Kiderült a méregdrága tejföltitok: rengeteg pénzt bukik, aki ezeket az árukat veszi a magyar boltokban

A tejföl a magyar konyha egyik alapvető hozzávalója, ami szinte minden háztartás hűtőjében megtalálható, legyen szó egy egyszerű főzelékről vagy egy gazdag rakott ételről. Az elmúlt időszakban azonban a tejföl ára is jelentős változásokon ment keresztül, az infláció és az élelmiszerpiaci helyzet hatására. Ami igazán feltűnő, az a sajátmárkás és a márkázott tejfölök közötti óriási árkülönbség, amely a szokásosnál is nagyobbnak tűnik. Vajon miért drágább ennyivel egy márkázott tejföl, és mitől tud olcsóbb maradni a sajátmárkás alternatíva? Főleg úgy, hogy a legnagyobb hazai láncok magyar tejfölt árulnak.

Cikkünkben részletesen utánajárunk a tejföl árváltozásának az elmúlt években, és arra is választ keresünk, mi állhat a két kategória közötti eltérő árszintek hátterében. Szakértőket kérdeztünk meg arról, milyen tényezők befolyásolják az árképzést, és ezek miként hatnak a fogyasztók döntéseire. Vajon megéri többet fizetni egy márkázott tejfölért, vagy a sajátmárkás változat is hasonló minőséget kínál? Az árkülönbségek rejtett okait kutatva próbálunk választ adni ezekre a kérdésekre.

A nagy tejfölár-hullámvasút

Az utóbbi évek könyörtelen inflációs hatása bizony a tejtermékeket is rendesen megrángatták. Több ízben beszámoltunk korábban például a trappista sajt vagy éppen az UHT tejek brutális drágulásáról, és ebbe a listába tartoznak bele a tejfölök is. Ha megnézzük a lenti grafikont, látható, hogy a 12 százalékos tejfölök például 2023 januárjában érték el csúcsdrágulásuk felső határát, ekkor egy 325-450 grammos tejföl átlagára 660 forint volt. Ez majdnem kétszerese annak, mint amit 2022 januárjában tapasztalhattak a vásárlók (339 forint).

Ugyanebben az időben járt csúcsra a 20 százalékos tejföl átlagára is, itt viszont 2023 elejétől a KSH kilós átlagárral számol a korábbihoz képest, ezért az átlagos egységárakat a korábbi időszak adatival nem tudjuk bemutatni. 2023 eleje azonban már nem most volt, azóta valamelyest konszolidálódtak a tejföl árak, viszont az elmúlt évek súlyos inflációs válsága nem múlt el nyom nélkül. Sőt, most azt látjuk, hogy idén július óta folyamatosan újra nő a 12 százalékos tejfölök átlagára, akárcsak idén augusztustól a 20 százalékos tejfölöké.

Sajátmárkás vagy márkázott tejföl?

Ilyen árhullámvasút közepette érkezünk el odáig, hogy valósággal gigászi különbségek mutatkoznak a legnagyobb hazai láncok tejföl átlagárai és a márkázott tejfölök között. De nem csak a szokásos, sajátmárkás árelőnyről van szó, itt a különbségek tényleg nagyok. Ha bemegyünk a boltokba, legyen szó akár a Tescóról, Sparról, Lidlről, Pennyről, Auchanról a 450 grammos 12 százalékos sajátmárkás tejfölök átlagára egy kilóra számolva 953 forint, miközben a 20 százalékos kiszerelések 1064-1109 forintba kerülnek.

Ehhez képest a márkázott tejfölök a 12 százalékos darabok esetében 1900 forintos áron kaphatók általában, de a 20 százalékos darabokért már 2500-2600 forintot is elkérnek. Előbbiek egységáron tehát a duplájába, utóbbiak a 2,5-szeresébe kerülnek. Azt lehet tehát mondani, hogy aki gyakorlatilag nem sajátmárkás tejfölt vesz Magyarországon, annak

nagyon durván mélyen a zsebébe kell nyúlnia, és a sokszorosát kifizetnie a sajátmárkás tejfölökhöz képest.

