Pórul járhat, aki először jut otthonhoz: indul a lakáslottó-licit

Csütörtökön fogadta el a parlament a Nemzeti Otthonteremtési Közösségről (NOK) szóló törvényt. Az új rendszer a magyar családok új lakás vásárlását segítheti. Hiába fizethetünk be milliókat, amikor a licitnek köszönhetően sorra jutunk, szinte biztos, hogy hitelt kell felvennünk a megtakarítás mellé.

Mire elég az összegyűjtött pénz?

A NOK-ból kapott pénzt csak új lakás vásárlására fordíthatjuk, építkezni nem lehet a közösségi pénzből. Az új ingatlanok azonban igen drágák, így a megtakarítás még az állami támogatással kiegészítve is kevés lehet a legtöbb családnak az otthonteremtéshez. A bizonytalanságot egyébként csak növeli, hogy nem tudjuk, hogy mikor juthatunk hozzá a pénzünkhöz. Ha a maximális támogatási összeget szeretnénk elérni, akkor

• Tíz év alatt 10 millió befizetés, illetve 3 millió forint állami támogatás,

• Tizenöt év alatt pedig 15 millió befizetés mellett 4,5 millió támogatás jöhet össze.

Ugyan ezek jelentős összegek, azonban ezek eléréséhez havonta 83 ezer forintot kell befizetnünk, ami a hazai átlagbérnek nagyjából a fele. A hazai lakásviszonyok között viszont egy új lakás ára nagyjából 30 millió kerül frekventált helyen, ami azt jelenti, hogy legalább 10 millió forint plusz pénzre lesz szükségünk a vásárláshoz. Ezt a különbözetet fedezhetjük önerőből vagy hitelből, illetve a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) is szóba jöhet.

Mennyi lesz a hitelünk törlesztője?

Ha hitelből finanszírozzuk a különbözetet, akkor a 30 milliós lakás megvásárlásához 17 millió forintra lesz szükségünk 10 éves megtakarításnál, vagy 10,5 millióra 15 éves takarékosság esetén. Piaci kamatozású kölcsönnél, 5 százalékos kamattal és 20 éves futamidővel kalkulálva 112 ezer, illetve 69 ezer forintos tölesztőrészletet fizethetünk.

Ha a szükséges összeget CSOK-kal pótolnánk, akkor a hitelösszeg ugyan csökkenne néhány millió forinttal, azonban ez nem vezetne jelentős törlesztőrészlet csökkenéshez, kivéve, ha a 10 milliós támogatást igényeljük.

Mi a helyzet a 10 milliós CSOK-kal?

Jelentős előny lehet viszont, ha a 10+10 milliós támogatást vesszük igénybe, ez ugyanis már érdemben csökkentheti a hitelösszeget. Egy három gyermekes családnak viszont egy 30 millió forintért megvehető új ingatlan nagy valószínűséggel elég szűkös lesz. Ennek ellenére ezzel a támogatással kombinálva a hitelösszeg mindössze

• 7 millió forint lesz, ha 10 évig takarítottunk meg, és

• 500 ezer forint akkor, ha 15 éven keresztül tettünk félre NOK-kal.

Ezeknek a havi törlesztőrészlete 20 éves hitel-futamidővel számolva 39 ezer, illetve 3 ezer forint lenne. Azt érdemes megjegyezni, hogy a bankok jellemzően nem adnak lakáshitelt 500 ezer forintra, így ezt a kisebb összeget más kölcsönnel kell megoldani, de persze az is ritka, hogy a kiszemelt új lakás ára pont 30 millió forinttal egyezzen meg. Ebben az esetben a 15 éves megtakarítással és a 10 milliós CSOK-kal számolva 500 ezer forint híján már 15 év alatt a miénk lehet az otthonunk.

Akkor mik a buktatók?

Azt érdemes szem előtt tartani, hogy a fenti számítások csak akkor érvényesek, ha 10-15 éven keresztül havonta 83 ezer forintot tudunk félretenni, erre azonban kevés magyar család képes. A bizonytalanság is keresztbe tehet a terveinknek, hiszen, ha a liciten korábban kerülünk sorra, akkor már akár 5 év után megkapjuk a pénzt.

Ez azért okoz problémát, mert ilyenkor a közösség megszűnéséig (10-15 évig) fizetni kell a NOK-nak az előleg részleteit és ezzel párhuzamosan még hitelt is fel kell venni ahhoz, hogy meg tudjuk venni a lakást.

Ezt viszont csak a legtehetősebb magyarok, a "felső tízezer" tagjai engedheti meg maguknak, a fizetendő még egy átlagos házaspár fizetésének 60 százalékát teheti ki, ha az átlagbérrel kalkulálunk.