Nincs megállás, sorra húzzák le a rolót a magyarok kedvenc boltjai: már Budapesten is kritikus a helyzet

Még mindig nem képes magához térni a kiskereskedelmi a szektor az előbb a koronavírus járvány miatti gazdasági visszaesés, majd a háború által okozott inflációs válság okozta sokkból. A KSH adatai szerint az előző év második felében több mint négyezer kiskereskedelmi egység zárt be, és a Pénzcentrum által megkérdezett szakértő szerint nem látszik a láthatáron olyan, ami ezt meg tudná állítani.

Megnéztük az adatokat minden megyében, és arról is kérdeztük az elemzőket és a szakértőket, hogy mi a helyzet a kiskereskedelmi szektorban a munkaerőpiaccal, valamint hogy egyáltalán van-e olyan bolttípus vagy város, ami még mutat arra jeleket, hogy elkerüli őket a visszaesés.

Nem áll meg a boltbezárási hullám

2023 június végétől az év végéig több mint négyezer bolt zárt be országosan, ez derült ki a KSH adatsorából. Ha százalékban kifejezve nézzük, akkor a legnagyobb arányú bezárási hullám Budapesten és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt, előbbinél már az öt százalékot is elérte a bezárás mértéke a vizsgált időszakban.

A helyzet hasonló azoknál a boltoknál, melyeket egyéni vállalkozó üzemeltetett. Itt azonban már jól látszik, hogy nem a fővárosban zárt be a legtöbb ilyen típusú bolt, hanem vidéken: Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében mindössze fél év alatt a boltok több mint huszada tűnt el, ami feltételezi, hogy több ezer család került nagyon rossz helyzetbe emiatt.

Össze kell fognia a szektornak az állammal

Krisán László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Kereskedelmi Tagozatának elnöke lapunk megkeresésére azt mondta: nem csak az élelmiszerkereskedelemben küzdenek nehézségekkel, más szektoroknál is megfigyelhető tendenciáról van szó.

Több tényezővel is magyarázható, mindenképpen komplex jelenség. A pandémia hosszú távú negatív hatásai, a gazdasági környezet változása (energiaválság, infláció, háborús helyzet) és a fokozódó piaci verseny mind hozzájárultak a kiskereskedelmi egységek számának csökkenéséhez. Nem minden kereskedelmi folyamat állt vissza a pandémia előtti állapotra, például a ruházati cikkek és luxuscikkek piacán is tartós a keresletcsökkenés, folyamatosak a bolti bezárások. A COVID során a vásárlási szokások jelentősen megváltoztak. Sokan átálltak az online vásárlásra, ami hosszú távon is hatással van a hagyományos kiskereskedelemre, kevesebb számú fizikai üzlethelyiségre van már szükség, tehát a kereskedelmi tevékenység ugyanúgy zajlik, csak az online csatornákon; kifejezetten igaz ez egyes termékfajtákra, mint például ruhák, kozmetikai nehézáru és fehéráru

- mondta a kereskedelmi tagozat vezetője. Hozzátette azt is, hogy szerinte a megújulásban kellene a megoldást keresni.

Ugyanakkor a vállalkozások kiadásai emelkedtek a megváltozott piaci körülményekhez alkalmazkodva, ezen változásokhoz a kisebb üzletek nehezebben tudnak alkalmazkodni. Egyes vállalkozások nem tudnak megújulni, azonban ha nem kínálnak valami egyedit a vásárlók számára, nem tudják felvenni a versenyt a dinamikusabb és innovatívabb versenytársaikkal

- mondta még erről. Krisán László szerint ugyanakkor mindenképpen lépéseket kellene tenni a bezárási hullám visszaszorítására, ehhez viszont összefogásra, összehangolásra van szükség.

A kiskereskedelmi üzletek bezárásának megállítása vagy lelassítása érdekében mind az államnak, mind a kiskereskedelmi szektornak együtt kell működnie, ez az együttműködés kulcsszerepet játszhat a helyzet javításában. Az állam segíteni tudja a szektort gazdaságélénkítő intézkedésekkel, infrastruktúra fejlesztéssel és pénzügyi támogatásokkal. A kiskereskedelmi vállalkozásoknak pedig innovációra, digitalizációra és a vásárlói élmény javítására kell fókuszálni, hogy versenyképesek maradjanak a változó piaci környezetben. Az állam adókedvezményekkel segíthet a kiskereskedelmi vállalkozásoknak, hogy csökkentsék költségeiket és növeljék versenyképességüket, illetve pénzügyi támogatások, pályázatok és hitelprogramok révén támogathatja a szektort, különösen a kisebb vállalkozásokat. ebben segíthet még az e-kereskedelmi platformokhoz való hozzáférés növelése, valamint a digitális infrastruktúra fejlesztése is

- mondta erről a Pénzcentrumnak a VOSZ kereskedelmi tagozatának elnöke.

Van még város, ami tartja magát

Gyalay-Korpos Gyula, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke a Pénzcentrum kérdésére elmondta: nem csak vidéken komoly gond a boltbezárás, a budapesti plázákban is egyre kevesebb a fizetőképes vásárló, amit természetesen megéreznek a boltok.

Budapesten is tapasztalható a boltok bezárása a bevásárlóközpontokban, és inkább a kisebb üzletek esetében számottevő mindez. A divatmárkák viszont egészen jól állják a sarat, erre az a magyarázat, hogy amikor a külföldi turista Magyarországra jön és a bevásárlóközpontban költi a pénzét, akkor az általa akár otthonról is ismert üzletekben szívesebben teszi

- mondta az elnök. Kitért arra is, hogy van jelenleg két város, ahol a plázák boltjai tartják magukat: de nem véletlen az sem, hogy éppen ott.

