Tilos lesz a reklámújság, és több ezer árufeltöltő kerülhet utcára

Megszerezte az Index a kereskedelmi láncok működését jelentősen megnehezítő előterjesztés legújabb változatát. Annak ellenére azonban, hogy a kormány nagyon sokszor beleírta, hogy a legutóbbi verzió kiszivárgása óta egyeztetett az érintett szervezetekkel, a legtöbb javaslat nem veszett el, legfeljebb kicsit átalakult. Az előterjesztésben több javaslat is szerepel, amelyekről kikérték a különböző szervezetek véleményét, ezek közül viszont nem mindegyik szerepel a szöveg végén lévő normaszöveg-tervezetben. Ebben az alábbi lépésekről lehet olvasni:

• Ki kell írni, ha más van a termékben: a Magyarországon forgalomba hozott termékek gyártóinak rá kell írni a csomagolásra, ha "Magyarországon kívül más országban eltérő összetétellel, vagy egyes összetevők eltérő arányú felhasználásával" hoznak forgalomba termékeket. 
• Kötelező létszámbővítés: a kormány előírná, mennyi eladónak kellene dolgozni a boltokban, ezt pedig úgy kellene kiszámolni, hogy az adott cég kereskedelemből származó nettó árbevételét 36 millióval elosztjuk. Aki pedig nem vesz föl elég embert, annak a fel nem vett dolgozók után a garantált bérminimum 60 százalékát, vagyis fejenként 64 200 forintot "adók módjára" be kell fizetnie az államkasszába. Ez az intézkedés valójában egy adó, amit kivetnek a boltokra.
• Reklámköltés korlátozása: a napi fogyasztási cikkeket árusító cégek a nettó árbevételüknek csak a 0,5 százalékát költhessék reklámra. Az indok megmosolyogtató: "a kevesebb reklámnak köszönhetően a fogyasztók tudatosabban válasszanak a termékek közül".
• Bérpótlék és szabad vasárnap: Szerepel a javaslatban, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltató köteles biztosítani, hogy a dolgozók legalább két pihenőnapja vasárnapra essen. Úgy tűnik, hogy ez is minden kiskereskedelmi cégre vonatkozik, nemcsak a szupermarketekre. Azt is javasolják, hogy járjon vasárnapi munkáért a 100 százalékos bérpótlék, de csak déli 12 után. Ez amúgy iparági források szerint gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány cselesen visszahozza a vasárnapi zárvatartást.
  

A felsorolt intézkedéseket a Blokkk.com is kommentálta, a szerzője úgy fogalmazott: addig ügyeskedik a kormány, míg a végén nem marad bolt, ahol vásárolni lehetne. Az áruházi reklámújság, vagy az áruház saját weboldala nem médiatermék, tehát egy ilyen döntés azt jelentené, hogy ezeken a csatornákon többet nem hirdethetnek az áruházláncok. Feltehetően ez csak a nagy élelmiszerláncokra vonatkozó tiltás lesz, hiszen ők ficánkolnak a kormány célkeresztjében. Ma egyébként az élelmiszerláncok ingyenes áruházi reklámújságjai tízmilliós nagyságrendű darabszámban jutnak el a háztartások postaládikóiba, általában kétheti gyakorisággal.

A már korábban megismert tervek szerint a reklámköltségek felső határa az árbevétel fél százaléka lenne (hogy miért ennyi, azt sűrű homály fedi), így a hat legnagyobb áruházlánc esetében ez a hirdetésköltések háromnegyedének letiltását jelentené, a 40 milliárd forint helyett legfeljebb 10 milliárdért reklámozhatnák magukat, a blokkk.com számítása szerint. De nehogy éppen a legélesebb reklámfegyverre, a vásárlóknak ingyenes áruházi reklámújságra fanyalodjanak maradék pénzükből, ezeket inkább élből be is tiltatná a kormány. Hirdessenek a sajtóban, újságokban, televíziókban, rádiókban, vagy éppen az internetes médiákban, természetesen ne a sajátjukban, mert az olcsóbb, hanem a máséban, mert az drágább.

Ennek pontosan a fordítottja az igaz, hiszen a reklám a vásárlás iránytűje. Ennek hiányában vaktában vág bele a vásárló a vásárlásba, hiszen sem azt nem tudja, mit kínál éppen a bolt, sem pedig azt, hogy mennyiért, és akkor az akciókról, amit imádnak a vásárlók, szó sem esett. Meg arról sem például, hogy néhány reklámújsággal a kézben a fotelben ücsörögve el lehet dönteni, merre induljon vásárolni a vásárló, de ha ez nincs, marad a sötétben tapogatózás.