Újabb hullámban drágul keményen a tankolás és a pia: kivédhetetlen áremelés élesedik heteken belül

Több adónemben is inflációkövető emelést vezetnek be 2025-től, így az alkoholos italok, dohányáruk és üzemanyagok, fűtőanyagok jövedéki adója, továbbá a gépjárműadó, cégautóadó és a regisztrációs adó is az előző év júliusában mért infláció mértékével fog emelkedni. Fontos, hogy néhány tételnél csak 2026-tól lép életbe az emelés, ilyen a cégautóadó, a dohánytermékek jövedéki adója és a fűtőanyagok jövedéki adója is.

Viszont a jövő évtől már keményen lecsapódik az emelés

• az alkoholon,
• az üzemanyagokon,
• a regisztrációs adón,
• a gépjárműadón,
• és a gépjármű átírási illetékeken.

A NAV-nak az új adómértéket a tárgyévet megelőző év október 31-ig kell nyilvánosságra hoznia. Mivel ez az idei évben már nem lehetséges, a 2025-ös adómértékeket december 15-ig kell kihirdetni. Addig még hátra van bő egy hónap, de az már tudható, hogy

idén júliusban 4,1 százalékos volt az infláció, azaz ekkora mértékben fognak emelkedni a fenti adónemek, illetékek januártól.

A jövő évi költségvetésben csak a jövedéki adóból 1 702 900 000 000 forint, azaz több mint 1700 milliárd forint az előirányzott bevétel, mialatt a 2024-es költségvetés ezen sora még csak 1677,7 milliárd forintról szól, azaz már az adóemelés első hullámától is bő 33,3 milliárdos bevételnövekedést várhat a kormányzat - na, meg a reményeik szerint emelkedő fogyasztás is közrejátszhat ebben.

Meglöki az inflációt az adóemelés

Kíváncsiak voltunk, mekkora hatással lehet a 2025-ös inflációra a januártól élesedő adóemelés. A CIB Bank elemzői szerint az adóemeléseket a kereskedők szinte teljes egészében áthárítják a fogyasztókra, az adóemelések a jövő évi inflációt 0,2 százalékponttal emelik meg.

Jelenlegi előrejelzésünk szerint 2025-ben 3,8 százalék lehet az éves átlagos infláció, a szeszesital, dohány kategóriában 4 százalék körüli éves átlagos árszínvonal-drágulást várunk

- írták. A vonatkozó termékcsoport közelmúltbéli árdinamikája kapcsán pedig emlékeztettek: az év eleji, majd a júniusi nagyobb átárazódásokat követően az utóbbi hónapokban a havi átárazások nagyon visszafogottak voltak a szeszesital, dohány kategóriában, hó/hó alapon -0,1 százaléks, illetve +0,1 százalékos árindexeket láttunk az elmúlt négy hónapban. Így az éves növekedési ütem a januári 8 százalék feletti szintről októberre 4 százalék alá szelídült.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy várakozásaik szerint mekkora lehet az infláció jövő júliusban, ami alapján majd a 2026-os adóemelés mértékét fogják meghatározni.

A bank szakértői szerint 2025 júliusában az év/év árindex 3,5 százalék lehet.

Megkeresésünkre Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: a kormány 3,2 százalékos áremelkedéssel számol 2025-ben. Ehhez képest a két megjelölt árucsoport árai csak az adóváltozás miatt 4,1%-kal emelkednek, ami felfelé húzza az árindexet.

Megítélésünk szerint nincs olyan ok, ami miatt ennél kevesebbel emelnének a kereskedők, mivel minden egyéb költségük is nőni fog - csak a tervezett béremelés 8,2%-kal növelné meg az élőmunka költségeket. Mivel a hazai vállalkozói energiaköltségek is a legmagasabbak közé tartoznak a környező uniós tagállamokhoz viszonyítva, ezért ezek többletköltségét is ki kell termelni. Összességében a kormány intézkedései nem javítják az inflációs helyzetet

- magyarázta a szakember. Emlékeztetett: 2019-2023 között a „Szeszes italok, dohányáruk” nevű árucsoport árindexe 63 százalékkal emelkedett, miközben a fogyasztói árindex „csak” 52 százalékkal, ami jelzi, hogy eddig is jellemzően a megvalósult átlagos áremelkedés felett nőtt ezen termékek árszintje. Ugyanez mondható el az üzemanyagokról is, ezek esetében 5 év alatt 61 százalékkal emelkedett az árszint.

