Magyar cégek tízezrei kaszálhatnak nagyot az exportpiacokon: itt a megoldás

Portfolio: Hónapok óta formálódik a kormány versenyképességi csomagja, amelynek a hírek szerint fontos része lesz a kkv-k digitalizációs fejlesztése is. A magyar kkv-k gyengébb termelékenysége/hatékonysága tükrében Ön mely területeken látja a legfontosabb tennivalókat és tapasztalatai szerint a kkv-k hogyan állnak a digitalizációhoz, az abból eredő teendőkhöz?

Vadász Illés: A kkv-k digitális fejlődésére azért van nagy szükség, mert az internet és az okoseszközök térhódítása miatt megváltoztak a tájékozódási szokásaink, hiszen amit eddig prospektusokból vagy egyéb, vállalatok által kibocsátott anyagokból tudhattunk meg egy-egy termékről, egy cégről, arra most rákeresünk, értékeléseket, fórumokat, termékteszteket nézünk. A felhasználók részéről tehát óriási az igény a digitális jelenlétre, így az a cég, amelyik ezt nem ismeri fel és nem tudja a saját vállalkozására vetíteni, az láthatatlan maradhat a célcsoportja számára. Sajnos ezt sok vállalkozás továbbra sem látja: a cégek 56 százalékának nincs weboldala, 29 százalék pedig semmilyen marketing tevékenységet nem folytat.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató 2018-as riportja szerint a vállalkozások mindössze 12,5 százaléka végez online értékesítést, ami enyhe növekedést mutat az előző évhez képest, azonban nem éri el a 17,2 százalékos uniós átlagot. A határokon átnyúló online értékesítés mindössze 5,2 százalék. Úgy látom, hogy a legfontosabb a cégek vezetőinek szemléletváltása. Nekik kell felismerni, hogy a digitális jelenlétre miért van szükség és a megfelelő irányba mozdítani a vállalkozásukat.

Az Európai Bizottság és a McKinsey friss felmérései lényegében ugyanazokra a gyenge pontokra világítottak rá a magyar digitális gazdaság terén (hiányosak a digitális ismeretek és készségek, alacsony a digitális technológiák vállalati alkalmazása, kevés a digitális közszolgáltatás és alacsony a használata), amelynek a magyar kormány képviselői is hangot adtak már korábban. Melyek azok a kezdeményezések, már zajló programok, amelyek az Ön meglátása szerint ezt a lemaradást idővel tudják enyhíteni, illetve milyen további lépéseket lát szükségesnek?

Valóban, mind az állami szféra (pl.: Modern Vállalkozások Programja, GINOP), mind magánszféra felismerte a képzések fontosságát. A Google Magyarországon például két éve indította el a Digital Workshop online platformot, ami mindenki számára biztosítja a lehetőséget a minimális digitális készségek elsajátításához. 2017-ben ingyenes előadásokkal és személyes konzultációs lehetőséggel bővítettük ki az online képzést, kifejezetten a hazai kis és középvállalkozások igényeinek megfelelően. Az elsődleges célunk a magyar kkv-k digitális felzárkóztatása, a vállalkozások növekedésének elősegítése és a hazai vállalkozói kedv serkentése.

A nyár folyamán készítettünk egy hatástanulmányt a Digital Workshop résztvevői körében, hogy pontos képet kapjunk a képzés hatékonyságáról. A válaszokból derült ki, hogy az alapképzés mellett nagy igény van a személyre szabottabb előadásokra, úgyhogy ennek megfelelően kicsit változtattunk a struktúrán. Olyan tematikus képzéseket is elindítottunk, amelyek különböző szektorok, vagy akár különböző növekedési stádiumban lévő vállalkozások igényeinek felelnek meg. 

Az elmúlt évek fejlesztései nyomán mára lényegében eljutottunk odáig, hogy a szélessávú internet szinte teljesen kiépült Magyarországon. Ez mennyiben segíti a magyar társadalmat és a céges világot abban, hogy a digitális technológiák terjedjenek? Tudna példákat mondani?

