Aldi, Lidl, Spar: kiderült, melyik a magyarok kedvenc boltja

A Pénzcentrum is beszámol róla, hogy soha nem látott méreteket ölt a fogyasztás Magyarországon: az pedig evidens, hogy a legtöbbet élelmiszerre költjük. Hogy pontosan mennyi megy el élelmiszerekre? A KSH 2018-as adatai szerint abban az évben összesen majdnem 2,9 ezer milliárd forintot hagytak a vásárlók a hazai boltokban - és a statisztikai hivatal nem is veszi élelmiszernek és az alkoholmentes és az alkoholos italokat, ahogyan a kávét sem! Ha még ezt a hármat is hozzávesszük, akkor már bőven 3500 milliárd felett járunk.

De maradjunk csak az élelmiszereknél: arról is rengeteget írunk, hogy szinte mindennek emelkedett az ára. És ez meglátszik az adatsorokban is elég keményen: ugyanis a KSH nem csak az elköltött összeget listázza, hanem azt is, hogy a kiskereskedelmi forgalom hány százalékát adják az egyes termékcsoportok. Na, most ha 10 évre visszamenőleg megnézzük az adatokat, akkor kiderül, hogy mialatt az élelmiszerek aránya alig változott a magyar vásárlói kosárban, addig az azokra egy év alatt elköltött összeg több mint 1000 milliárd forinttal nőtt meg.

Ahogyan a csárton is látszik, egy évtized alatt mindösszesen 3 százalékkal bővült az élelmiszerek aránya a kiskereskedelmi forgalomban (23,24-ről 26,23 százalékra), ellenben 2008-ban még csak 1688 milliárd forintot hagytunk a boltokban az élelmiszerekért. Mindez azt jelenti, hogy 10 év leforgása alatt mintegy 70,8 százalékkal költöttek többet a magyarok élelmiszerre, miközben a termékkör részaránya sokkalta kisebb mértékben bővült.

Így megy ez az EU-ban

Ez igencsak soknak tűnik, főképpen akkor, ha megnézzük az európai nagyátlagot is: az EU-s háztartások kiadásainak arányát az Eurostat vizsgálta meg. Kiderült, hogy egy átlagos európai háztartás kiadásainak mintegy 25 százalékát tették ki a lakhatási kiadások (ebbe beletartozik a rezsi is), közlekedésre 13,2 százalék ment el, és az élelmiszerekre költött pénz mennyisége csak a harmadik legtöbb volt, az összes kiadás 12,1 százaléka ment el ezekre. A lista végére kerültek ekreációra és a kultúrára szánt ráfordítások (9,1%) és az éttermekre, szállodákra fordított kiadások (8,7%).

A statisztikákból látszik, hogy háztartások fennmaradó kiadásait sorrendben a lakberendezés, háztartási cikkek, ruházat és lábbeli, alkoholos italok, dohány és kábítószer, tetté ki még nagy arányban. Ezt követte a kommunikáció, az oktatás és az egyéb kiadások listája.

Magyarország kicsit más világ

Az uniós statisztikák elemzése után arra is kívácsniak voltunk, hogy a magyar háztartások kiadásai mennyire követik az európai átlagot. Hát, igazándiból semennyire.

Ha megnézzük a hazai családok kiadási tortáját, látható, hogy bár nálunk is a háztartás működtetése viszi el a legtöbb pénzt (igaz, ez joval kevesebb, mint az EU-átlag, csak 18 százalék), de kitűnik, hogy majdnem pontosan ugyanennyi megy el az élelmiszerek megvásárlására is, a közlekedés pedig csak a harmadik helyre szorult 13,7 százalékkal.

Megnézzük, hol, mit veszünk

Mindez pedig azt jelenti, hogy hiába jön ki olcsóbbra például a rezsi hazánkban, mint az EU-átlag, az élelmiszerek a keresetekhez képest igencsak drágák. Ahogyan itt a Pénzcentrumnál is tapasztaljuk, a magyarok igencsak megválogatják, hol vásárolnak: akciós cikkeink népszerűsége is mutatja, hogy rengetegen mennek kész tervvel vásárolni. Precízen összeírják, mire, hol, mennyit kell költeni - természetesen az aktuális leárazások alapján.