Ebben természetesen az olajáraknak és az árfolyam változásoknak is szerepe van, mindenesetre a jövedéki adóemeléseknek, a Mol-t sújtó különadóknak és az üzemanyagkereskedelem „sajátos” szabályozásának egyaránt ár emelő hatása van. mindezek miatt jövőre is az átlagosnál jobban emelkedő árakkal számolunk

- mondta Molnár László. Arra a kérdésünkre, hogy mekkora inflációval számolhatunk jövő júliusban (amely alapján a 2026-os adóemelés mértékét határozzák meg) azt mondta, jelenleg erre szerinte nem készíthető megalapozott prognózis, hiszen a költségvetési törvényjavaslatban szereplő egyéb intézkedések is még képlékenyek (pl. a béremelések alakulása, különösen a bérminimum és a minimálbér).

Ami biztosan állítható, hogy a kormányzati adóintézkedések felfelé húzzák az árindexet. Jelentős veszélyt hordoz az új amerikai elnök gazdaságpolitikája, amennyiben az valósul meg, amit a választási kampányban hirdetett. Ez ugyanis jelentős belső inflációt okoz, amely magasabb kamatszintet és erősödő dollárt eredményez. A fosszilis energiafelhasználás támogatása rövid távon is az olaj kereslet emelkedéséhez vezet, ami az izmosodó dollárral együtt jelentősen emelkedő üzemanyag árakhoz vezet, illetve a másik oldalon az uniós termékek exportját is visszaveti, ami a recesszió visszatértét okozhatja a nagy uniós gazdaságokban

- vázolta a GKI vezérigazgatója.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője kérdésünkre azt közölte: az adóemelés az üzemanyagárak esetében 1,0 százalékos, a szeszes italok esetében nagyjából 0,5 százalékos növekményt jelenthet jövőre (a jelenlegi termékárak mellett) az emelés kihatása.

A teljes fogyasztói árindexre (inflációra) figyelembe véve a termékek fogyasztáson belüli súlyát ez összességében elenyésző, 0,1 százalékos növekedést jelenhet

- ismertette. Azt is felidézte: a szeszes italok árai idén az első tíz hónap adatai alapján átlagosan 4,5 százalékkal emelkedtek, míg a járműüzemanyagok átlagosan 0,5 százalékkal mérséklődtek.

A jövő évi várakozásokkal kapcsolatban pedig a Nagy János azt közölte:

Meglehetősen nagy bizonytalanság mellett jelenleg 3-4 százalék között alakulhat a jövő júliusi éves szám, vagyis 2026-ban a mostanihoz hasonló hatás rajzolódik ki az inflációkövető adóemelés következtében. De ezzel szerintem most, 2024 novemberében nem érdemes foglalkozni.

Ennyivel drágul a sör, a bor, a pálinka 2025-től

A szeszesitalok esetében a legtöbb esetben hektoliterenként számolják a jövedéki adót, ez alól kivételek a különféle sörök. Itt úgynevezett hektoliterfokonként van megadva a díjtétel, azaz a mennyiség mellett a termék alkoholfoka is meghatározza az adótartamot. Példánkban az egyszerűség kedvéért a kerek, 5%-os alkoholtartalommal számoltunk.

• Jelenleg a kisüzemi sörök adótartalma hektoliterfokonként 900 forint, azaz így egy hektoliter sörön 4500 forint az adóteher, a januári emelés után ez 4685 forint lesz.
• a nagyüzemi sörök esetében 1800 Ft/hlf a tétel, azaz a példánkban szereplő, egy hektoliteren 9000 forint adó van. Januártól ez 9369 forintra emelkedik.

És hogy mit jelent ez az egyszerű fogyasztóra nézve? Egy liter sörre vetítve most a kisüzemin 45 forint az adó, ez emelkedik 47 forintra, a nagyüzemi termékek esetében pedig 90 forintról 94-re emelkedik egy liter adótartalma. A Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint 2023-ban 5,4 millió hektoliternyi sör fogyott itthon, de a tendencia csökkenő. A jövőre életbe lépő adóemelés így számításaink szerint pármilliárd forintot hozhat a költségvetésnek pluszban.

