Nesze neked egyszerű adózás! Vért izzadhatnak a vállalkozások

Kétféle új adózási forma közül választhatnak jövőre a kisvállalkozások: újdonságként jelenik meg a rendszerben a kisadózó vállalkozások tételes adójára keresztelt közteher, illetve a kisvállalati adó. A kétféle adó között jócskán van átfedés, és a törvényjavaslatban egyelőre nincs szó arról, hogy ezzel egy időben megszűnne az egyszerűsített vállalkozási adó (eva), illetve a foglalkoztatottak meghatározott csoportja esetében alkalmazható egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho).

Tovább bonyolódik a szociális hozzájárulási adó (szocho, korábbi nevén munkáltatói tb-járulék) rendszere. Maradnak a jelenlegi Start kártyás kedvezmények, és azok mellett lépnek életbe a 25 évnél fiatalabbak, az 55 évnél idősebbek, a szakképzetlenek, a tartósan munkanélküliek, valamint a különböző anyasági ellátások (gyed, gyes, gyet) folyósítása alatt, illetve azt követően munkaviszonyban foglalkoztatottak után igénybe vehető újfajta adókedvezmények.

Kisadózó vállalkozások tételes adóját választhatja:

- egyéni vállalkozó,
- egyéni cég,
- kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
- kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság

Kisvállalati adót választhatja:

- egyéni cég
- közkereseti társaság
- betéti társaság
- korlátolt felelősségű társaság
- szövetkezet és a lakásszövetkezet
- erdőbirtokossági társulat
- végrehajtó iroda
- ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda
- szabadalmi ügyvivői iroda
- külföldi vállalkozó
- belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy

Mint látható, a kétféle adónem lehetséges alanyai között vannak átfedések. Ami egyértelműen kiderül, hogy az egyéni vállalkozók csak a tételes adózást választhatják. A betéti társaságok és a közkereseti társaságok közül pedig csak azok a cégek választhatják az átalányadót, amelyeknek csak magánszemély tagjai vannak, vagyis például egy másik cég nem szerepel a tulajdonosok között.

Mekkora a kisadózó vállalkozások tételes adója, és milyen közterheket vált ki?

A főállású kisadózók után havi 50 ezer, a nem főállásúak után pedig 25 ezer forint tételes adót kell fizetni. Az nem minősül főállásúnak, akinek van heti legalább 36 órás bejelentett munkaviszonya. A törvényjavaslatból egyértelműen kiderül, hogy az alkalmazottak után nem lehet ezt a fajta adózást választani. Az egyéni vállalkozó tehát csak saját magát jelentheti be kisadózóként. Kiderült, pontosan mely közterheket váltja ki az átalányadó. Eszerint az ezt a fajta adózást választóknak nem kell bevallaniuk és megfizetniük a személyes közreműködésre tekintettel megszerzett jövedelmük után

- a vállalkozói személyi jövedelemadót és vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót,
- a társasági adót,
- a személyi jövedelemadót, járulékokat és egészségügyi hozzájárulást,
- a szociális hozzájárulási adót és egészségügyi hozzájárulást, valamint a szakképzési hozzájárulást.

Az új adónem kedvezhet az egyéni vállalkozóknak. Nekik ugyanis a jelenleg szabályok szerint havonta összesen legalább 57 375 forint adót és járulékot kell fizetniük. A minimálbér 112,5 százaléka után 27 százalék szociális hozzájárulási adót (ami a korábbi munkáltatói tb-járulékot váltotta fel), a minimálbér 150 százaléka után 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, s a minimálbér 100 százaléka után 10 százalék nyugdíjjárulékot is le kell róniuk. Ez 32 805 forint szochót, 13 770 forint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint 10 800 forint nyugdíjjárulékot jelent havonta. A nem főállású egyéni vállalkozónak nem kell ezeket a terheket megfizetnie, ha egyáltalán nincs vállalkozói kivétje, megteheti, hogy osztalékjövedelem után fizeti meg az szja-t és az egészségügyi hozzájárulást.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni viszont azt a megkötést, hogy a főállású kisadózók biztosítottak lesznek ugyan, de jelenleg bármilyen jövedelem után fizetik meg az adót, az átalányadó mellett havonta 81 300 forint lesz az alapja a pénzbeli társadalombiztosítási ellátásuknak.

