0 °C Budapest

Kockázat nélkül nincs nyereség! Hogyan kerüld el a nem várt veszteséget...

Pénzcentrum
2008. május 29. 05:55

Kockázatkezelés, mint sikertényező... A vállalatok életében fontos szerepet kellene, hogy betöltsön a kockázatok felmérése és azok kezelése. A mindennapi üzletmenet során mindenki számos veszéllyel találkozhat, amelyek nagy részét egy kis odafigyeléssel ki lehetne védeni, vagy legalább a hatásait csökkenteni. Szendrey Attilával, a Deloitte Zrt. kockázatkezelés üzletágának vezetőjével készített interjúból kiderül, hogy miért is van égető szükség a kockázatkezelésre és hogyan is állnak a magyar cégek ezen a területen...

Először is beszéljünk egy kicsit az alapokról! Mi is a kockázatkezelés, miért jó a vállalatnak, ha figyel a kockázatokra?

A kockázatkezelés magában nehezen megfogható dolog, azonban mindig is része volt a menedzsment tevékenységének, mind a felsővezetés, mind a középvezetés szintjén. A döntések meghozatalakor értékelni kell az azzal járó lehetséges kockázatokat, amelyeket az átláthatóság kedvéért érdemes az üzleti célkitűzésekhez kötni. A becslés és a kockázatok felmérése akkor optimális, ha az eredménye forintban meghatározható.

Az utóbbi évtizedekben nagyon sokat változott mind a kockázatok jellege, mind azok komplexitása, de emellett a meghatározási módszerek is jelentős előrelépéseket tudhatnak maguk mögött. A korábbi évekhez képest az üzleti tevékenység is egyre bonyolultabbá vált, aminek köszönhetően önálló területként alakult ki a kockázatkezelés és annak számos alterülete.

Ilyen alterületek lehetnek például a pénzügyi kockázatok kezelése, a jogi kockázatok kezelése, amelyek különálló területekként vannak ma már jelen a piacon. A vezetés minden döntés meghozatala előtt támaszkodik akár tudatosan, akár nem tudatosan ezeknek a kockázatoknak az értékelésére, bár sokszor ez komoly problémát jelent, ugyanis vannak olyan esetek, amikor a cégvezetőnek már nincs elég tapasztalata vagy gyakorlata az összes potenciális veszélyhelyzet felmérésére. Ilyen esetekben vagy egy újonnan felvett, megfelelő szakember tudja azt elvégezni, vagy külsős segítség bevonása válik szükségessé.

A kockázatkezelési területnek is, hasonlóan az összes más területhez, a legfőbb üzleti célja általában a tulajdonosi érték növelése. Optimális esetben a cég minden alrendszere ennek érdekében dolgozik, ezt aztán tovább bontják részletesebb célokra. Az értékesítési terület például megpróbálja növelni az értékesítést, az árakat, ezzel próbálnak hozzájárulni a részvényesi, tulajdonosi érték növeléséhez. A kockázatkezelés lényegében azzal foglalkozik, hogy mik az üzleti célok elérésének illetve el nem érésének kockázatai, ezeket próbálja feltárni, számszerűsíteni és elfogadható szintre csökkenteni.

Azért kell nagyon pontos elemzés, hogy a vezetők birtokában legyenek annak az ismeretnek, hogy az előre meghatározott kockázati étvágyon belül van-e a kérdéses döntési alternatíva. Ami viszont azon túlmutat, azt nem szabad bevállalni. A cél a minél nagyobb nyereség elfogadható kockázati szinten belül. Ezt a szintet minden cég magának határozza meg, más lehet iparáganként, országonként, de meghatározhatja a tulajdonosok és a cégkultúra különbözősége is.

Mi a gyakoribb ezen a téren: a saját szakember vagy egy külsős cég bevonása?

Az attól függ, hogy milyen jellegű az igény. Ha rendszeres döntési szituációkban van a vállalat, amelyek során ugyanazokat a kockázatokat kell értékelni, akkor erre általában kialakítanak belső erőforrásokat. Erre egy nagyon jó példa a bankoknál a hitelbírálat. A mindennapok során annyi ilyet kell elvégeznie egy banknak, hogy saját részleg foglalkozik vele. A kockázatok felmérése során eleinte külsősökre is lehet támaszkodni, mivel ezek a cégek általában csak ilyen területtel foglalkoznak, ezáltal jóval nagyobb gyakorlattal és szélesebb körű tapasztalatokkal rendelkeznek. Könnyebben tudják kialakítani a szükséges munkamódszereket, annak eszközeit, de sok esetben ők végzik el a rendszer időről-időre történő felülvizsgálatát.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el,  havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

 

Egyedi tranzakciók esetén azonban pont a gyakoriság hiánya miatt nem érdemes ezt házon belül kifejleszteni, fel lehet kérni egy külső szakembert, szervezetet, aki az adott esetben segíteni tud. Erre leggyakrabban például egy cégvásárlásnál kerül sor. A vétel előtt szükséges az átvilágítás különböző szempontok szerint, mint az adókockázat, a pénzügyi helyzet vagy a belső ellenőrzési kontrollok rendszere, hogy vajon megéri-e megvenni a vállalatot.