Ami a többi italfajtát illeti:

• csendesborokon (a.k.a. bor) nincs jövedéki adó,
• a habzóbor adótartalma hektoliterenként 18 100 forintról 18 842 forintra emelkedne, azaz kb. hét forinttal drágulhat egy liter.
• A "egyéb csendes erjesztett ital" kategóriája elsőre elég megfoghatatlannak tűnik, de ide tartoznak például a különféle kész fröccsök, ciderek, gyümölcsborok is. Itt 10 900 forint per hektoliterről 11 347-re fog emelkedni a jövedéki adó, azaz literenként kb. 4,5 forint lehet a drágulás.
• Az "egyéb habzó erjesztett ital" kategóriába eshetnek például a gyümölcspezsgők, vagy a szőlőbor alapú, de szeszezett pezsgők. Itt ugyanaz a helyzet, mint a habzóboroknál.
• A nem háztartási mennyiségű pálinkán hektoliterenként 565 840 forint a jövedéki adó, ez emelkedik majd 589 039 forintra, azaz egy liternyi kb. 231 forinttal fog drágulni. Hasonló a helyzet a többi töménynél is.

Ennyivel drágul az üzemanyag januártól

Az üzemanyagok esetében idén januárban is volt egy adóemelés, onnantól kezdve a benzin esetében 152,55 Ft (ha a Brent 50 dollárnál olcsóbb, akkor 157,55 Ft) a gázolajnál pedig 142,9 Ft (ha a Brent 50 dollárnál olcsóbb, akkor 152,9 Ft) literenként az adó mértéke. Azaz, ha minden marad így, és nem omlanak össze az olajárak (a Brent árfolyama jelenleg 70-71 dollár körül mozog, utoljára 2020-ban volt 50 dollár alatt), akkor

• a benzin jövedéki adója 6,25 forinttal fog emelkedni 158,8 forintra literenként (ha a Brent-árfolyam 50 dollár alá esne, akkor 164 forint per liter lenne az adó),
• a gázolajé pedig 5,86 forinttal 148,76 forintra literenként (ha az olaj árfolyama 50 dollár alá esne, akkor 159,17 forint per liter lenne).

És akkor még nem számoltunk olyan más költségtételekkel, mint az ÁFA, a készletezési díj vagy a különféle árrések, így összességében

nem kizárt, hogy az üzemanyagok ára januártól literenként 8-10 forinttal is emelkedhet.

Egyébként az üzemanyagok iránti kereslet jelenleg csökkenő tendenciát mutat Magyarországon: a Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint összességében 2,915 milliárd liter benzin és gázolaj fogyott itthon január és szeptember között a tagvállalatok kútjain, ami 0,6 százalékkal kevesebb, mint 2023 azonos időszakában volt.

Az idei év első 9 hónapjában a fogyasztók 1,16 milliárd liter motorbenzint, valamint 1,75 milliárd liter dízel üzemanyagot tankoltak. A prémium motorbenzinek iránti kereslet különösen nőtt: az első három negyedévben 207,4 millió litert adtak el, ami 14 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.

Miért fontos mérni a boldogságot?

A boldogság nem csupán egyéni érdek, hanem társadalmi szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír. Számos kutatás igazolja, hogy a boldogabb emberek egészségesebbek, produktívabbak és hosszabb életet élnek. Emellett a boldogság mértéke egy ország jólétének és fejlettségének is fontos mutatója lehet. A boldogságindexek alapján pedig különféle kormányzati és társadalmi programok fejleszthetők, amelyek a lakosság életminőségének javítását célozzák.

Ahhoz, hogy minél pontosabb képet kapjunk arról, mennyire boldogok a magyarok, szükségünk van a Te véleményedre is. Kérjük, töltsd ki online kérdőívünket, és segíts abban, hogy közösen feltérképezzük, milyen tényezők járulnak hozzá a boldogságunkhoz! A felmérés anonim és csupán néhány percet vesz igénybe. A kutatás eredményeiről pedig hamarosan egy átfogó elemzés keretében számolunk be.