Ijesztő népbetegség leselkedik a magyarokra: tömegek függnek rá gyanútlanul

Egyre inkább az interneten élik az életüket az európai, így a magyar emberek is. Mind vásárolgatásra, mind pedig kapcsolattartásra egyre nagyobb számban használják az online megoldásokat. A folyamatok online térbe terelődéséhez nagyban hozzájárult a koronavírus járvány 2020-as betörése, de a tendencia tavaly is folytatódott.

Az Eurostat által frissen publikált kutatása az EU tagállamai mellett többek között Izlandon, Törökországban, Bulgáriában, Szerbiában és Bosznia és Hercegovinában is vizsgálta a lakosság internetfogyasztási szokásait. Az Egyesült Királyság viszont már kimaradt a tavalyi évre vonatkozó összesítésből.

Mint az összevetésből kiderült, az EU lakosságának 80 százaléka napi szinten lépett fel az online térbe, számos tagállamban és az unión kívüli országok jelentős részében azonban az arányszám ennél jóval magasabb volt. A legtöbben napi szinten az internetet (a 16-74 évesek 98 százaléka), de a szigetország számaitól nem sokkal maradt a Dániában és az Írországban mért arány sem (mindkét országban 95 százalék)

A napi internethasználat Magyarországon is egyre gyakoribb (a 16-74 évesek 3 százalékkal nőtt az ilyen lakosok aránya 2020 és 2021 között). Tavaly a lakosság vizsgált részének 82 százaléka netezett ilyen rendszerességgel, ami régiós szinten is kiemelkedő aránynak számít. Csehországban és Ausztriában a népesség 81, Szlovákiában a 80, míg Horvátországban csupán a 76, és Lengyelországban mindössze 74 százalékuk lépett fel ilyen gyakran a netre. Sokkal érdekesebb azonban, hogy mit csinálnak az egyes országok lakosai az online töltött idejükben.

Az webes vásárolgatásra például durván ráfüggtek a 16 és 74 év közötti európaiak. A lakosság ezen korcsoportjainak 67 százaléka rendelt valamilyen terméket, vagy szolgáltatást az interneten keresztül a kutatást megelőző 3 hónapban. Több államban pedig a lakosság több, mint 90 százaléka élt ezzel a lehetőséggel és az arány hazánkban sem sokkal maradt el ettől. 

A vásárlásaink is költöznek át az online térbe

Az Uniós tagállamok közül Dániában és Hollandiában vásárolt a lakosság  legnagyobb arányú része az interneten (92, illetve 91 százalék), de Hollandiában (89 százalék) és Írországban (87 százalék) is közel a népesség 90 százaléka rendelt ilyen formában valamilyen terméket, vagy szolgáltatást a 2021-es év folyamán.

Ábránkon is látható,hogyan alakultak az arányok az egyes államokban. Mint látszik, az internetes vásárlás számos országban az EU-s átlagnál is jóval elterjedtebb. Vannak persze az átlagból lefelé kilógó országok is, mint Románia, ahol mindössze a vizsgált korcsoportokba tartozók 38 százaléka használta ilyen célra az internetet. Egyes az Unión kívüli országokban, mint Albánia (17 százalék) és Montenegró (26 százalék) pedig az arány még ennél is alacsonyabb.

Magyarország mind a kontinens egészét, mind pedig régiónkat nézve valahol a középmezőnyben foglal helyet. Hazánkban az uniós átlagtól csupán 1 százalékkal elmaradva a népesség 66 százaléka használta ilyen célra az internetet. 

Ezzel Csehországtól (75), Szlovákiától (75) és Szlovéniától (71) ugyan még elmarad hazánkban az online shoppingolók aránya, de az osztrák (63), a lengyel (61) és a horvát (57) számokon lényegesen túlmutatott a népszerűsége. Az online vásárlás népszerűségének terjedéséről pedig az is elmond sokat elmond, hogy az Eurostat 2019-es publikációja szerint két évvel korábban még mindössze hazánk lakosságának 49 százaléka vásárolt az interneten (17 százalékponttal nőtt tehát ez az arány két év alatt). Ennek ellenére messze nem ez az az online tevékenység viszont, amire a magyarok leginkább ráfüggtek a pandémia alatt. Vannak ugyanis olyan területek, amikre Európában mi használjuk az egyik legnagyobb arányban az internetet, ilyenek a kapcsolattartás és a közösségi felületeken zajló egyéb tevékenységek.