A kisebb üzleteknek viszont messze nincs annyi tartalékuk, nekik tovább tart az, ami már a koronavírus idején elkezdődött: a létbizonytalanság, a tartalékok lassú elfogyása és a folyamatosan emelkedő költségek miatt nagyon sokan bedobják a törülközőt. Nem mindegy a bevásárlóközpont lokációja sem: természetesen több vásárlóra számíthatnak azok a boltok, amelyek a belvároshoz közelebb helyezkednek el a plázákban. Vidéken az a helyzet, hogy Győrben és Kecskeméten kimondottan jó most a plázában található boltok helyzete. Erre pedig egyszerű a magyarázat: ebben a két városban autógyárak vannak, ahol egy jobban kereső réteget találunk, ők pedig nyilván gyakrabban látogatják a bevásárlóközpontokat is

- tette még hozzá a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke.

Mi lesz a vállalkozókkal ebben a szektorban?

Megkerestük az Országos Kereskedelmi Szövetséget is, hogy kommentálják a boltbezárásokat. Kérdésünkre azt válaszolták, hogy valóban tendenciózus csökkenésről van szó. Kozák Tamás főtitkár válasza szerint leginkább az élelmiszerboltok száma esett vissza.

Évek óta megfigyelhető a kiskereskedelmi – Európa más országaiban is megfigyelhető - koncentrációval kapcsolatos boltszámcsökkenés, tízezer lakosra jutó üzletek száma körülbelül 100, tíz évvel ezelőtt ugyanez a szám 150 felett volt. A boltok száma élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kategóriában az elmúlt 10 évben nagyjából negyedével, a nem élelmiszereket árusító üzletek száma pedig körülbelül a harmadával csökkent.

Elismerték azt is, hogy a bezárt boltok jelentős része van magánkézben, de nem jártak jobban a franchise rendszerben működő boltok sem.

Az összes üzlet egyharmadát önálló vállalkozók működtetik, ezek között vélhetően túlsúlyban vannak a kkv kategóriába tartozó önálló családi vállalkozások. Ezek az arányok 5 éve is hasonlóak voltak, ebből az következik, hogy a láncba szerveződött, például beszerzési társulásként vagy franchise rendszerben működő vállalkozások üzletszámai csökkentek

- tette még hozzá. Végezetül azt is elmondta, hogy szerintük mire lenne ahhoz szükség, hogy ha megállítani nem is, legalább fékezni lehessen a folyamatos boltszámcsökkenést.

A csökkenés nagyrészt az alacsony lélekszámú településeken kritikus, e tendencia megállítására ágazati szintű szakpolitika kidolgozása lenne szükséges megvizsgálva például a kisboltok életben maradását biztosító támogatási rendszer kiterjesztését vagy automata boltok telepítésének lehetőségét

- írta válaszában Kozák Tamás.

Az árszint uniós, csak a pénztárcánk nem

Hornyák József, a Portfolio elemzője szerint valamelyest pozitívumként lehet értékelni ebben az esetben a kereskedelmi szektorban tapasztalható munkaerőhiányt, ez ugyanis nagyrészt biztosítja, hogy a dolgozók gyorsan találjanak állást akkor is, ha a régi helyük bezárt.

A kereskedelemben továbbra is munkaerőhiány jellemző, így a bezárt üzletekben dolgozók egy részének nem okoz gondot az elhelyezkedés. A gond azokon a kistelepüléseken, falvakban van, ahol mindössze egy-két üzlet működött, itt ugyanis helyben sokkal nehezebb, sokszor lehetetlen munkát találni.

- mondta lapunknak az elemző. Kitért még arra is, hogy leginkább a kisebb településeken jelent súlyos problémát az, hogy a boltok folyamatosan zárnak be.

A fővárosban továbbra is rengeteg üzlet van, ám egyre többször látunk olyan utcákat, ahol sorban lakat alá kerültek a boltok. Budapesten is jellemző, hogy a vásárlók egyre inkább az alacsonyabb árakat kínáló üzleteket keresik, így a kisboltok helyzete egyre nehezebbé vált az elmúlt időszakban. A gyengébb gazdasági teljesítményű megyéket - mint amilyen Szabolcs-Szatmár-Bereg - fokozottan sújtja ez a probléma

- tette hozzá az elemző. Végezetül arra is felhívta a figyelmet: az sem tesz jó a kereskedelemnek, hogy míg az élelmiszerek árszintje már elérte az EU átlagát, a bérek továbbra sem tartanak itt, ez pedig a lakosságra nézve jelent terheket.

Fel kell készülnünk arra, hogy a következő időszakban is csökkenhet a boltok száma. A fogyasztói szokások változását felgyorsította az extrém mértékű infláció, a reálbérek visszaesése, amelynek következtében tavaly csökkent a kiskereskedelmi forgalom is. A vásárlók továbbra is igyekezhetnek majd előnyben részesíteni a kedvezőbb árat kínáló üzleteket, annak ellenére is, hogy idén már növekszik a reálbér. Az élelmiszerek árszintje Magyarországon ugyanis elérte az EU-s átlagot, ami a lakosság nagy részének kifejezetten nagy terhet jelent. E következő időszakban nem is számíthatunk arra, hogy az élelmiszerárak alacsonyabbá válnának, így a fogyasztók továbbra is tudatosan, megfontoltan vásárolhatnak. Arra azonban számítani lehet, hogy a bezárási hullám visszafogottabb lesz, hiszen a reálbérek növekedése összességében már segít a kiskereskedelmi forgalom növekedésén

- tette még hozzá Hornyák József.