McKinsey: így fertőzi meg a gazdaságot a koronavírus - itt vannak a forgatókönyvek

Minden megváltozott. Csupán pár hete volt, hogy mindannyian éltük az átlagos, elfoglalt életünket. Most minden hétköznapi dolog - egy vacsora a barátokkal, a napi beszélgetések, egy repülőút - már nem lehetségesek. A napról napra érkező jelentések - a szaporodó fertőzésekről, és elhalálozásokról a világ minden tájáról - egyre feszültebbé tesznek minket, a személyes veszteségek pedig fájdalmat szülnek bennünk. Bizonytalanság van a holnapokban, a saját, a családunk, a barátaink és a szeretteink egészségében és biztonságában, illetve az életben úgy, ahogy megszoktuk és szeretjük.

Amellett, hogy a koronavírus-járvány rengeteg közvetlen aggodalmat szül az emberi életekre gyakorolt, nagyon is valós hatásával, komoly félelmek vannak a jelentős gazdasági visszaeséssel kapcsolatban is, ami az újszerű koronavírussal folytatott elnyúló harc eredménye. És ezek már többek is,mint puszta jóslatok: vállalkozások zárnak be, és emberek veszítik el állásaikat.

Miért ilyen sürgető a helyzet? Több nézőpontból is, a koronavírus elleni küzdelemnek lehet a legnagyobb sokkhatása az életünkre és életvitelünkre, közel egy évszázada. Az európai és amerikai lezárások illetve egyéb intézkedések, hogy szabályozzuk a vírus terjedését, valószínűsíthető, hogy a legnagyobb negyedéves zuhanást fogják eredményezni a gazdaságban 1933 óta. A modern történelemben sosem tapasztalhattunk olyat, hogy az emberek nem járnak dolgozni, egész országok maradnak otthon, és hogy mindannyian tisztes távolságot fogunk tartani egymástól.

Itt nem a GDP-ről vagy a gazdaságról van szó: ez az életünkről és életvitelünkről szól. Hatalmas energiát ölünk bele, hogy legyűrjük a vírust, amíg sokan még szigorúbb szabályokat sürgetnek. Miközben temérdek forrást fordítunk a gazdaság stabilizálására. Ugyanakkor, hogy elkerüljük a maradandó károsodást az életvitelünkben, meg kell tanulnunk együtt dolgozni a jelenlegi helyzetben, és azon gondolkodni, hogyan tudjuk legyőzni a koronavírust, és megrövidíteni a gazdasági visszaesés időtartamát. Mert mindkettőre szükségünk van!

Hogy megoldjuk mind a járványhelyzetet, mind a gazdasági krízist, olyan szokásokat kell kialakítanunk, ami megállítja a vírus terjedését. Mindeközben olyan megoldások fele kell elmozdulnunk, amik elősegítik, hogy minél több ember térhessen vissza dolgozni, a családi kötelezettségekhez, és a társasági élethez. A mai napig az egyetlen biztos mód, hogy féken tartsuk a vírust, ha már egy közösségbe bejutott, ha erőteljes lezárásokat eszközölünk, fegyelmezetten tartjuk a fizikai távolságot, illetve hatékonyan végezzük a teszteket, és jól működik a kontaktkutatás is.

Kína, Japán, Szingapúr és Dél-Korea már megmutatta, hogy az ilyesfajta intézkedések képesek megállítani a koronavírus terjedését, és lehetővé teszik a gazdaság visszaállítását legalábbis bizonyos mértékig. Mindenki árgus szemekkel figyeli az Olaszországból és megannyi más országból érkező fejleményeket, hogy megtudhassa mik a leghatékonyabb eszközök, amik hatásosnak bizonyulnak az újabb fertőzések és elhalálozások lassításában. Mindannyiunk közös célja, hogy a lehető legjobb válaszokat adjuk a válság megállításához.

Mindeközben globális és helyi vezetők azzal vívódnak, hogy ezek az intézkedések mekkora sokkhatást gyakorolnak a gazdaságra. Mi lesz, ha túl sok üzletnek kell ideiglenesen felfüggesztenie a működését? Mennyi ideig tudjuk ezt így fenntartani? Milyen erős gazdasági sokkot vagyunk képesek ellensúlyozni anélkül, hogy olyan emberi szenvedéseket okoznánk, amit a társadalmaink nem képesek vagy hajlandóak már elviselni.