Bár minden cég esete más, egy dolog biztos. A kialakított rendszer néhány évig megfelelően szolgálja a céget. A kockázatok felmérése ugyan folyamatosan történik, de néha magát a rendszert is ellenőrizni kell, szükség van a módszertan és az eszközök bizonyos időközönkénti felülvizsgálatára is. Általánosságban azt lehet mondani, hogy 3-5 éves távlatban mindenképpen újra fel kell mérni a szükségleteket és elvárásokat, de ha a cég igazán hatékony akar lenni, akkor érdemes évente áttekinteni, mivel nagyon gyorsan változnak a piacok, a gazdasági környezet, a konkurens termékek. Ezek után ha nem is kell kidobni az egész eddig alkalmazott módszertant, a testre szabás elengedhetetlen.

Mi a tapasztalat, a magyar vállalkozások mennyire tudatosak ezen a téren, alkalmazzák-e az üzleti döntéseik során a kockázatok felmérését?

Ahol önállóan jelentkezik kockázatkezelési terület, az mindenképpen a nagyvállalatok köre, itt már valaki teljes munkaidejében erre koncentrál, nem a menedzsment sokadik részfeladatáról van szó. A kisebbeknél nincs önálló szakértő, a kockázatkezelést általában a vezetőség látja el, mivel ők hozzák a döntéseket. Az információgyűjtési szakaszban be lehet vonni külső felet, de a tapasztalat az, hogy erre kevés az erőforrás, így nekik kell valamilyen szinten polihisztornak lenni.

Magyarországnak kis nyitott gazdasága van, így árfolyamkockázat majdnem mindenkinél jelentkezik. Változnak a nyersanyagok árai, az üzemanyagok árváltozása pedig még akkor is érintheti a cégeket, ha egy darab autója sincs, ugyanis közvetetetten a beszerzések során találkozik vele. A működési kockázatok szintén jelen vannak, az emberekkel, munkafolyamatokkal, rendszerekkel kapcsolatosan bármilyen probléma felléphet. Ha valaki nem végzi helyesen a dolgát, a céget komoly pénzügyi veszteség érheti, így ha a vezetés úgy értékeli, hogy túl nagy ennek a kockázata, akkor belső kontrollrendszert kell bevezetni.

További kockázatot jelenthet, ha nagyon sűrűn változik a szabályrendszer, azt követni még legjobb szándékkal is nehéz, és költséges. A gyorsan változó jogszabályi környezet ráadásul versenyhátrányt jelenthet egy olyan országgal szemben, ahol mondjuk 10-20 éve stabil rendszer működik. Ez azért lényeges, mert egy beruházási döntés akár 5-10 évre is szólhat, előre fel kell mérni, hogy mi várható. A januári adóváltozások például sokak számára hordoznak kockázatot, nem lehet tudni például azt, hogy az új áfatörvény alkalmazása során az adóhatóságnak megfelelő gyakorlat szerint jártak-e el.

Hosszú távon az a cég maradhat meg, aki tudatosan kezeli, vállalja a veszélyhelyzeteket és csökkenti annak káros hatásait. A jó szerencsében nem lehet bízni, ezt érzik a magyar vállalatok is. Sokszor azonban a kis szervezetek tudat alatt kénytelenek helyesen vagy helytelenül dönteni, nincs arra lehetőség, hogy erre specializált szakembereket, eszközöket igénybe vegyen. Kicsiknél viszont az is visszatartó erő lehet, hogy a kockázatelemzés és kezelés költsége magasabb, mint az általa elérhető nyereség. Ilyenkor nem éri meg erre külön erőforrásokat és tőkét fordítani. Bizonyos méret és kockázati szint felett azonban érdemes erre támaszkodni.

Hoszzú távon bukáshoz vezethet a nemtörődömség!

Kihívásból lehetőség – Innováció a nyelvtanulásban gyerekeknek (x)

A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.

Sokkal több magyar gyereket bántanak így: igazi kegyetlen világ ez, bárki óriási bajba kerülhet

A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.

Jön az V. Mindset Meetup hétvégén, építs te is kapcsolatokat, ne maradj le! (x)

Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.

Járt már homoktövis szüreten? Most megteheti! (x)

Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. november 22. péntek
Cecília
47. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
A magyar Real Estate Agent találkozó a Kalmárok közreműködésével
Future of Finance 2024
Mi lesz a szerepe a pénzügyekben az AI-nak?
Sustainable World 2024
Zöld finanszírozási lehetőségek, befektetési döntések, ESG megfelelés
EZT OLVASTAD MÁR?