Napokon belül indul a magyar Kickstarter: így működik a jutalomalapú közösségi finanszírozás

Pénzcentrum: Üzlettársad, Kövesdi Gábor már régóta ismert a startupok világában, illik rá a sorozatvállalkozó jelző. Kérlek, mesélj picit magadról, honnan érkeztél a startupok világába?

Toplenszki Réka: A Corvinus Egyetemen végeztem, onnan ismerjük egymást Gáborral, illetve a másik alapítóval, Attilával is. Aztán én a tanácsadás felé vettem az irányt, vezetési tanácsadóként dolgoztam az elmúlt 10+ évben, és az egész karrierem arról szólt, hogy másokat támogassak, abban segítsem őket, hogy akár a stratégiájuk, akár a hatékonyságuk, akár a teljesítményük jobb legyen. A Brancsnál is ez az alapkoncepció volt az, ami engem nagyon megfogott, hiszen ez közel áll ahhoz, amit eddig is csináltam, ami érdekel. Eddig főleg nagyvállalatoknál töltöttem be ezt a szerepet, most viszont nagyon izgalmas, hogy KKV-nek, ötletgazdáknak is igyekszünk valamiféle támogatást, segítséget nyújtani. A startupok világa nagyon izgalmas és sokrétű:  sok-sok projekten dolgozhatunk, változatos dolgokat láthatunk, különböző történetekkel találkozhatunk, érdekes embereket ismerhetünk meg. Emiatt nagyon érdekes kihívás számomra.

Pénzcentrum: Akkor ez nem egy váltás, hanem egy lineáris folyamat a karrieredben.

Igen, abszolút. Nagyon sok mindenben hasonlít ahhoz, amit eddig is csináltam, de van benne újdonság. Itt a nulláról építettük fel ezt az egészet, onnantól kezdve, hogy az ötletből megalkottuk a teljes koncepciót, ahhoz a stratégiát, majd ehhez kialakítottuk a saját belső folyamatainkat, amit természetesen össze is kell hangolni a piaci igényekkel. Ez egy másik dimenzió kinyitása.

Pénzcentrum: Mikor találkoztál a Brancs ötletével, és konkrétan mi a feladatod a vállalkozásban?

Kicsit több mint egy évvel ezelőtt találkoztam ezzel a gondolattal, amikor Gábor megkeresett, hogy van egy ötlete, beszélgessünk róla. Az ötlet nagyon megfogott, épp a covid kellős közepén voltunk, a kisebbik gyerekem egészen pici volt, úgyhogy vágytam is arra, hogy újra szellemi kihívások elé kerüljek. A stratégia kialakításában már nekem is komoly szerepem volt, ezt közösen csináltuk. Most a Brancsnál én fogom össze a működést, igyekszem irányba állítani azokat a kollégákat, akiknek most már megvan a szerepük a szervezetben, legyen az marketing, értékesítés, vagy fejlesztés. Olyan ez, mint egy projektvezetés, csak itt egy egész szervezetet kell irányítani.

Pénzcentrum: Az, hogy tulajdonosként is kötődsz a vállalkozáshoz, mennyiben jelent más helyzetet? Felelősség tekintetében ez kihívás?

Abszolút. Másabb az ember motivációja, amikor a saját tulajdonáért dolgozik. Fontos különbség és komoly felelősség, hogy nemcsak saját magáért dolgozik az ember, hanem az összes többi kollégájáért, az ő munkájukért, motivációjukért is felel. A tulajdonosi szemlélet mindig is fontos volt nekem a munkámban,  de amikor az embernek papíron is tulajdonrésze van valamiben, az még erőteljesebb dolog.

Pénzcentrum: Mi az a közösségi finanszírozás, és miben különbözik ettől a Brancs modellje, azaz a jutalomalapú közösségi finanszírozás?