Jóval bonyolultabb a helyzet a bt.-knél, kkt.-nál. A kizárólag magánszemélyek tulajdonában lévő társaságoknak ugyanis a személyes közreműködésre köteles összes tagot be kell jelenteniük kisadózóként, ami azt jelenti, hogy annyiszor kell megfizetniük a tételes adót, ahány kisadózójuk van. A kisadózóként be nem jelentett tagok viszont kizárólag munkaviszony keretében működhetnek közre a társaságokban.
Az egyszerűbb adminisztrációt szolgálja, ellenben esetlegesen nagyobb terhet jelenthet, hogy akkor is az átalányadó teljes összegét kell megfizetni, ha az adott hónap közepétől jelentenek be valakit kisadózóként. Az átalányadót az evától eltérően nem csak évente egyszer, hanem év közben bármikor lehet választani, és bármikor ki is lehet lépni a hatálya alól. Utóbbi esetben viszont az átalányadózás megszűnését követő két naptári évig nem lehet visszajelentkezni a rendszerbe.

A 6 millió forintos árbevételi határ átlépése nem jelenti automatikusan azt, hogy a vállalkozás kikerül az átalányadózás alól, ellenben tetemes, az árbevétel 6 millió forintot meghaladó részére 40 százalékos büntetőadót kell fizetnie. Az adóteherrel azonban lehet csiki-csukizni: ha a teljes naptári hónapban szünetelteti az egyéni vállalkozó a tevékenységét, akkor az adott hónapra nem kell megfizetnie a tételes adót.

Újfajta kisadó a kisvállalatoknak

A másik újfajta közteher az úgynevezett kisvállalati adó, amely egy lehetséges adózási forma az előző csoportba is besorolható bt.-k és a kkt.-k számára is a jövőben is megmaradó egyszerűsített vállalkozói adó (eva) mellett. Az új adónemet azok a vállalkozások választhatják, amelyeknél az adóévet megelőző évben január első napjától november utolsó napjáig a foglalkoztatottak száma egyik napon sem haladta meg a 25 főt. A november utolsó napjáig megszerzett bevétel, valamint az utolsó beszámolóval lezárt üzleti évi mérlegfőösszeg nem haladhatja meg az 500 millió forintot. A foglalkoztatotti létszám és a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen kell figyelembe venni. Ezzel küszöbölnék ki, hogy a kedvezőbb adózás érdekében feldarabolódjanak a vállalkozások.

A kisvállalati adó alapja a törvényjavaslat szerint az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és a személyi jellegű kifizetések korrigált együttes összege, amely után 16 százalékos adót kell fizetni. Az állandóan változó adótörvényeken edzett szakértők szemhéja is erőteljesen megrándul mindezek olvasása során.

Az előterjesztés indoklásából megtudhatjuk, hogy az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi értékének a különbsége. Személyi jellegű kifizetés alatt a járulékalapot képező jövedelemként magánszemélynek (ideértve különösen a munkavállalót) juttatott vagyoni érték minősül. Az adóalapot a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök csökkentik. Ilyenek különösen: a hitelfelvétel, a tőkeemelés, az előleg beérkezése, illetve az osztalék megszerzése. Az adólapot növelik a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök, így egyebek mellett a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása, el leg fizetése vagy a tőkeleszállítás.

A nem a vállalkozás érdekében felmerülő kiadások, ráfordítások viszont növelik az adóalapot. Ilyenek többek között: a végleges pénzeszközátadás, a bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben felmerült kiadás, a tartozás térítés nélküli átvállalása, a követelés elengedése, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, a térítés nélküli eszközátadás. Az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés, elszámolt ráfordítás összege szintén növeli az adóalapot.

A javaslat az adóalap meghatározásának körében rögzíti a szokásos piaci ár elvét. Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával szemben a pénzeszközök változásával járó költséget, ráfordítást vagy bevételt számol el, akkor az adóalapot szokásos piaci értéken kell meghatározni.

Mindezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a kisvállalati adó adminisztrációs tehercsökkentést biztosan nem eredményez. A Nemzetgazdasági Minisztérium - már megszokott módon - csak beterjesztette a parlament elé a törvényjavaslatot, nem mellékelt hozzá háttérszámításokat, amelyek segítenék a vállalkozásokat abban, hogy eldönthessék, melyik adózást célszerű választaniuk. Hadd csámcsogjanak rajta az adószakértők, és vetekedjenek a különböző kalkulátoraikkal, amelyek által kiszámított adatok az esetek nagy részében egyáltalán nem egyeznek.

Adókedvezmény adókedvezmény hátán, csak bírják kibogozni a munkáltatók

Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a munkavédelmi akciótervben foglaltak megvalósítását szolgáló törvénymódosításról szóló javaslatot is. Kiderült: a meglévő Start kártyákkal igénybe vehetők mellé vezetné be a kormány az újfajta, de alapjaiban ugyanazokat a munkavállalói csoportokat megcélzó adókedvezményeket.

