Orbók Ilona: 7 inspiráló történet a luxusiparból, amely bárkit gazdaggá tehet

A Cápák között 7. évada kapcsán 7 részes cikksorozatot indított a Pénzcentrum. A Cápák segítségével arra igyekszünk majd, 7 kérdésre felfűzve válaszokat kapni, mi kell ahhoz, hogy valaki sikeres vállalkozóvá válhasson Magyarországon.

Sorozatunk első részében Lakatos István, a Bravogroup Holding vezérigazgatója hozott 7 fontos idézetet csúcsvállalkozóktól, amelyeket szerinte minden üzletembernek meg kellene szívlelnie. Később Sárospataki Albert, a Billingo online számlázó alapítója, vezérigazgatója osztott meg 7 magvas gondolatot arról, mi volt az a 7 dolog, amit egy-egy üzleti kudarc, bukott projekt kapcsán tanult meg a vállalkozói létről.

Ezúttal pedig Orbók Ilona, a BDO Magyarország tulajdonos-ügyvezetője szedte egy csokorba a Pénzcentrum kérésére azt a 7 emblematikus történetet a luxusiparból, amik számára rendkívül inspirálóan hatottak. A témaválasztás nem véletlen, hiszen Ilona sok szálon kötődik a szektorhoz, és ez meglátszik a Cápák közöttben tető alá hozott befektetésein is.

(...) van egy iparág, ami kifejezetten érdekel, főként a gazdasági értékteremtő képessége miatt, mert abban az iparágban realizálódik a legmagasabb haszon, ez pedig nem más, mint a luxus iparág.

- fogalmazott ezzel kapcsolatban a Pénzcentrumnak adott korábbi interjújában Orbók Ilona. És akkor nézzük, mely üzleti sztorik hatották rá inspirálóan a nagyvilágból.

1. A Hermès Birkin táska története

Az ikonikus táskák elnevezése Jane Birkin brit-francia színésznőhöz fűződik, és a táskák létrejötte valóban a véletlen eredménye. 1981-ben Birkin az Air France Párizsból Londonba tartó járatán utazott, amikor beszélgetésbe elegyedett a mellette ülő Jean-Louis Dumas-szal, az Hermès akkori vezérigazgatójával. A színésznő táskájából hirtelen minden kiesett, mire Dumas azt javasolta, hogy talán egy többzsebes táska praktikusabb lenne. Elkezdtek beszélgetni az ideális táska elképzeléséről, és Jane megjegyezte:

Azon a napon, amikor az Hermès készít egy zsebes táskát, nekem is lesz ilyen.

Csak ezután vált világossá számára, hogy Dumas az Hermès vezetője. Amikor végül elkészült az általuk megálmodott táska, Dumas felajánlotta Jane-nek ajándékba, azzal a feltétellel, hogy használhatják a nevét a táska forgalmazásához. A többi pedig már történelem.

2. A Rolex profitja jótékony célokra megy

Amikor luxusórákról esik szó, sokaknak azonnal a Rolex ugrik be. Azonban ennek a legendás svájci óramárkának a története tele van meglepetésekkel, hiszen nem is Svájcban alapították. A Rolex SA egy svájci luxusóragyártó cég, amelyet 1905-ben Londonban hoztak létre. Kezdetben a vállalat neve Wilsdorf and Davis (W&D) volt, Hans Wilsdorf és Alfred Davis után. 1919-ben Wilsdorf áthelyezte a cég székhelyét Londonból Genfbe, főleg az előnyösebb adózási környezet miatt. 1920-ban a vállalat nevét Montres Rolex SA-ra változtatták, amely később Rolex SA-ra rövidült.

A Rolex történetének talán legérdekesebb része, hogy egy nonprofit alapítvány működteti ezt a luxusmárkát, amely rendkívül drága, exkluzív órákat kínál elsősorban gazdag vásárlóknak. 1944-ben, Hans Wilsdorf feleségének halála után létrehozták a Hans Wilsdorf Alapítványt. Amikor Hans Wilsdorf 1960-ban elhunyt, a Rolex SA összes részvénye az alapítvány tulajdonába került. Az alapítványt a svájci állam jótékonysági szervezetként ismerte el, így mentesült az adófizetési kötelezettségek alól. A Rolex SA tehát az alapítvány birtokában van, és részvényeivel nem lehet a tőzsdén kereskedni.

