Tényleg kivonul a Lidl? Nem pörögnek annyira a boltok a skandináv országokban

Lapértesülések szerint a német diszkontlánc el akarja adni svéd és dán egységeit, mert nem sikerült nyereségessé tenni azokat. A Market trade magazin szerint a Lidl-nek nincs könnyű dolga a skandináv piacon. A Lidl 3 évvel ezelőtt vonult ki a norvég piacról, ahová négy évvel korábban lépett be.

Mindenkinek hazudott a Lidl? Tisztázni kell a dolgokat...KATTINTS!

A Progressive Newsletter információi szerint a Lidl Svédországban 2003 óta 470 millió dollárt (90 milliárd forint) fektetett be, de még mindig nem sikerült nyereségessé tennie hálózatát.

Magyarországon tarolnak a diszkontok

Egy néhány hónappal ezelőtti prognózis szerint a következő években fokozatosan visszaszorulnak a kisboltok, a szupermarketek és a diszkontláncok ellenben komoly növekedés előtt állnak. A Lidl és társai 10 év múlva a kisebb településekre is betörhetnek.

A GfK Hungária tavaly őszi, a kereskedelem várható rövid-, közép- és hosszútávú trendjeit vizsgáló felmérésében a kereskedelemben várható rövid-, közép- és hosszútávú trendeket vizsgálta. Az eredmények alapján 2011-2020-ra vonatkozóan több lehetséges "forgatókönyvet" vázolt fel, melyek közül az egyik a jelenlegi trendek és gazdasági várakozások alapján egy normál üzletmenetet feltételez.

A csatornák várható piaci részesedését vizsgálva elmondható, hogy a hipermarket csatorna piacrésze 2011-ben a 2010-es szinten marad, azaz várhatóan 23 százalékot tesz majd ki. A középtávú várakozás ugyanakkor az, hogy valamelyest nőhet a hipermarketek aránya, így 2015-re elérheti akár a 24 százalékos részesedést.

A szupermarketek piacán szintén növekedést prognosztizálnak a szakértők, hiszen ebben a csatornában több kereskedőlánc is terjeszkedő politikát folytat, így ennek a csatornának a piacrésze 2011-re 21 százalékra, míg 2015-re 22 százalékra nőhet.

Kisboltok helyett Lidl, Aldi, Penny Market

Az előrejelzések szerint jelentősebb piacrész növekedésre számíthat viszont a diszkont csatorna (ide tartozik például a Penny Market, az Aldi, vagy a Lidl), a 2009-ben elért 15,5 százalékot követően jövőre 17, 2015-re pedig akár a 20 százalékos piaci részesedést is elérheti.

Komolyabb változás még a kisboltok piacán várható, így a független kisboltok piacának csökkenése jótékonyan hat majd a láncba szerveződött kisboltok részesedésére. A nagykereskedelmi csatorna, a Cash&Carry áruházak részaránya továbbra is fokozatosan csökken majd a háztartások vásárlásaiban, így a jelenlegi 2 százalékról 2015-re 1 százalékra csökkenhet a piacrésze.

A drogériák szerepe stabil maradhat, az expanzióknak köszönhetően tehát megőrzi majd 3 százalékos piacrészét ez a csatorna.

Az ún. egyéb csatorna - ide tartoznak a piacok, mozgó árusok, benzinkutak, stb. - folyamatosan veszít szerepéből, a jelenlegi 9,5 százalékról 2015-re 7 százalékra szorulhat vissza.

"A másik lehetséges forgatókönyv szerint hosszú távon, 2020-ig azonban akár drasztikusabb változások is történhetnek, ennek viszont előfeltétele, hogy további erős konszolidáció történjen a piacon, például a kisbolt láncok esetében" - mondta el Kui János, a GfK Hungária kereskedelemkutatás szektorának menedzsere.

Mi lesz 10 év múlva?

Így elképzelhető, hogy az esetleges további boltnyitások ellenére a hipermarket csatorna 2020-ban is stabil, 24 százalékos piacrésszel rendelkezik majd. Ebben a forgatókönyvben a vásárlóerő közép- és hosszú távú erősödésének köszönhetően megnő a szupermarketek piacrésze, és 2020-ra eléri a 25 százalékot.

A diszkontok pedig a nyugati példákat követve egyre inkább a kisebb településeken terjeszkednek majd, így piacrészük eléri a 27 százalékot. Ennek köszönhetően a kisbolt láncok és a függetlekisboltok (10% és 8%) visszaszorulnak, és az egyéb helyszínek szintén jelentősen veszítenek majd szerepükből (1%). (A felmérés még a hipermarket adó bevezetése előtt készült)