A közösségi finanszírozás olyan alternatív finanszírozási forma, melyben a vállalkozók/ötletgazdák az ötletük megvalósításához szükséges tőkéjüket az internet adta lehetőségeket kihasználva valamilyen online platformon keresztül gyűjtik össze, jellemzően magánemberektől. A közösségi finanszírozással viszonylag kevesen találkoztak még, főleg Magyarországon. Amerikában már nagyon jól működik ez a modell, de ott is csak az emberek 36 százaléka ismeri teljeskörűen,  hogy ez mit jelent. Európában is mára már száznál is több ilyen platform van, ez bizonyítja, hogy idővel egyre ismertebbé válik ez a fajta finanszírozási mód. A közösségi finanszírozásnak négy típusát szoktuk megkülönböztetni, attól függően, hogy a támogató, mit vár a pénzéért cserébe. Van a befektetési alapú, amikor azok, akik beszállnak egy ilyen projektbe, tulajdonrészt vásárolnak, és a nap végén hozamelvárásuk van. Megkülönböztetjük a kölcsönalapú modellt, ami kicsit olyan, mint egy banki kölcsön: kölcsönadom a pénzemet, és ezért cserébe a futamidő lejártával kamatostul szeretném azt viszont látni.

A Brancs nem ezt a két modellt követi, hanem a jutalomalapú és a támogatásalapú konstrukciót. A jutalomalapú modell, amikor azok, akik beszállnak egy ilyen kampányba, a nap végén terméket vagy szolgáltatást kapnak.

Az előzőkét két modellhez képest ez jóval kisebb kockázatot jelent a támogatóknak, mivel egyrészt kisebb arányban szállnak be, hasonlóan, mint egy online vásárlás esetében, akár 5-10 ezer forintért is vásárolhatnak. Az egyetlen különbség, hogy ezeknek a termékeknek a nagy része még legyártásra, megvalósításra vár, mely a sikeres tőkegyűjtést követően történik meg. Projektoldalon is mérsékeltebb a kockázat, hiszen a kampánygazdáknak nem kell a saját tulajdonrészükből feláldozniuk és szétaprózniuk azt a befektetők számára. Ők maradhatnak teljes egészében az ötletük tulajdonosai, és ezzel a formával tesztelhetik a piacot, azt, hogy az ő ötletükre van-e fogadókészség. Ha igen, akkor „csak” az a feladatuk, hogy legyártsák a terméket vagy kialakítsák a szolgáltatásukat, és utána teljesítsenek a vevők felé. A negyedik forma pedig a támogatásalapú modell, ami az emberek támogatási hajlandóságára épít. Ezekben bizonyos jó ügyeket lehet támogatni, társadalmilag hasznosnak gondolt projektekbe lehet beszállni,  jótékonykodni lehet. Ilyenkor  az adományért cserébe nem jár termék vagy szolgáltatás, de a jó érzés az garantált.

Pénzcentrum: A Brancsnál tehát a jutalomalapú- és a támogatásalapú modell lesz elérhető. Milyen lesz ezek megoszlása a platformon?

Igen és a hosszú távú cél az, hogy 80/20 arányban legyen for profit és nonprofit kampányunk. A for profit kampányok esetében is igyekszünk olyan ötleteket bemutatni, amelyek a közösségi jó érdekében is tesznek amellett, hogy természetesen nem hagyják figyelmen kívül az üzleti szempontokat, üzleti céljaikat sem.

Pénzcentrum: Nemzetközi viszonylatban jóval nagyobb a bizalom a közösségi finanszírozás tekintetében. Mit gondolsz, érett a hazai piac annyira, hogy működjön itthon a ti modelletek?

Igen, ez a várakozásunk. A jutalomalapú modell egészen közel áll az online vásárláshoz, amely esetében a termékek előfinanszírozása történik, és aztán a vevők kézhez kapják az általuk kiválasztott  termékeket. Az elmúlt években az online vásárlások száma is nőtt, a covidjárvány erre még inkább ráerősített. Mind vállalkozói, mind vásárlói oldalon az nő az online jelenlét, a hibrid világ kialakulásával ez nemcsak a home office-ban, hanem a vásárlásokban is  megmutatkozik. Azt gondoljuk, hogy a magyar piac is érett már erre. Ugyanakkor a magyar társadalom eléggé kockázatkerülő, a közösségi finanszírozás egyfajta gondolkodásbeli paradigma váltást is elvár az emberektől, így a Brancsnál érezzük is az edukáció szükségességét és abban a saját szerepünket.  

