugró eseteket minden képen ellenőrzik, illetve mindenkinek figyelemmel kísérik a kártörténetét és a "visszaesők" is ellenőrzésre számíthatnak.

Ha nincs biztosítás

Alapesetben ekkor a biztosítók nem tehetnek semmit. Azonban valóban nagy természeti katasztrófáknál, illetve amikor nagyon sok ember veszíti el gyakorlatilag az egész vagyonát, a hazai társaságok összefogva segítenek a helyreállításban. Erre volt példa a tiszai árvíz, mikor sokan váltak hajléktalanná.

Az önkormányzatok is nyújtanak segítséget ezekben az esetekben, sőt az állam is folyósíthat gyorssegélyeket.

Az önkormányzatokhoz kell fordulni kártérítésért abban az esetben is, ha a vihar miatt egy közterületen lévő fa, vagy önkormányzati ingatlan okozott kárt a tulajdonunkban (pl.: gépkocsi), vagy tett kárt a testi épségünkben. Az önkormányzatok általában rendelkeznek az ilyen károk fedezetéül szolgáló felelősség- és vagyonbiztosításokkal.

A hétvégi vihar számokban:

Az OTP Garancia Biztosítóhoz 2008. január 28-án több, mint 500 viharkárra vonatkozó kárbejelentés érkezett. A társaság kárszakértői azonnal megkezdték a kárfelmérést, a károk felmérése és az adatok feldolgozása folyamatos.

A viharos erejű szél leginkább az épületek tetőszerkezetében okozott kárt. A számokat tekintve, az eddigi kárbejelentések alapján Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Vas megyét sújtotta leginkább a vihar.

A károk minél gyorsabb felmérése és rendezése érdekében az OTP Garancia Biztosító az ország más területeiről is csoportosított át szakembereket.

A hétvégi szélviharok kapcsán a Generali-Provdencia Biztosító Zrt.-hez 2008. január 28-án a déli órákig csak Budapestről több, mint 300 kárbejelentés érkezett.

A károk nagy része a biztosított lakások/házak tető szerkezetének sérülései kapcsán, vagy kéményledőlések következtében felmerülő, illetve fakidőlések okozta vagyoni jellegű károk.

A hétvégi vihart követően az Allianz Hungáriához eddig 1290 db kárbejelentés érkezett, a becsült kárráfordítás 130 millió forint körül van.

A vihar épületek tetőszerkezetében, vakolatában és kéményekben okozott kárt, emellett néhány gépjárműben is károk keletkeztek. Az első felmérések alapján az ipari és lakossági vagyoni kár kb. 130 millió Ft, ebből gépjárművekben közel 7 millió forintos kár keletkezett.

A károk számát tekintve a közép- és nyugat-dunántúli régiót sújtotta leginkább a vihar, a legtöbb bejelentés Veszprémből, Székesfehérvárról és Bicskéről érkezett. Ugyancsak nagyszámú bejelentés érkezett Győrből és Sopronból.

Mindhárom társaság több csatornán fogadja a kárbejelentéseket és folyamatosan dolgozza fel azokat.