Úgy gondolom, hogy az internet ma már a mindennapjainknak szerves részét képezi, a magyar lakosságnak több mint 70 százaléka napi szinten használja. Úgyhogy a vállalkozások számára nem is ez jelent nagy változást, hanem az okos- és mobileszközök használatának erősödése. Globális szinten az online keresések több mint fele mobilról történik és ez a trend itthon is látható.

A vállalkozások számára különösen fontos, hogy felismerjék ennek fontosságát és például mobilra optimalizált weboldallal rendelkezzenek. Gondoljunk csak bele abba a hétköznapi szituációba, hogy csőtörés van a lakásunkban és mindenhonnan ömlik a víz. Mi az első, amit teszünk a főcsap elzárása után? A mobilunkhoz kapunk és a keresőbe beírjuk, "vízvezeték szerelő". Aki egy jól strukturált, gyorsan betöltődő oldallal rendelkezik és egyből hívható, az üzletet nyer.

Az internetnek köszönhetően egyre inkább érződik a határok elmosódása: külföldi cégek értékesítenek Magyarországon, illetve magyar cégek külföldön adják el termékeiket. Mit tud tenni egy magyar cég, ha külföldről kap versenytársat?

Az eNET legutóbbi felméréséből is látható, hogy az e-kereskedelem évről évre erőteljesebben növekszik. A kutatásból kiderült, hogy a hazai online kiskereskedelmi forgalom 2017-ben 1000 milliárd forint volt, melynek 40 százalékát a hazai internetezők külföldi, online vásárlásai teszi ki. 2015 óta 1,5 millió főről 2,7 millió főre nőtt a külföldről is vásárlók száma Magyarországon, ebből csak az elmúlt egy évben fél millió fővel gyarapodott ez a tábor. A Google Consumer Barometer adatai szerint az emberek közel 30 százaléka legalább évente egyszer vásárol külföldről, ilyenkor olyan termékeket szereznek be leggyakrabban, amelyek a saját országukban nem, vagy kedvezőtlenebb feltételekkel elérhetőek.

Magyarországon a gazdasági ágazatok, cégméret, illetve korcsoportok terén milyen mintákat lehet azonosítani a digitális átalakulásban, a technológiák elterjedtségében? Ki lehet-e például azt jelenteni, hogy a nagyobb cégek sokkal előrébb tartanak a digitális átalakulásban, vagy azért ennél árnyaltabb a helyzet?

Ennél árnyaltabb a helyzet, mivel a digitalizáció nem feltétlenül a cégek méretének függvénye. Kis- és nagyvállalat is tud nagyon gyorsan és hatékonyan reagálni a piaci nyomásra és a vásárlói szokások, igények változására. Nyilván mérettől és persze szektortól is függ, hogy a digitális átalakulás során milyen kihívásokkal szembesülnek, de ahogy korábban említettem, az a legfontosabb, hogy meglegyen a vezetői szándék.

A digitális korszakba átlépéssel, a digitális szolgáltatások terjedésével sokan attól tartanak, hogy csökken majd az emberi munkaerő iránti igény. Ezt a témát Ön hogyan látja, részben arra is tekintettel, hogy évek óta súlyosbodó munkaerőhiányról beszélünk Magyarországon?

Amióta az első gépek megszülettek, ez a problémakör mindig megjelenik és forradalmat idéz elő. Most is egy ilyen forradalmat élünk meg, melyben már most látszik, hogy nem az emberi munkaerő megszűnéséről, hanem annak átalakulásáról beszélhetünk. A technológia segítségével néhány repetitív, gépek által tanulható feladatkör kiváltható, így az emberi munkaerő többek között a kreativitást, empátiát, érzékenységet igénylő munkafázisokban tudja kifejteni erejét.

Vegyük például az orvostudományt, ahol hatalmas lehetőség van abban, hogy a gépek megtanulják felismerni a rákos sejteket, megkönnyítve ezzel az orvosok munkáját, vagyis a gépek nem helyettesítik, hanem inkább kiegészítik és segítik az embereket. Valamint fontos megjegyezni, hogy ezzel párhuzamosan rengeteg olyan munkakör is kialakulóban van, amit ma még el sem tudunk képzelni. A repülők elterjedése előtt senki sem gondolta volna, hogy többek között ez hány légiutaskísérőnek ad majd munkát.