Még drágább az ételed: ez még csak a kezdet, így szállt el pár hónap alatt a bevásárlás

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. áprilisi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ez jelentős emelkedés, hiszen mérciusban még 3,7, februárban még 3,1 százalékos volt a mért infláció.  Ráadásul novembertől januárig az infláció még ennél is alacsonyabb, 2,7 százalékos mértékű volt. Az áprilisi árdrágulás jócskán meghaladta még a tavaly nyáron elszabadult inflációt is, amely júliusban 3,8, augusztusban pedig 3,9 százalék volt.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen, viszont az alapélelmiszerek között is akadnak olyan termékek, amelyek drasztikus dráguláson mentek át egy év alatt: az étolaj ára 22,8, a rizsé 7,7, a margariné 7,5, a liszté 7,4, a száraztésztáé 6,8, a cukoré, illetve a gyümölcs- és zöldségleveké pedig egyaránt 4,9 százalékkal emelkedett. Viszont mindeközben a sertéshús ára 6,9, a párizsi, kolbászé 1,6, a sajté 1,2 százalékkal csökkent.

Az élelmiszerek ára átlagosan 2,4 emelkedett, tehát 2,7 százalékponttal kisebb volt ezeknek a termékeknek az inflációja, mint az összes fogyasztási cikknek együtt!

Ez jelentős javulás az eddigi dráguláshoz képest, ugyanis az élelmiszerek a járvány alatt különösen megdrágultak: agusztusban az éves áremelkedés 7,9 százalék, szeptemberben 7,3 százalék volt, októberben az élelmiszerek ára "már csak" 6,5 százalékkal került többe, novemberben pedig 6,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Decemberre a drágulás mértéke 4,9-re, 2021. januárjára pedig 3,9 százalékra mérséklődött. Februárban az élelmiszerek éves áremelkedése pedig 3,4 százalék volt. Ehhez képest a márciusi 2,7 százalék, ami ráadásul 1 százalékponttal alacsonyabb volt az általános inflációnál, javulást jelzett. Ez folytatódott áprilisban, amikor az éves élelmiszerár emelkedés 2,4 százalékra mérséklődött.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hajmeresztő drágulást mértek a boltokban: ez kerül 30-45 százalékkal többe, mint tavaly ilyenkor

Durván rájár a rúd egyes termékek és szolgáltatások átlagárára. Nem csoda, hogyha az emberek azt érzik, lassan már semmire nem elég a pénzük.

Azt viszont lapunk mindig hangsúlyozza, hogy nem minden fogyasztói réteg érzékeli ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását, de az esetleges csökkenéseket sem. Lehetséges, hogy az a fogyasztói réteg, aki összességében sok húst fogyaszt, annak most csökkentek a kiadásai, másoknak pedig nőttek. Az is tudható, számszerűsíthető, hogy általában a nyugdíjasok, és az alacsony bérből élők által tapasztalható infláció mértéke magasabb, mint az átlag. Az utóbbi két hónap viszont rácáfol erre.

Decemberben a nyugdíjas-infláció 3,8 százalékra emelkedett, miközben az általános áremelkedés mértéke 2,7 volt, tehát a különbség 0,9 százalékpontot tett ki. 2021 januárjában a nyugdíjas fogyasztói árindex 2,9 százalékra mérséklődött, februárban viszont 3,2 százalékra emelkedett (ekkor mindössze 0,1 százalékpont volt a különbség az érzékelt inflációban). Márciusban a különbség az össztársadalom és a nyugdíjasok által érzékelt inflációban viszont a nyugdíjasok javára billent: 3,4 százalék volt. Ez 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az összes fogyasztóra érvényes. Áprilisban pedig tovább nőtt a különbség: a rendes infláció 5,1, míg a nyugdíjas fogyasztói árindex 4,3 százalék volt.

Élelmiszereket tekintve is alacsonyabb volt múlt hónapban a tapasztalható drágulás átlagos mértéke a nyugdíjasok számára: 2,2 százalék - ez 0,2 százalékponttal kevesebb mint a társadalom egészére érvényes élelmiszer-drágulás mértéke.

