Tragédia a magyar falvakban: itt jobban félnek ettől az emberek, mint a nagyvárosokban

2019-ben, a legfrissebb összehasonlító adatok szerint az EU 27 tagállamának lakosságának 11 százaléka számolt be arról, hogy közvetlen lakókörnyezetében bűncselekménnyel, erőszakkal vagy rongálással szembesült. Ez az arány a 2013-as csúcs (14,1%) óta folyamatosan csökken az unióban. A számokból pedig az is látszik, ahogy az várható is volt, hogy a városokban élők átlagosan háromszor gyakrabban jelentettek problémákat, mint a vidéki térségben élők - adta hírül gyorsjelentésében az Eurostat.

Ha a szegénységi státuszt nézzük, akkor az elszegényedés kockázatának kitettek 13,4 százaléka számolt be valamilyen incidensről a szomszédságában előforduló bűncselekményekről, erőszakról vagy rongálásokról, míg a szegénység által nem fenyegetettek 10,6 százaléka tapasztalta ugyanezt. Az Eurostat legfrissebb adataiból kiderült továbbá az is, hogy a szomszédságban előforduló bűnözés, erőszak vagy rongálás legmagasabb arányban Bulgáriában, míg legkisebb arányban Horvátországban fordult elő 2019-ben. Itt érdemes megjegyezni, hogy ezek az adatok nem bűnözési statisztikákra épülnek, hanem az Eurostat által készített felmérés eredményeit tükrözik.

Azaz, azoknak a megkérdezett embereknek a tapasztalatit gyűjtik össze, és elemzik, akik a kutatásban részt vettek. A mutató tehát azoknak az arányát mutatja, akik arról számoltak be, hogy lokálisan, a lakóhelyükön tapasztaltak bűnözést, erőszakot vagy vandalizmust. Még pontosabban, a mutató egy olyan helyzetet ír le, amikor a válaszadó saját lakókörnyezetében fenyegetve érzi háztartását bűncselekményekkel, erőszakkal vagy valamilyen vandalizmussal szemben. Az Eurostat továbbá kiemeli azt is, hogy ennek a fenyegetettség-érzésnek nem feltétele, hogy személyesen - rossz - tapasztalatokon alapuljon.

Ahogy a statisztikából látszik, az EU-tagállamok között meglehetősen nagy az eltérés annak alapján, hogy az állampolgárok mennyi érzik fenyegetve magukat a bűnözéstől saját lakóhelyük környékén. A lista élén tanyázó Bulgáriában például majd minden 4. ember arról számolt be, hogy közvetlen lakókörnyezetében tart a bűntől, ugyanez az arány viszont a lista másik végén, Horvátországban már csak 2,7 százalék volt. 100-ból tehát alig 3 válaszadó vélekedett úgy, hogy "veszélyes környéken él".

Magyarország jelen esetben Horvátországhoz meglehetősen közel végzett, az EU negyedik legjobb eredményével. A magyar lakosoknak ugyanis csupán 5,3 százaléka vélekedett úgy, hogy a környék ahol él, veszélyes lehet a családjára nézve. 100-ból ez alig 5 embert jelent. Ez egyébként az EU-átlagnak majdnem pontosan a fele. Környezetünkből éppen a Szlovákok végeztek egyel mögöttünk, ott 5,6 százaléka az embernek mondta azt, hogy tapasztalt lakókörnyezetében bűncselekményt, erőszakot vagy vandalizmust.

Érdekesség, hogy másik három EU-s szomszédunk bár mögöttünk végzett, sem Szlovénia (8%), sem Ausztria (8,4%), sem Románia (9,6%) nem érte el a 11 százalékos uniós átlagot. Ami az Eurostat felmérése alapján arra enged következtetni, hogy a régiónk biztonságérzet szempontjából egyáltalán nem kirívóan rossz.

Városi, kisvárosi, vidéki bűnözés

Érdekes adat, hogy Magyarországon, ellentétben szinte az összes EU-tagállammal, nem a nagyvárosokban vélik arányaiban a legtöbben, hogy a lakóhelyük környezete veszélyes, hanem a kisvárosokban és a nagyobb városok elővárosaiban. Ami pedig ennél is egyedülálóbb, és az egész EU-ban hazánk mellett csak egyetlen országban tapasztalható ugyanez (Szlovákia), hogy

Nevezetesen, 2019-ben a nagyvárosi lakosság mindössze 8,6 százaléka vélekedett úgy, hogy félti családját a lakóhelyükön előforduló incidensek okán. Ugyanez az arány a kisvárosokban és nagyvárosok elővárosaiban már 10,1 százalék volt, míg a vidéki kistelepüléseken 9,5 százalék.

Az adatokból ezen felül kiolvasható az is, hogy Magyarországon, akárcsak az EU nagy részében, jóval kitettebbek közvetlen lakókörnyezetükben a bűncselekményeknek, erőszaknak vagy vandalizmusnak azok, akik az országos medián ekvivalens bér 60 százalékánál kevesebbet keresnek, azaz veszélyeztetettek a szegénységtől. Az ilyen emberek 9,9 százaléka vélekedett úgy Magyarországon, hogy veszélyben érzi háztartása tagjait a környéken tapasztalható incidensek miatt. Ugyanez az arány ugyanakkor már csak 4,6 százalék volt azon Magyarok körében, akiket nem fenyeget az elszegényedés, tehát az országos medián ekvivalens bér 60 százalékánál többet kerestek 2019-ben.