Pénzcentrum: Magyarország még 2021-ben harmonizálta a hazai jogszabályokat az Európai Parlament és Tanács által elfogadott rendeletnek való megfelelés érdekében; ez egységes alapokra helyezi a közösségi finanszírozást. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Egységes és mégsem. Mind az európai irányelvek, mind a hatályos magyar jogszabályok is közösségi finanszírozás alatt a befektetés- és a hitelalapú formát értik. Ezek sokkal speciálisabb pénzmozgással járnak és olyan komplex pénzügyi ismereteket várnak el az ügyletek támogatóitól is, melyek miatt időszerű volt az egységes szabályozás. S bár az angol nyelv a közösségi finanszírozás minden formáját corwdfundingnak nevezi, mi szeretjük magunkat megkülönböztetni és inkább közösségi piactérként tekintünk és hivatkozunk a Brancsra.  

Pénzcentrum: Veletek dolgozik Turcsán Tamás startup tanácsadó és Borbély Viktor, a Start it @K&H inkubátorprogram korábbi vezető tanácsadója is. Mi az ő feladatuk, és összességében hogyan épül fel a vállalkozás?

Turcsán Tamásék tanácsadóként működnek közre, ők jelentős tapasztalattal rendelkeznek a startupvilágban, illetve a közösségi finanszírozásban, ezeket a tapasztalatokat tudják velünk megosztani. Ők segítenek például abban, hogy mire érdemes fókuszálni, mi az, amire kevésbé, mitől nem működött a közösségi finanszírozás 10 évvel ezelőtt, és mitől működhet ma. A Brancs szervezete már több mint 10 főt számlál, vannak belsős és külsős kollégák. Van marketingszervezetünk, amely a marketing-, kommunikációs és PR-tevékenységért felelős. Van  értékesítési szervezeti egységünk, amely nem egy klasszikus értékesítési csapat, őket kampánymenedzseri csapatnak nevezzük. Az ő feladatuk, hogy azokat a kampánygazdákat, akik  beérkeznek hozzánk az ötletükkel, segítsék végig a teljes folyamaton, onnantól kezdve, hogy az ötletükkel regisztrálnak az oldalon, egészen addig, hogy sikeres tőkegyűjtés esetén folyósítjuk nekik az összeget. Van egy fejlesztési láb is, egy komoly csapat dolgozik azon, hogy  egy szép felületet tudjunk biztosítani mind a vásárlóknak, mind a kampánygazdáknak. És természetesen van a gazdasági és a jogi terület, mint minden vállalkozás esetében, akik a pénzügyekkel és a jogi témákkal foglalkoznak.

Pénzcentrum: Ha jól gondolom, a kampánygazdáknak a marketing-, kommunikációs és PR-tevékenység az, ami olyan hozzáadott értéket jelent, hogy megérje a Brancsra hozni az ötletüket, mert így olyan piacokat tudnak megszólítani, amelyre eddig aligha lett volna lehetőségük. Mesélnél erről, milyen marketing- és PR-támogatást kapnak a vállalkozók?

Ha egy kampánygazda megérkezik hozzánk, egyrészt kapja nálunk a felületet, ahol a saját képeivel és a történetével megjelenhet, ezzel nyilvánosságot kap és egy kvázi webshop funkciót is, hiszen a termékeit ezen keresztül értékesítheti. Emellett minden egyes kampányra készül majd egy hirdetési anyag, amit különböző médiában, Facebookon fogunk promótálni. Nemcsak a Brancs kezdőoldalán fognak megjelenni, hanem külön kiemelést is kapnak. Dolgozunk PR-os kollégákkal is, akik azért felelnek, hogy azok a kampányok, amelyek érdekesek, valamiféle izgalmat rejtenek magukban, megjelenjenek különböző sajtóorgánumokban is. Akár úgy, hogy interjú készüljön az adott kampánygazdával, akár említés szintjén. Továbbá influenszerek bevonását is tervezzük, akik akár egy-egy ötletet, akár az egész platformot tudják képviselni.

Pénzcentrum: Április elején beszélgettünk a Brancs másik ötletgazdájával, Kövesdi Gáborral. Akkor úgy állt a dolog, hogy május elején indul a platform. Hogy álltok, továbbra is ez a deadline?

Igen, május elején indulunk. Egy hétig soft üzemet tervezünk, akkor már lehet vásárolni, lehet tesztelni az oldalt. Ki fogjuk írni, hogy ez még egybéta verzió és várjuk a visszajelzéseket minden oldalról, hogy mi is tanulhassunk belőle és továbbfejleszthessük az oldalt. Május második felében pedig már teljes üzem lesz, és reméljük, hogy berobban a köztudatba.