Az alacsony jövedelmű háztartások számára viszont 3,8 százalék volt az infláció márciusban. Ez 0,1 százalékponttal több, mint a mindenkire vonatkozó, és 0,4 százalékponttal több, mint a nyugdíjasokra. Áprilisban pedig ugyancsak 5,1 százalék volt a drágulás mértéke, mint az össztársadalmi szinten mérhető drágulás. Az élelmiszer-infláció pedig 2,2 százalék volt, ahogy a nyugdíjasok esetében. Ezek szerint áprilisban nem a szegényebb rétegekre vagy a nyugdíjasokra jár rá a rúd az áremelkedés szempontjából.

Ki mint vásárol, úgy spórol

A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai azt a célt szolgálják, hogy közelebbi képet kapjunk arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában a vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk, hogy a statisztikai hivatal kimutatásai szerint pl. olcsóbb lett a sertéshús, citrusfélék, a krumpli, vagy a hagyma, illetve hogy az étolaj, sajt és uborka árak felmentek - nem feltétlenül mutatkozik ez meg a kasszánál fizetett végösszegben.

A valóságban az olyan termékek árcsökkenése, amit gyakrabban, nagy mennyiségben vásárolunk, jóval inkább érinti pénztárcánkat, mint pl. a húsáruk, vagy az alapvető zöldségek. Ugyanakkor az alma drágulását is biztosan jobban, és többen megérezték az elmúlt egy évben, mint mondjuk a pontszelet áremelkedését.

A Pénzcentrum több mint egy éve vizsgálja három "tipikus" vásárló kosarát, hogy számszerűsíteni lehessen a különbséget az egyes vásárlói rétegek által érzékelt inflációban. Így már lehetőségünk nyílt egy teljes év összehasonlítására. A vásárlói kosarak alapján jobban látható az is, milyen hatással volt a a járvány miatt bekövetkezett drasztikus infláció, a szezonális hatás az egyes vásárlói rétegekre, és ezáltal, hogy ki(ke)t érinti leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása. (Ha kíváncsi vagy, milyen szempontok alapján állítottuk össze az egyes vásárlók kosarait, vagy pontosan mi kerül a kosarukba, a cikk végén elolvashatod.)

Mennyit drágult a bevásárlás áprilisban?

A KSH átlagárait alapul véve azt láthatjuk, hogy ugyanaz a kosár mindhárom fiktív vásárlónak többe került márciushoz képest, nem is kevéssel: egy hónap elteltével a fiatal Hunor 121, Judit a családanya 228, Marika néni 204 forinttal költött többet. Egy év alatt viszont a nyugdíjas számára 399, a családanyának 570, a pályakezdő srácnak 195 forinttal kellett elviekben többet fizetnie a kasszánál. Ezekből is látszik, milyen mértékű a havi drágulás az éves dráguláshoz képest. Természetesen maga a bevásárlás értéke is vásárlónként más és más.

Hunor - a pályakezdő fiatal

Hunor egy heti bevásárlást spórolósan 2021 áprilisában 7877 forintból ki tudott hozni, ugyanezekért a termékekért márciusban 7756, februárban 7705, januárban még 7576 forintot fizetett volna. (Tehát igazából számára januárról februárról és márciusról áprilisra nőttek nagyon az árak!) A tavalyi év azonos időszakában (2020 áprilisában) pedig még csak 7682 forintot költött volna ugyanerre a kosárra! (Ez pedig még mindig számottevően több, mint a 2020 márciusi kosár ára.)

Számításaink szerint a pályakezdő fiatalokat reprezentáló Hunor számára a tavaly nyári drasztikus drágulás óta lassan, de folyamatosan olcsóbb lett a bevásárlás, januárban viszont ismét elkezdte érzékelni az áremelkedést, és ez márciusban már abban csúcsosodott ki, hogy annyit kellett költenie, mint a legnagyobb infláció idején. Az áprilisi költése pedig ezt is jócskán meghaladta, csaknem 2 százalékkal! Egy hónap alatt az elég sok.