Durván ráfüggtek a magyarok a közösségi médiára

Az Eurostat sok egyéb mellett a közösségi média használatának elterjedtségét is megnézte ugyanezen a mintán. A statisztikákból pedig kiderült, hogy Ciprust és néhány észak-európai országot leszámítva hazánkban jelentenek ezek a felületek a legtöbb embernek majdhogynem egyet az internettel.

Bár az Eurostat közleménye kiemeli, hogy a Facebook , a TikTok, a Twitter, az Instagram és más hasonló oldalak használata Uniós szinten is az egyik legelterjedtebb online tevékenységnek számít (a netezők háromötöde, 57 százaléka használta az elmúlt három hónapban). Persze mindez sehol nincs a durvábban közösségi média függő országok számaihoz képest. Izlandon a vizsgált népesség 93, míg Norvégiában 88 százalékuk használta ezeket a felületeket és Dániában is a 16-74 évesek 85 százaléka nézett fel valamelyik oldalra a kutatást megelőző 3 hónapban.

Mint grafikonunkon látszik, ezen felületek népszerűsége számos egyéb országban is túlszárnyalta  az EU-s átlagot. A közösségi médiahasználat képzeletbeli ranglistáján pedig Magyarország az ötödik helyet foglalja el. Ezzel többek lógunk a Facebookhoz és a Twitterhez hasonló oldalakon, mint a románok (69 százalékuk látogatott ilyen felületet), a szlovákok (náluk ez a szám 65 százalék), vagy a szlovénok (64 százalék). De különösen nagy mértékben rájuk vagyunk függve például az osztrákokkal összemérve, náluk ugyanis a vizsgált korcsoportok körében mindössze a népesség 57 százaléka használt ilyen típusú oldalakat. 

A Pénzcentrum a tinédzserekre és a fiatal felnőttekre szűkítve is megnézte a mintát és ahogy grafikonunkon is látszik, ezen fiatal korcsoport körében nem csak a közösségi média felületeket használók Uniós átlag jóval magasabb (84 százalék), de számos országban a 100 százalékot közelíti, azaz közel az összes 16-29 év közötti lakos fellépett a közelmúltban ezen oldalak valamelyikére. A legmagasabb arányt Ciprusban mérték, ahol a fiatalok 98 százalékának internetezési szokásaiba illeszkedett az ilyen felületek látogatása. De sokkal hazánk sem maradt el, nálunk is az ezen korcsoportba tartozók 92 százaléka aktív volt ugyanis a közösségi média oldalak valamelyikén.

Önmagában persze semmi gond nincs a Facebook, az Instagram, a TikTok és a hasonló alkalmazásokkal. A belőlük ömlő folyamatos információáradat azonban sok esetben nem a valóságot mutatja be és megfelelési kényszer pedig éppen ezekben a fiatalokban válthat ki a legnagyobb valószínűséggel állandósuló szorongást.

A testképünket, az önbizalmunkat és a világba vetett bizalmunkat is kikezdi a közösségi média használata. Azt azonban kevesen tudják, hogy ezek a rossz érzések kihatnak az idegrendszerünkre is. A szorongás sokszor alváshiányt vált ki, ami gyengíti az immunrendszer működését, így akár betegségek is kialakulhatnak általa

- árulta el korábban ezzel kapcsolatban Murányi Edina, gyermek és felnőtt kríziskezelő tréner. Az idegrendszer folyamatos információ általi túlterheltsége ingerültté, nyugtalanná tesz, amitől beindul a “lavina”: felborulhat az emésztés, a menstruációs ciklus, a hormonháztartás. Mindez pedig akár hajhulláshoz, pajzsmirigy problémák vagy egyéb betegségek kialakulásához is vezethet - ecsetelte a szakértő.

A probléma ráadásul hazánkban gyakorlatilag mindenkit érinthet, különösen a fiatalabb korosztályban. A bulimia például távolról sem csak a kislányok betegsége: fiúk is gyakran hánytatják magukat. Persze van mód rá, hogy minimalizáljuk a közösségi média túlfogyasztásának veszélyét. A szakember szerint erre jó módszer lehet a készüléken a tartalmi szűrők beállítása: például 2-3 érdeklődési kör kijelölése, hogy ne folyton mások életével legyünk elfoglalva. Emellett fontos "fegyver"  a képernyőidő maximalizálása is. Ideális esetben naponta legfeljebb fél órát lenne érdemes a Facebook előtt ülni, órákat semmiképp.