A munkáltatóknak nem kis fejtörést okoz majd, hogy melyik kedvezményt vegyék igénybe. Mint azt a Pénzcentrum.hu több ízben jelezte, a fiatalok és az idősek esetében rövidtávon nagyobb kedvezményt vehetnek igénybe a munkáltatók a Start kártyás foglalkoztatás esetén, mint az új kedvezményekkel.

KATTINTS! Vajon ki jár jól az új adókedvezményekkel?

Jöhetnek a diplomás takarítók

A jelenlegi szabályok szerint a legalább három hónapig álláskeresőként nyilvántartott, 50 évnél idősebbek mellett a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők is igényelhetik a Start Extra kártyát. A törvényjavaslat új vívmánya, hogy - Orbán Viktor miniszterelnök ígéretéhez híven - bevezeti a munkakörhöz, nem pedig a végzettséghez kötött járulékkedvezményt. Ez azt jeleneti, hogy mindenki után, akit a munkaszerződése szerint szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatnak, adókedvezményt lehet igénybe venni. Ügyelni kell viszont arra, hogy az érintett munkavllaót tényleg a kedvezményezett munkakörben foglalkoztassák. Arra az időszakra ugyanis nem lehet kedvezményt igénybe venni, amikor a kifizető a foglalkoztatottat nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben alkalmazza.

Az érintett munkavállalók után a bruttó munkabérük, de legfeljebb 100 ezer forint jövedelemrész után 27 százalék helyett csak 12,5 százalék szochót kell fizetni. A kedvezmény időhatárhoz nem kötött, vagyis a javaslat alapján az idők végezetéig érvényesíthető. A hatályos szabályok szerint jelenleg az első évben a minimálbér kétszereséig, vagy bruttó 156 ezer forintig teljes adómentességet lehet igénybe venni a legfeljebb alapfokú végzettségűek után.

KATTINTS! Ennyi lehet a minimálbér 2013-ban

A 25 évnél fiatalabbak, és az 55 évnél idősebbek után is bruttó 100 ezer forintig csak 12,5 százalék lenne az adókötelezettség, és szintén nem kötnék időhatárhoz. Az 25 évnél fiatalabbak után jelenleg az első évben csak 10 százalék szochót kell fizetni, és a minimálbér kétszereséig jár a kedvezmény, a második évben 20 százalékos az adóteher. Ráadásul felsőfokú végzettségűeknél 30 év a korhatár, igaz, hogy összesen csak egy évig jár a kedvezmény, s csak 9 hónapig 10, utána pedig 20 százalékos az adóteher.

Jelenleg már az 50 évnél idősebb munkavállalók foglalkoztatásához is jár adókedvezmény, ráadásul az első évben száz százalékos a minimálbér kétszereséig. Ezt a kedvezményt a hatályos törvények szerint 2013. december 31-ig lehet igénybe venni. Tehát nem igazak azok a sajtóban elhangzott kijelentések, amelyek szerint a Start Extra kártyát a jövőben el lehet felejteni, mivel 2013-ban még párhuzamosan futnak az újfajta kedvezményekkel, hacsak az új törvény előbb el nem törli azokat. Az viszont azt jelentené, hogy az 50-55 év közötti munkavállalók kikerülnének a támogatotti körből.

Buknák a vállalkozások az új kedvezményekkel a bérkompenzációhoz kötődő adócsökkentési lehetőséget?

A törvényjavaslat parlament elé terjesztett verziója szerint az újfajta adókedvezményeket nem lehetne egyszerre igénybe venni az elvárt béremelés teljesítése esetén érvényesíthető kedvezményekkel. A hatályos törvények szerint a munkáltatók - csökkentett mértékben - 2013-ban is igénybe vehetnek adókedvezményt az idei évben elvárt béremelés teljesítésének áthúzódó hatása enyhítésére. Ezt a kedvezményt össze lehet vonni a Start kártyás kedvezményekkel, a beterjesztett törvényjavaslat viszont nem rendelkezik arról, hogy az újfajta adócsökkentési lehetőségek mellett is lehetne érvényesíteni. A 2013-as munkahelyvédő program szerint 100 ezer forint után 14 500 forint szocho kedvezmény jár. Ugyanekkora bruttó bér esetén 2013-ban a bérkompenzációs kedvezmény 7 ezer forint - számol Angyal József okleveles adószakértő. A beterjesztett törvényjavaslat szerint utóbbi összeget elbuknák a munkáltatók, ha a két kedvezményt nem lehetne egyszerre érvényesíteni.

A vállalkozásoknak nem lesz egyszerű dolguk, tételesen végig kell gondolniuk, érdemes-e a kisvállalati adót választaniuk, vagy jobban megéri nekik, ha inkább a szocho-kedvezményeket használják ki.