Kamucímkék a magyar boltokban: így vernek át vásárláskor

Hajlamosak vagyunk olykor több pénzt is kifizetni egy-egy termékért, amit egészségesnek hiszünk. Pedig nem biztos, hogy az erre vonatkozó állítások igazak. Sok a trükk és a félrevezető állítás: örömmel fogyasztunk valamit, ami vitaminban gazdag, közben pedig igen magas a zsírtartalma. Például egy üditőitalon fel lehet tüntetve, hogy mesterséges színezék mentes, de az apró betűs részt átböngészve kiderül, hogy tele van cukorral, karamellel, tartósítószerrel és más nem-természetes adalékanyaggal. Vagy egy gabonapelyhen áll az, hogy teljeskiőrlésű gabonát és kálciumot tartalmaz, de csökkenti értékét, hogy ez is tele van cukorral. Egy gabonás-gyümölcsös keksz összetevőit elemezve is arra számítanánk, hogy egészségesen táplálkozunk, de ezek aránya elenyésző a cukor és adalékanyagok mennyiségéhez képest.

Ha most még elő is fordulhatnak efféle megtévesztő kiemelések, az új szabályozást (a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló EU rendelet) követően aligha. Az új rendelet 2014. december 13-án lép életbe, és új szabályokat hoz majd a jelölésekkel kapcsolatban. Főként annak érdekében, hogy ne lehessen eképpen félrevezetni a fogyasztókat. A tápérték jelölése is kötelezővé válik 2016-tól, ez ugyanis most nincs így, tehát lehet, hogy megveszünk valamit, ami például kálciumban gazdag, de amúgy elfogyasztása nem előnyös szervezetünk számára.

Lássuk, mi vonatkozott eddig a címkézésre, és azt, mi változik. A Pénzcentrum.hu-t a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tájékoztatta a várható változásokról.

A jelölés és a reklám mostani szabályozása:

• nem vezetheti félre a fogyasztót az élelmiszer tulajdonságait illetően
• nem tulajdoníthat az élelmiszernek olyan tulajdonságot, amelyekkel az valójában nem rendelkezik - például gyógyhatást: egyébként alapvető szabály, hogy élelmiszernek gyógyhatás nem tulajdonítható
  
• nem sugallhatja, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik - lásd a pár évvel ezelőtti joghurtbotrányt, olyan összetevővel kérkedtek, ami a legegyszerűbb joghurtban is benne van
• nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat
  

Most ezt kell kötelezően feltüntetni:

• az élelmiszer megnevezését
• az összetevők felsorolását
• bizonyos összetevők mennyiségét
• előrecsomagolt élelmiszer esetén a beltartalom mennyiségét
• az élelmiszer lejárati dátumát
• a minőség megőrzéséhez szükséges különleges tárolási vagy felhasználási feltételeket
• az élelmiszer előállítójának vagy forgalmazójának nevét vagy cégnevét és címét
• az eredet vagy a származás helyét
• felhasználási útmutatót, amennyiben ennek hiányában a fogyasztó nem tudná az élelmiszert megfelelően felhasználni
• az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok esetén a tényleges alkoholtartalmat
  

Ezeket a szabályozásokat fogja kiegészíteni a 2014. december 13-án életbe lépő új rendelet. Eszerint:

• az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat fel kell tüntetni
• kötelezővé teszi a tápértékjelölést (azaz a szervezet számára hasznosuló részét az élelmiszernek) 2016. december 13-tól, valamint módosítja a feltüntetésére vonatkozó szabályokat is
• meghatározza a jelölésen alkalmazható legkisebb betűméretet, hogy az valóban olvasható legyen
• előírja, hogy az interneten vásárolt élelmiszerekről milyen információkat kell a vásárlás előtt a vásárló tudomására hozni
  

2016 decemberétől korlátozva lesz az is, mely adatokat lehet megismételni, kiemelni, elkerülve így azt, hogy egy termék előnyös tulajdonságát hangsúlyozzák annak ellenére, hogy az élelmiszer nem túl egészséges. Csak az energiatartalomra, vagy a zsír-, cukor-, illetve a sótartalomra vonatkozó állítások lehetnek külön, a tápanyagtáblázatból kiemelve is jelen. Azaz nem lehet majd csak az előnyös tulajdonságokat reklámozni, és ezzel félrevezetni a fogyasztókat.

A hozzáadott vitaminnal kapcsolatban egyébként is szigorú a szabályozás. A jogszabály meghatározza, hogy az élelmiszernek minimálisan mennyit kell tartalmaznia az adott vitaminból vagy ásványi anyagból, ha az a jelölésen fel van tüntetve. Eszerint például a "C-vitaminban gazdag" felirat akkor szerepelhet az élelmiszeren, ha az élelmiszer C-vitamin mennyisége legalább a napi beviteli mennyiség harminc százaléka. Ez a mennyiség felnőttek számára 80mg, amelynek harminc százaléka 24 mg.

Tetszett a cikkünk?Lájkold a Pénzcentrum.hu Facebook oldalát, így nem maradsz le a legfontosabb lakossági pénzügyi hírekről.