Habár a Rolex a világ legnagyobb nonprofit márkája, ez nem azt jelenti, hogy ne lenne nyereséges, vagy ne törekedne a profitra. Azonban, más luxusmárkákkal ellentétben, a Rolex bevételeinek nagy részét jótékonysági célokra fordítja, nem pedig osztalékként fizeti ki részvényeseinek. Így, aki Rolex órát vásárol, közvetetten jótékony célokat támogat, és tulajdonképpen egy filantrópnak is tekinthető. De kétségtelenül, befektetésnek sem utolsó - ezzel a témával nemrég a Pénzcentrum vlogja, a CashTag is foglalkozott:

3. Mercedes a világ legdrágább autója

A Mercedes-Benz német autógyár 2022-ben elárverezte a mindössze két példányban létező Mercedes-Benz 300 Uhlenhaut Coupé egyikét, 135 millió euróért (52 milliárd forint), ezzel a világ legdrágább autójává téve azt. Az 1955-ben Rudolf Uhlenhaut főtervező által konstruált ritkaságot egy magángyűjtő vásárolta meg. Az Uhlenhaut-coupék jelentős mérföldkövet jelentettek a sportkocsifejlesztésben, és alapvető pillérei a Mercedes-márkának - hangsúlyozta az eladás kapcsán Ola Källenius, a konszern elnöke.

Az autó eladása megosztotta a rajongókat, sokan úgy vélték, hogy egy ilyen ritkaságot nem szabadott volna pénzzé tenni a vállalatnak.

Mások szerint viszont ez egy remek marketing-húzás volt szakmailag, ráadásul az sem elhanyagolható szempont, hogy a befolyt összeg jótékonysági célokra fordították. Az autó bevételeiből létrehozott világméretű ösztöndíjprogram (Mercedes-Benz Fund) célja az új technológiák fejlesztésének ösztönzése, különös tekintettel a dekarbonizáció és az erőforrások fenntartható használatára. Az alapból olyan diákokat támogatnak, akik egyébként nem juthatnának elegendő forráshoz a tanulmányaikhoz.

4. A laboratóriumi gyémántok felforgatták a gyémát- és ékszerpiacot

A mesterséges gyémántok megjelenése forradalmat indított el az ékszeriparban. Annyira megugrott a laboratóriumban tenyésztett gyémántok iránti kereslet, különösen a megfizethető árú eljegyzési gyűrűk szegmensében, hogy a természetes gyémántok piacán az árak összeomlottak. Ez nem véletlen, hiszen egy laborban "nevelt" gyémánt nagyjából 95%-kal olcsóbban előállítható, mint az évmilliók alatt a föld mélyén kialakult, majd kibányászott természetes társaik.

Ez az elmozdulás a Bloomberg szerint várhatóan nem érinti majd az eljegyzési gyűrűk kiskereskedelmi árát, de jelentős hatással van a nyersgyémántpiacra, amely magában foglalja a bányászokat és a gyémántkereskedőket is. A gyors árcsökkenés kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban is, hogy ez a tendencia tartós marad, vagy hogy a laboratóriumban növesztett gyémántok be fognak-e hatolni az ázsiai vásárlók által uralt magasabb árkategóriájú piacokra is.

A laboratóriumban növesztett gyémántokat, amelyek fizikailag megegyeznek a bányászott gyémántokkal, de gyorsabban és alacsonyabb költséggel állíthatók elő, már régóta fenyegetésnek tekintik a természetes gyémántiparra nézve. A laborgyémántok azért is egyre népszerűbbek, mert a bányászat gyakran jár együtt kizsákmányolással, emberkereskedelemmel a fejletlenebb országokban, így a tudatosabb fogyasztók az etikus alternatívára állnak át.

5. Az LVMH cégcsoport megalapítása egy New York-i taxisnak köszönhető

Bernard Arnault, miután Franciaország egyik vezető egyetemén mérnöki diplomát szerzett, csatlakozott az apja vállalkozásához, majd évekkel később felfedezte a luxuscikkek világát. Az ötletet az egyik utazása során szerzett tapsztalata adta. Történt ugyanis, hogy New York-ban járva megkérdezte egy taxisofőrtől, hogy tudja-e kicsoda Franciaország elnöke (akkor Georges Pompidou volt a franciák első embere), de a sofőr csak annyit felelt:

Nem tudom ki az, viszont ismerem Christian Diort!