Ugyanakkor a hazai vásárlók egy másik csoportja csak az érzelmei után megy: ritkán hagyja cserben kedvenc üzletét, amibe különféle szempontok miatt szokott járni. Egyesek azért, mert mondjuk az a bolt van a legközelebb, mások az ár-érték arány miatt ragadnak le egy-egy boltnál, egyeseket pedig a termékek minősége fog meg.

Tehát kedvenc boltot választani nem is olyan egyszerű, főképpen a hatalmas választék miatt, hiszen tucatnyi lanc közül lehet választani. A Pénzcentrum 2019-ben megpróbálta kideríteni, hogy melyik üzletláncot preferálják az olvasói: vélhetően sokaknak feltűnt, hogy a vásárlás rovat cikkeiben rendre megjelentek a vonatkozó szavazások, amelyekben azt kérdeztük, hogy melyik lánc üzleteibe jársz a legszívesebben bevásárolni.

Ez lett a 2019-es Év Üzletlánca

Összességében több mint 86 ezer voks érkezett, amelyeket a Pénzcentrum Vásárlás Divíziója összesített. Mielőtt belevágnánk a közepébe, meg kell jegyezzük, hogy bár valóban a több szavazás miatt egy olvasó többször is bekattinthatta kedvenc boltját, de a voksok eloszlását tekintve a győztes kilétét ez nemigen befolyásolta! Ugyanis a végső győztes közel annyi szavazatot kapott, mint a második-harmadik-negyedik helyezett együttvéve, így pedig eléggé egyértelmű olvasóink véleménye.

Nem is csigázzuk tovább a kedélyeket: az első 5-ből éppenhogy kicsúszott a Penny, de így is összeszedett több mint 6800 szavazatot, ami 7,9 százalékos eredmény. Csupán 1200-zal érkezett több voks a Tescóra, ami 9,3 százalékra volt elég, az Auchan pedig a szavazatok nagyjából 10 százalékát gyűjtötte be - szép, de ez csak a negyedik helyig repítette őket.

Elég komoly vesszőfutás volt a dobogó második fokáért, és végül kevesebb mint 200 szavazaton múlt az ezüstérem sorsa, amit végül a Spar/Interspar kaparintott meg 15,5 százalékos eredménnyel. Így pedig az Aldinak maradt a bronzérem, de tényleg nem sokon múlt - mondhatni a célfotó alapján sikerült csak eldönteni a kérdést. És akkor nem maradt más hátra, mint hogy kihirdessük, melyik lett a 2019-es év üzletlánca a Pénzcentrum olvasói szerint. Dobpergés:

Hát, így alakult a 2019-es Év Üzletlánca szavazásunk - részletesebb eredmények a csárton.

A bevételek mást tükröznek

Bónuszként azt is megnéztük az Opten céginformációs rendszerében, hogy mekkora volt a vizsgált láncok bevétele 2018-ban - ebből is ki lehet deríteni, hogy hányan vásároltak az egyes vállalatoknál. Ezt a rangsort egyértelműen a Tesco viszi: 622,1 milliárd forintot értek el tavaly, második ebben a tekintetben a Spar 523,4 milliárd forinttal, a dobogó harmadik fokára pedig a szavazásban győztes Lidl állhatott fel 445,1 milliárd forintos árbevételével.

A láncok bevételi rangsorában az Auchan a negyedik lett a maga 257,3 milliárdjával, és csak a hatodik helyre futott be a voksoláson amúgy jól szereplő Aldi 208,3 milliárddal.

Érdekesség, hogy bár az Év Üzletlánca szavazást a Lidl nyerte, de bevételeket tekintve a voksoláson ötödik Tesco tönkreveri a mezőnyt. És az Aldi úgy ért oda a ranglistánk harmadik helyére, hogy egyébként kevesebb mint harmadannyi bevétele volt tavaly, mint az éllovasnak. Az Év Üzletlánca szavazás tükrében meglepő még a Penny eredménye, hiszen bevételeket tekintve veri az Aldit, ám a Pénzcentrum közönségszavazásán a hatodik helyen végzett.