Pénzcentrum: Várhatóan hány projekttel indul majd el a Brancs? Említenél néhány kedvencet?

Várhatóan 20-30 projekttel indulunk, de lehet, hogy ez nőni fog. Attól is függ, hogy akik mostanában jelentkeztek kampánygazdák, milyen gyorsan tudják összerakni a saját kampányukat. Mivel vannak gyerekeim, az egyik kedvencem egy oktató jellegű társasjáték, amely az állatvilágot hozza közelebb a kicsikhez és a szüleikhez úgy, hogy olyan részleteket mutat be, amiket egy szülő néha nehezen tud megválaszolni. Másik nagy kedvencem egy haikugyűjtemény, ami egy verseskötetet és kártyajátékot ajánl, ez egy olyan niche rétegnek szól, amely a japán kultúrához kötődik. És van olyan kampány is, ami virtuális stílustanácsadáson keresztül szeretné megfogni a vásárlókat.

Pénzcentrum: Várjátok még a jelentkezéseket? Mi ennek a módja?

Folyamatosan. Ameddig a Brancs hivatalosan el nem indul, a Facebookon keresztül lehet jelentkezni, illetve van egy landing oldalunk, a brancsközösseg.hu. Itt várjuk a jelentkezéseket. Ha élesbe állunk, akkor az oldalon is lehet jelentkezni, egy egyszerű regisztrációval bárki, azonnal el tudja indítani a kampányát, és néhány adat megadásával egyből a kampány adatlapjának a szerkesztőjébe jut.

Pénzcentrum: Gondolom, az ötletnek azért szofisztikáltnak kell lennie, kell egy konkrét üzleti terv, és szükséges a vállalkozói háttér is.

Jól át kell gondolni az ötletet. Nem feltétel, hogy a kampánygazdának legyen már vállalkozása, de az igen, hogy ha sikeres a kampánya és a tőkegyűjtése, akkorra számlaképessé váljon, hiszen a vásárlóknak ő állítja ki a számlát a termékről vagy szolgáltatásról. Sikeres tőkegyűjtést követően a vevők és a kampánygazda kerülnek egymással szerződéses viszonyba. Ezenkívül a folyamat során bekérünk különböző adatokat a kampánygazdáktól, illetve azonosítjuk is őket, hogy védjük a vásárlóinkat. A kampánynak jól átgondoltnak kell lennie, tudni kell meghatározni egy jó célösszeget, hogy mennyiből tudja megvalósítani a projektjét: van-e beruházási költsége a projektnek, honnan fogja beszerezni az alapanyagokat, mennyi lesz a munkaerő költsége, stb. A termékek árazását úgy kell kialakítani, hogy az a célösszeg, amit szeretne megvalósítani a kampánygazda, a termékek vásárlásából  összejöjjön. Az üzleti tervhez mi is adunk segítséget, az oldalon lesznek tippek, trükkök, illetve olyan kurzusanyagokat is adunk a jelentkezőknek, amik alapján kicsit könnyebb egy kampányt összerakni. Az is nagyon fontos, hogy megfelelő illusztrációk legyenek egy ilyen kampány mögött, hiszen első körben ez fogja meg a felhasználókat. Egy szép kép, egy jó videó tudja felkelteni az érdeklődést elsőkörben.

Emellett mindig szoktuk hangsúlyozni, amikor egy kampánygazdával felvesszük a kapcsolatot, hogy a személyesség nagyon fontos. Az, hogy egy ötletnek mi a története. Azt gondoljuk, hogy az emberek egyre tudatosabban vásárolnak, sokkal jobban szeretnek olyan termékeket, szolgáltatásokat választani, amiknek tudják a mögöttes tartalmát. Azt gondoljuk, hogy egy jó ötlet mögött egy jó csapat áll, ők adják össze az egészet, és a siker leginkább rajtuk múlik.

Pénzcentrum: Mi garantálja a "finanszírozóknak", hogy a projekt valóban megvalósul? Milyen lemorzolódással számoltok?

Ahogy néztük más, külföldi oldalakon, kb. 38 százalékos sikerességi rátával lehet számolni, mi is hasonlóra készülünk. Mivel nálunk nem a technológiai projektek lesznek túlsúlyban, ezért ebben lehet elmozdulás, reméljük, pozitív irányba.

Fotók: Stiller Ákos