Felsimerve egy világmárka erejét, Arnault az építőipari vállalkozástól a luxusmárkák felé terelte érdeklődését, és 1984-ben megvásárolta a csődbe ment Boussac Saint-Frères cégcsoportot, amely többek között a Christian Diort is birtokolta. Annak ellenére, hogy a Boussac Saint-Frères csak szimbolikus 1 frankért cserélt gazdát, Arnault kemény munkával és radikális döntésekkel revitalizálta a céget, bár ez a lépés sok kritikát is maga után vont, ugyanis a reorganizáció  miatt masszív elbocsátások, cégbezárások fémjelezték ezt az időszakot..

Az agresszív lépésekkel mintegy 500 millió dollárt sikerült kitermelnie. Ezt követően Arnault célkeresztjébe a LVMH cégcsoport került, amelyben szép lassan növelte a részesedését, kijátszva a vállalat védelmi mechanizmusait, így téve ráa kezét a többségi tulajdonra. Bernard Arnaultot azóta is munkamániásnak tartják, és a piacokat folyamatosan figyeli, beleértve a feltörekvő ázsiai piacokat is.

6. A Tiffany nem szeretett bele az időtlenség jelképébe

A Cartier Love karkötő nem csupán az időtlenség jelképe, hanem egyben a szerelem és elkötelezettség szimbóluma is, amelyet világszerte a divatikonok csuklóján láthatunk a mai napig. Annak ellenére, hogy első pillantásra egy romantikus történet inspirálta darabnak tűnhet, valójában egy szívtörés fájdalmából született az 1960-as években, és alapjaiban változtatta meg az ékszerek iránti viszonyunkat.

A történet úgy kezdődött, hogy 1959-ben Aldo Cipullo, egy olasz fiatalember Rómából, úgy döntött, hogy New Yorkba költözik. Cipullo az Egyesült Államokban hamar elismert ékszerész lett, először a David Webb, majd a Tiffany & Co. ékszerészetében dolgozott, miközben a New York-i társasági élet egyik megkerülhetetlen szereplője lett.

Személyes élete azonban kevésbé volt sikeres, és amikor 1969-ben egy kapcsolata váratlanul véget ért, Cipullo összetört szívvel vonult vissza a műtermébe. Hajnali 3-kor úgy döntött, hogy tervez egy karkötőt, amely az állandóságot és elkötelezettséget jelképezné: egy olyan ékszert, amelyet nem lehet csak úgy levenni és lecserélni, mint ahogyan azt vele tették.

Cipullo még a Tiffany-nél dolgozott, amikor megalkotta az első Love karkötőt, és bár barátai és kollégái lelkesen fogadták az ötletét, a vállalat nem mutatott érdeklődést az ékszer iránt. Néhány hónappal később, 1969-ben, átigazolt a Cartierhez, és első terveként bemutatta nekik a Love karkötőt. A többi, ahogyan mondani szokás, már történelem.

7. Koscowicz bárónő és a világ első karórájának története

Az első mechanikus órák a 14. században jelentek meg, de mivel nagy méretűek voltak, elsősorban a templomok vagy városházák tornyára kerültek ki. Pár száz évnek kellett eltelnie, hogy az órák hordozható méretűvé zsugorodjanak. Ezek voltak az úgynevezett zsebórák, amelyek kényelmesen elfértek a mellényzsebben. De mit tehettek a nők, hiszen a régi szoknyákon általában nem volt zseb. A svájci Patek Philippe olyan karórát tervezett, amely elég kicsi ahhoz, hogy egy arany karperecen is lehessen hordani. A világ első karóráját, ami tulajdonképpen ékszernek készült, a magyar Koscowicz bárónő kapta 1868-ban.

Azóta a Patek Philippe világmárkává vált, őrült profitot hozva a tulajdonosi körnek. Ez köszönhető annak is, hogy megőrizték piaci presztízsüket, és uralják a luxusiparágban kivívott helyüket. Ez sokszor agresszív üzleti szemléletet igényel, legutóbb például azzal törtek utat a piacon, hogy szakítottak a luxusóra-iparban uralkodó trenddel, és jelentős áremelést hajtottak végre a teljes termékpalettán. A vállalat hivatalos honlapján közzétett információk szerint ez az intézkedés 2024. február 1-jével lépett életbe, átlagosan mintegy 7%-os áremelkedést eredményezve.

Fotó: RTL Magyarország