Hunor 2,54 százalékos éves drágulást, és 1,56 százalékos havi inflációt tapasztalt, ez azt jelenti, hogy az áprilisi havi áremelkedés őt érintette leghátrányosabban a három fiktív vásárlónk közül, akárcsak a márciusi infláció. Ez - azt feltételezzük - azért lehet, mert az olcsóbbá vált termékekből Hunor egy személyre sokkal kevesebbet vesz: a nyugdíjas húsból, paradicsomból, krumpliból eleve többet, mert két személyre vásárol, a családanya pedig egy egész családra.

Judit - a családanya

A családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol, ő 2021 áprilisában 21 599 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban - míg márciusban 21 371, februárban 21 291 forintot és januárban 20 982 forintot. (Decemberben ugyanez a kosár 20 713, novemberben 20 913, októberben 20 844, szeptemberben 20 856, augusztusban 20 912 forintba került volna.)

Idén tehát mindenképpen többet kellett már fizetnie a boltban, mint a tavaly nyári magas áraknál. Hiszen akkor még nem ment 21 ezer forint fölé a bevásárlás végösszege, ez először idén februárban történt meg, és azóta már 21 600 forintra nőtt a kiadása! Márciusról áprilisra 1,07 százalék volt a Judit által érzékelt drágulás mértéke, tehát alacsonyabb, mint Hunor esetében. Viszont múlt hónapban a havi drágulás még 0,7 százalékponttal alacsonyabb volt: 0,37 százalék!

2020 áprilisában ugyanazokat a termékeket Judit 21 029 forintért tudta volna megvenni, többért mint tavaly nyáron - ekkor kezdtek elszállni az élelmiszerárak a járvány hatására. (Viszonyításképpen 2020 januárban ugyanez a kosár még 20 243 forintjába került.) Judit számára az éves (élelmiszer) infláció mértéke 2,71 százalék volt, tehát magasabb élelmiszerár emelkedést tapasztalt a bevásárlásnál, mint a KSH által mért általános mutató (2,4%), akárcsak Hunor (2,54%).

Akkor melyik vásárlói réteg "nyerhetett" az infláción, vagyis szenvedte el kevésbé, mint az átlag? Talán a nyugdíjasok? Az tény, hogy kevésbé érintette súlyosan a fiktív nyugdíjas vásárlónkat, Marika nénit az áprilisi éves drágulás, viszont így se járt sokkal jobban, mint az átlag.

Marika néni - nyugdíjas

Marika néni egy kétfős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2021 áprilisában 18187 forintért vásárolt volna be a KSH átlagárai alapján - tehát átlépte a 18 ezres lélektani határt. Ehhez képest márciusban 17 983, februárban 17 931, januárban viszont 17 786 forintot fizetett volna a kasszánál ugyanazért a kosárért. (Decemberben 17 571, novemberben 17 641, októberben 17 676, szeptemberben 17 763, augusztusban 17 781 forint lett volna a végösszeg.) Hiába is voltak még nyáron magasabbak az élelmiszerárak, és az infláció, az utóbbi három hónapban még ennél is jelentősebb emelkedés történt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyit kopott év eleje óta a nyugdíjemelés: sok idős magyarnak már zsemlére se futja

Még nem lehet tudni, hogy a drasztikus árdrágulás tartós lesz, vagy csak átmeneti.

Ebben a hónapban Marika néni 1,14 százalékos havi és 2,25 százalékos éves áremelkedést tapasztalt, vagyis a két másik fiktív vásárlóhoz képest nem járt olyan rosszul, hiszen a havi változást Hunor, az évest Judit pénztárcája sínylette meg a leginkább. 2020 áprilisában viszont ő is csaknem 400 forinttal kevesebbért tudott még bevásárolni - 17 788 forintért. Így nem csoda, ha a vásárlók azt érzik, hogy egyre többe és többe kerül egy egyszerű bevásárlás is.

Felmérést készít a Pénzcentrum!

A Pénzcentrum legújabb felmérésében arra keresi a választ, miért keresik elsősorban a vásárlók a magyar termékeket, milyen elvárásaik vannak a boltokkal szemben, illetve mi motiválhatná őket arra a jövőben, hogy inkább a hazai árukat válasszák. Kérjük, hogy válaszaiddal segítsd te is a munkánkat!

Kinek mi került pontosan a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Mivel csak élelmiszerek árát vizsgáltuk, így az olyan nagybevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olaszfelvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olaszfelvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.