Pedig mint azt hangsúlyoztuk, a legnagyobb hazai láncok tejfölei mind egy szálig magyar tejből készülnek. És persze, a 30-50 vagy akár még nagyobb árelőny a sajátmárkás termékeknél nem meglepő márkázott társaikhoz képest, de a 100-150 százalékos eltérés, gyakorlatilag ugyanabból az alapanyagból azért már nagyon megrázó lehet.

Mi okozhatja ezeket a brutális eltéréseket?

Azért hogy tisztábban lássunk az ilyen nagymértékű árkülönbségeket illetően, segítségül hívtuk Harcz Zoltánt, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatóját. A szakember azzal kezdte, hogy „tejfeldolgozók és a kis- és nagykereskedők egymástól teljesen külön tárgyalnak a különböző tejtermékek, így a tejföl átadói árairól, mennyiségekről, az egyéb szerződéses kondíciókról”. Harcz Zoltán nyomatékosította azt is, hogy a „kiskereskedők nem csak tejfölt vesznek egy feldolgozótól, hanem gyakran tejtermékek széles skáláját.” Kiemelte azt is, hogy

A feldolgozók, a kiskereskedelmi láncok típusa (diszkont, szupermarket, kisbolt), a tejtermékek sokfélesége, feldolgozói vagy saját márkás kiszerelése, az eltérő marketing-költségek mind-mind olyan tényezők, amelyek nagyban befolyásolni tudják a feldolgozói átadói árakat és közvetve a fogyasztói árakat. A kiskereskedelmi láncok egymástól nagyban eltérő üzlet- és árpolitikát követnek (el lehet képzelni azt is például, hogy egy láncnál csak sajátmárkás tejföl kapható).

Az ügyvezető arról is beszélt, hogy nyilvános adatok csak arra állnak rendelkezésre, hogy egy adott héten mi volt az összes, magyarországi feldolgozó által értékesített tejföl átlagos átadói ára, „de azt nem tudjuk, hogy X feldolgozó az adott héten milyen kilónkénti egységáron értékesített tejfölt Y kiskereskedelmi láncnak (továbbá milyen kiszerelésben, milyen zsírtartalommal stb.)” - mondta el lapunknak.

Ilyen értelemben a szakértő szerint „szabad” árazás és az akciózások okán előfordulhat az is, hogy egy adott napon egy akciós feldolgozói márkás tejföl olcsóbb a hűtőpultban, mint egy sajátmárkás tejföl. A tejtermékek közül tejre és trappistára érhető el a feldolgozói/saját márkás termékekre elkülönülő kiskereskedelmi beszerzési árakra vonatkozó nyilvános adatsor. Tejfölre ilyen bontásban nincs adat.

Egy saját márkás és egy feldolgozói márkás tejföl polci árát alapvetően a kiskereskedő határozza meg, de a nap végén természetesen a fogyasztó dönti el, hogy hol és milyen zsírtartalmú, kiszerelésű vagy márkájú tejfölt vásárol. Sokaknak van beton-biztos kedvenc tejfölük. Egy biztos, minden tejfölnek maradéktalanul meg kell felelnie a Magyar Élelmiszerkönyvi előírásoknak

- nyomatékosított Harcz Zoltán, aki megvilágította a folyamatokat is, a tejfeldolgozó nyerstejet vásárol a tejtermelőktől, miközben tucatnyi típusú/kiszerelésű tejterméket értékesít a kiskereskedőknek, nagykereskedőknek, közétkeztetésnek, sőt – elsősorban sajt, joghurt, dobozos tej esetében – exportra is.

