Ezért kerül 170 forintba egy gombóc fagyi

"Egy gombóc fagyi 170 forint. A költsége csak a néhány perces áram ára, amivel elkészítik. Ha a munkaerő ára is benne van adóval együtt, a költsége csak töredéke lehet ennek a luxus árnak. Egy kiló kenyér, tíz zsömle, majdnem egy kiló paprika, paradicsom árát elkérni, szerintem pofátlanság." Néhány napja egy felháborodott olvasónk ezt a levelet juttatta el hozzánk. Sorai elgondolkoztattak: miért ilyen drága a fagylalt és az ára miért emelkedik évről-évre egyre magasabbra?

Kezdjük az alapoknál. Varga Gábor cukrász a desszert.eu internetes oldal főszerkesztője hosszasan sorolja, milyen gépeket kell venni ahhoz, hogy valaki fagylaltot tudjon készíteni. Használt, de felújított fagyasztógép 1,5 millió forint, főzőgép az alapléhez egymillió, speciális fagyasztógép az úgynevezett sokkoló félmillió, háttérfagyasztó 200 ezer, turmix 100-150 ezer, fagylaltpult egymillió, tégelyek 2500- 5 ezer forint darabonként.

Gépeink tehát már vannak, de nincs helyiségünk, ahol nekiláthatnánk a gyártásnak. Azt venni vagy bérelni kell, aminek megint csak pénzbe kerül. Ha ez is megvan, fel kell venni egy cukrászt, aki gyártja a fagylaltot és legalább egy eladót, aki kiméri azt. Utánuk természetesen be kell fizetni a közterheket. Elköltöttünk tehát nagyjából 10 millió forintot anélkül, hogy egyetlen gombóc fagylaltot eladtunk volna - hívja fel a figyelmet Varga Gábor.

Egy másik cukrász, Sík Richárd, aki 2011-ben az Év Fagylaltját készítette, hangsúlyozza: a fagylalt elkészítése sem kevés pénzbe kerül. A gyártási folyamat alatt végig hűteni kell a fagylaltot, márpedig az ehhez szükséges gépek a nyári melegben zabálják az energiát. De nem csak azt. A fagyasztógép például vízhűtéssel működik, így használata során nem kis mennyiségű vizet ereszt a csatornába.

Dráguló alapanyagok

Maga a fagyalt alapanyaga sem olcsó. A jó minőségű édesség ugyanis a közvélekedéssel ellentétben nem porból készül. A vendégeit megtartani akaró cukrász, valódi gyümölcsöt, jó minőségű vajat, tejet és tejszínt használ, amelyek gyakran nem is beszerezhetők Magyarországon.

Az elmúlt években az élelmiszeriparban emelkedtek a leggyorsabban az árak - szögezi le Pataki János cukrász, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének elnöke. Egy kiló megfelelő minőségű csokoládé például 3-4 ezer forint, a fagylalt készítésére használható pisztácia paszta kilójáért viszont 16 ezer forintot is elkérnek.

A jó minőségű alapanyagokból nem is kevés kell. A gyümölcsfagylaltokhoz például 40 százalék gyümölcsre van szükség. Így a legolcsóbb citromfagyiból egy 4 dekás gombóc anyagárban nettó 20 forintba, a drágább csokoládé fagyiból viszont ugyanez a mennyiség már 70-100 forintba kerül. Persze lehet fagylaltot porból, aromákból és adalékanyagokból is készíteni, de eladni az ilyen terméket csak ott lehet, ahol nagy az átmenőforgalom és a cukrász biztos lehet abban, hogy a vendég aligha fog visszatérni - mondta Sík Richárd.

Leszoktunk a fagyiról

Gyakran előfordul, hogy a cukrász nem tudja megoldani, hogy a forgalmas helyen lévő eladási helyen készítse a fagylaltot. Ilyen esetben természetesen hűtve kell szállítani a terméket, ami az egyre emelkedő benzinárak miatt szintén nem kevés pénzbe kerül. A fenti kiadások eredményeképpen a magyar cukrászdákban 160-200 forint közötti áron lehet megvásárolni egy gombóc fagylaltot.

A három megkérdezett cukrász egybehangzóan azt állította, hogy egy gombóc fagylalton nettóban pár százalék hasznuk van. Már ha van forgalom. Mostanság ugyanis a legjobb minőségű, legkorszerűbb gépekkel előállított fagylaltot sem könnyű eladni. Sík Richárd hiába büszkélkedik a 2011-es Év Fagylaltja címmel, forgalmán ez eddig nem látszik. Az elismerés elnyerését követő hónapban volt ugyan némi keresletnövekedés az üzletében, ám mára minden visszazökkent a régi kerékvágásba.

A magyaroknak ugyanis nincs pénzük a hideg nyalánkságra. A családok zöme a megnövekedett törlesztőrészleteket nyögi és kénytelen kelletlen mindenből kevesebbet vásárol. Ha épp fagylaltra vágyik, akkor is inkább valamelyik hipermarketben megveszi az olcsó jégkrémet.

Jégkrém vagy fagylalt?

A multinacionális cégek által gyártott jégkrémek egyébként még normális piaci helyzetben is komoly kihívást jelentenek a kézműves fagylaltot készítők számára. Mint Pataki János mondja a nagy tömegben, csaknem takarmány minőségű alapanyagokból, rendkívül hatékonyan előállított jégkrémek már nem csak a boltokban, hanem a cukrászdában is megjelentek.

A jégkrém ugyanis olcsó és nem kell vele sokat vesződni, mint a fagylalttal. A cukrászok legnagyobb sajnálatára a fogyasztóknak fogalmuk sincs arról, mit is vásárolnak. Például kevesen tudják, hogy a pénzükért levegőt vesznek. A fagylaltot és a jégkrémet készítésük során habosítják a gyártók, ám előbbibe csak 30 utóbbiba viszont 120 százalék levegőt préselnek.

Ha jó az idő, megy az üzlet

Korántsem biztos azonban, hogy tízmilliós beruházáson túlesett, az egyre emelkedő rezsiköltségeket kigazdálkodó, a csökkenő keresletet és a multik jelentette kihívást egyaránt leküzdő cukrász már betegre keresheti magát. A cukrászda jövedelmezőségét ugyanis nagyban befolyásolja az időjárás. A fagylalt szezonális termék, a rá költött pénzt 30-45 nap alatt kell megkeresni.

Ha ezalatt rossz az idő, mint például idén nyáron, akkor ember legyen a talpán, aki nyereségesen tud működtetni egy cukrászdát - közli Varga Gábor. A hűtőket ugyanis a szakadó esőben is működtetni kell és fizetést kell adni az alkalmazottaknak is. Ennyi problémán túllendülni nem könnyű. Varga Gábornak sem sikerült,, idén kénytelen volt bezárni a főváros egyik legforgalmasabb helyén, a Deák téren lévő cukrászdáját.

Mindezt figyelembe véve, ki-ki eldöntheti, a cukrászok indokolatlanul kérnek-e 170 forintot egy gombóc fagylaltért. Az azonban valószínű, hogy a jeges édesség folyamatos drágulásának talán nem ők a fő felelősei.