Mint az őrült, adják el a cuccaikat a magyarok a Vinteden: csodálkoznak, mikor csenget a NAV?

A magánszemélyek közötti adásvételben biztosan új fejezetet nyitott a Vinted elterjedése Magyarországon. Természetesen korábban is voltak erre jól bejáratot platformok, mint a Vatera, a Jófogás, vagy a Marketplace, illetve termékekre specializált kisebb oldalak, ahol használt biciklit, autót, könyvet, bútort, antik cuccokat, stb. lehetett eladni. Most azonban tömegével kezdték el használni az adok-veszek platformot magyar magánszemélyek, sokan hetente többször is mennek a csomagautomatákhoz, hogy ruhákat, baba-mama cuccokat vagy lakberendezési tárgyakat adjanak el, vagy vegyenek. Azt viszont már kevesen tudják, ha egy adóévben a magánszemély értékesítéséből származó bevétele meghaladja a 600 ezer forintot, adóbevallási és adófizetési kötelezettség keletkezhet. Arról se tudnak sokan, hogy mikortól nevezhető a tevékenységük már gazdasági tevékenységnek, ami túlmutat a magánszemélyek közti adásvételeken. Ennek kapcsán megkerestük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), mit kell tudniuk feltétlenül azoknak, akik nagyban bizniszelnek a Vinteden.

Mikor keletkezik adóbevallási és adófizetési kötelezettség?

A Pénzcentrum megkeresésére a NAV azt közölte: "A már nem használt, feleslegessé vált használati tárgyak eladására alkalomszerű, eseti jellegű értékesítésére a személyi jövedelemadóról szóló törvény ingó vagyontárgy átruházására vonatkozószabályait kell alkalmazni. Nem keletkezik adóbevallási és adófizetési kötelezettség abban az esetben, ha az adóévben együttesen nem haladja meg a magánszemély értékesítéséből származó bevétele a 600 ezer forintot. Ezen értékhatárt meghaladó bevételre viszont meg kell állapítania a jövedelmet, amely jövedelemből 200 ezer forint adómentesnek minősül. Ebben az esetben a NAV-hoz nem kell bejelentkezni és adószámot sem kell igényelni. Adószám hiányában az értékesítő számlát, nyugtát nem tud kibocsátani, ezért az értékesítés kapcsán elegendő más okiratot, pl. adásvételi szerződést vagy átvételi elismervényt kiállítania."

Vagyis, aki nem adott el évi 600 ezer forintos érték felett, az biztosan megnyugodhat, nincs adóbevallási és adófizetési kötelezettsége. Természetesen ez nemcsak a vintedes eladásokra vonatkozik, hanem az összes eladásra az adóévben együttesen, ami történhetett személyesen, vagy más online platformon is. A 600 ezer forintot viszont nem is olyan nehéz meghaladni, ha már havi szinten átlagosan 50 ezer forint értékben értékesítünk. Viszont - ahogy arra a NAV rámutatott - ha a 600 ezres értéket meg is haladtuk eladásban, nem feltétlenül keletkezett ebből annyi jövedelmünk, hogy be kelljen vallanunk azt.

A NAV közlése szerint "ingó értékesítés esetén a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az átruházásból származó bevételből (eladási ár) le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, értéknövelő beruházásokat, átruházással kapcsolatos kiadásokat. Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg (a tárgyak eredeti vételárát nem tudja igazolni az eladó), akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell a magánszemélynek a személyijövedelemadó-bevallásában megállapítania és az adóévet követő május 20-ig megfizetnie."

Vagyis ha vettünk egy pulóvert 12 ezer forintért, de nem lett jó, így eladtuk szintén 12 ezer forintért nem keletkezett jövedelmünk. Ha vettünk egy cipőt valamikor 8 ezerért, majd hordtuk, és eladtuk 4 ezerért, szintén nem keletkezett jövedelem. Viszont ha vettünk egy luxusórát 3 millió forintért, aztán eladtuk 3,5 millióért, akkor keletkezett jövedelmünk. Nem a teljes 500 ezer forint a jövedelem, mert le lehet vonni például a hirdetési költséget, vagy a szállítási díjat, járulékos költségeket, de még így is biztosan keresünk rajta 200 ezer forintnál többet. Ez után 15% szja-t kell fizetni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Milliós kincsek rejlenek a magyarok otthonaiban: sokan nem is sejtik, hogy mit őriznek

Összeszedtük a legjobb befektetéseket, illetve azt is, hogy hogyan kezdhetünk bele egy-egy tárgynak a gyűjtésébe.

Ugyanígy lehetséges például, hogy vettünk egy bútort, amit aztán felújítunk és eladunk, vagy veszünk egy használt márkás kerékpárt valakitől, aki valamiért áron alul adta el, helyrepofozzuk és eladjuk duplaáron. Számos lehetőség van, amikor a vételár felett adhatunk el valamit - ilyenkor kell figyelni a 600 ezer forintos bevételi és 200 ezres jövedelmi határra.

Milyen esetben számít gazdasági tevékenységnek az adás-vétel?

A NAV lapunkkal azt közölte, hogy "más megítélés alá esik az az eset, amikor a magánszemély eladásai gazdasági tevékenységnek minősülnek. Ilyen a tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jellegű végzése, ha ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi. Ebben az esetben a magánszemély előzőek szerint megállapított jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mely után 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetnie."

Azt is hozzátették, hogy ebben az esetben nem alkalmazható a 200 ezer forintos szabály, azonban, ha az ingó értékesítésből származó bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelem.

Ilyenkor a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig adóelőlegként kell megfizetni, a negyedévente megfizetett adóelőlegek összegét pedig az éves személyijövedelemadó-bevallásban kell bevallani. A gazdasági tevékenység áfa-alanyiságot eredményez, ezért annak megkezdése előtt a NAV-hoz be kell jelentkezni, adószámot kell kérni, számlát vagy nyugtát kell kiállítani, és ha a magánszemély nem választott alanyi adómentességet, akkor áfa-fizetési, bevallási kötelezettsége is van - közölte a NAV.

Annak megítélése, hogy az ingó dolgok értékesítése gazdasági tevékenységnek minősül-e, az eset összes körülményeinek figyelembe vételével lehetséges. Ha például a magánszemély az általa vagy gyermekei által használt megunt, kinőtt ruhákat, bútorokat, háztartási gépeket, a háztartásában feleslegessé vált tárgyait alkalomszerűen értékesíti (egy évben akár többször is), akkor ez nem tekinthető gazdasági tevékenységnek. Egyértelműen fennállnak azonban a gazdasági tevékenység feltételei, ha az értékesítő az előbbiek szerinti használati tárgyait, ruháit rendszeresen, folyamatosan árusítja, vagy másoktól vásárol fel (gyűjt össze) különböző (használt) termékeket (például gyerekruhák, konyhai eszközök, bútorok) továbbértékesítési céllal és ezeket rendszeresen értékesíti

- válaszolta lapunknak a NAV.

Arra is kitértek, hogy "nem alkalmazhatók az ingóságok értékesítésére vonatkozó kedvező adózási szabályok abban az esetben sem, ha a magánszemély a saját maga által előállított ingóságokat értékesíti, például festményeket, szobrokat, ékszereket vagy más tárgyakat készít és azokat árusítja. Ezeknek a tárgyaknak a létrehozására irányuló tevékenység önálló tevékenységnek minősül, így az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani a jövedelmét és ennek megfelelően kell teljesíteni az adókötelezettségeket is".