„Ilyen értelemben a tejföl fogyasztói árképzésének tejtermelőkre gyakorolt hatása nehezen mérhető. Ebben az összefüggésben lehetne beszélni még az időszakonként megjelenő, az előállítási árnál vélhetően olcsóbban hazánkba kerülő import tejfölökről vagy a növényi zsírral készült fölökről is” - mutatott rá az ügyvezető. Harcz Zoltán elmondta a Pénzcentrumnak azt is, hogy a tejföl átlagos feldolgozói átadói ára a 45. héten egyébként 899 Ft/kg volt, mely több mint 7%-kal magasabb az egy évvel korábbi árnál.

Nem mindegy, ki, kinek árul

A tejtermelők szempontjából a sajátmárkás és a márkatermékek közötti árkülönbség nem releváns, mivel ők a feldolgozók felé szerződésekben rögzített árakon teljesítenek - kisebb mennyiséget pedig a spotpiacon helyeznek el, amely jellemzően külföldre kerül

- világította meg a helyzetet Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője, aki kiemelte azt is, hogy a „gyártók számára a két kategória eltérő üzleti modellt jelent. A márkatermékek jelentősebb kommunikációja, nagyobb brandértéke révén magasabb árakon kelnek el, ez több bevételt hoz nekik, a sajátmárkás termékek pedig biztosan eladott mennyiséget, a gyártókapacitások teljesebb kihasználását, vagyis összességében alacsonyabb, de jól tervezhető egységnyi bevételt és végső soron költséghatékony működést jelent számukra.”

A gyártók számára a két kategória eltérő üzleti modellt jelent. A márkatermékek jelentősebb kommunikációja, nagyobb brandértéke révén magasabb árakon kelnek el, ez több bevételt hoz nekik, a sajátmárkás termékek pedig biztosan eladott mennyiséget, a gyártókapacitások teljesebb kihasználását, vagyis összességében alacsonyabb, de jól tervezhető egységnyi bevételt és végső soron költséghatékony működést jelent számukra

mondta el a szakportál főszerkesztője. Aki kiemelte azt is, hogy bár a sajátmárkás termékek rendszerint olcsóbbak, mint a márkázottak, azért az ritka jelenség, hogy a márkás élelmiszer kétszer olyan drága, vagy ennél is magasabb áron kel el.

Ennek oka lehet az, hogy a gyártó költségei emelkedtek, és a márkatermékekben ez már jelentkezik, a korábban megkötött sajátmárkás szerződésben ugyanakkor nem tudja még érvényesíteni ezt az áremelést. További ok lehet az, hogy a kereskedelmi láncok üzletpolitikai okokból tudatosan tartják olcsón a sajátmárkás kategóriát, lényegesen kisebb marzsokkal árulják ezeket, és mivel nagy mennyiségben, stabilan rendelik a gyártóktól, a szerződésekben alacsonyabb átvételi árakat is ki tudnak alkudni

- tette hozzá Braunmüller Lajos.

Jó, de akkor milyen tejfölt vegyek?

Emlékezzünk, fentebb Harcz Zoltán azt mondta, sokaknak beton-biztos kedvenc tejfölük van, így őket valószínűleg nem érdekli, hogy mennyibe is kerül az a tejföl, ha azt szeretik, arra esküsznek, azt fogják megvásárolni. Másoknak viszont okozhat problémát a vásárlás. Alapvetően tényleg érdemes a kilós egységárat nézni, ugyanis míg a sajátmárkás termékekből 450 grammosak a kiszerelések, a márkatermékekből inkább alacsonyabbak.

Így maga a konkrét megvásárolandó termék árcímkéje olyan nagy mértékben nem tér el a sajátmárkásoktól (persze eltér), viszont ha az ember megnézni a kilós egységárat, akkor lepődik csak meg igazán. Braunmüller Lajos szerint viszont különböző bolti stratégiák állnak a háttérben, miközben a végső fogyasztói árakról is leginkább a boltok döntenek. Így, aki a pénztárcájának jót akar, az mindenképp nézze meg a kilós egységárakat, és ezek alapján válasszon, hiszen így rengeteg pénzt tud spórolni. Összességében egy kiló tejfölön 1000-1600 (!) forintot is.