Megbirkózni a COVID-19 okozta bizonytalansággal

• A COVID-19 terjedése. Hány új megbetegedésünk lesz? Esik a halandósági ráta? Fog a vírus terjedése valamiféle szezonalitást mutatni? Ki fog fejlődni egy újabb vírustörzs?
• A közegészségügyi válaszok minden országban, városban és településen. Lesznek lezárások? Lehetséges lesz még munkába járni? A gyárak meddig működhetnek? Be kell jelentkeznünk egy hivatalos karantén központban, vagy elég önkéntes karanténba vonulnunk?
  
• A gazdaságra és az életvitelünkre gyakorolt hatása. A cégek bezuhannak és csődbe mennek? Lehetséges az alapvető termékek és szolgáltatások beszerzése? Lesz vajon munkánk? Meddig tart ez az egész helyzet?
• A mi életünkre gyakorolt hatása. Képesek leszünk elkerülni a megbetegedést? A szeretteink biztonságban vannak? Van még értelme edzeni a versenyre, amire régóta készülünk? Van értelme a záróvizsgára tanulni, amikor egyetemek és iskolák zárnak be?
  

Ezek és millió más kérdés záporozik a fejekben, tovább fokozva a már így is megpróbáló valóságát az életünknek a koronavírus idejében.
Két dolog azonban bizonyos:

• Ha nem állítjuk meg a vírust sok ember halálát okozhatja.

• Ha a globális járvány megállítása túl nagy károkat okoz a gazdaságunkban, az még több problémát és fájdalmat szülhet.

A lezárások hatása a fogyasztásra és a gazdaságra

Jelenleg várjuk, hogy milyen eredményekkel járnak a bevezetett lezárások Kínában, Olaszországban, és egyre több európai, illetve amerikai országban. A gazdasági teljesítmény erősebben zuhan, mint arra bárki is számított volna. Az emberek nem vásárolnak az alapvető fiziológiai szükségleteik kielégítésén felül, nem utaznak, és nem vesznek autókat sem.

A becslések szerint így a 40-50 százaléka elmaradhat a kényelmi vásárlásoknak. Minden recesszió jellegzetessége, hogy az emberek visszavesznek olyan vásárlásaikból, amelyeket el tudnak halasztani, - úgymint az autók vagy háztartási gépek - és megnövelik a megtakarításaikat a helyzet romlására számítva. Ami egyedivé teszi a koronavírus-járványt, hogy az emberek most nem költenek éttermekben, utazásra vagy egyéb szolgáltatásokra, amik ilyenkor általában valóban vissza szoktak esni, de nem szoktak nullára zuhanni.

Egy 40-50 százalékos visszaesés a kényelmi vásárlásokban nagyjából 10 százalékos csökkenést eredményez a GDP-ben, nem számítva a továbbgyűrűzést. Ez nem csak a modern történelemben példátlan, de történelmileg nézve is elképzelhetetlen volt, egészen mostanáig. Már most is konkrét bizonyítékok vannak ilyen méretű gazdasági sokkhatásra, úgymint a koronavírushoz köthető gazdasági visszaesés Kínában, vagy épp az Egyesült Államokban, ahol hitelkártya-költések mutatnak már most iszonyatos esést.

Minél tovább tart egy lezárás, annál rosszabb hatást gyakorol az életünkre. Hogy elképzelhessük mit is jelent ez a lezárt területeken élőknek, képzeljük el a taxisofőröket, akiknek a kuncsaftjai nem mehetnek utcára, vagy a profi séfeket, akiknek az éttermei zárva tartanak, és légi utaskísérőket, akiknek a gépe hónapokig parkoló pályán van.

A válasz persze nem lehet az, hogy akkor hagyjuk szabadon a járványt, hogy ledöntse az egészségügyi ellátórendszer(eket), és ezrek, milliók haljanak meg. Ugyanakkor számolnunk kell azzalis, hogy potenciálisan több ember, nagyobb szenvedését okozhatja a gazdaság tartós károsítása.

Körülhatárolni a bizonytalanságot a válság körül

A legrosszabb és legtipikusabb reakció az emberektől, amikor magas fokú bizonytalansággal kerülnek szembe az, hogy lefagynak, vagy olyan egyszerű válaszokra ugranak minthogy: ez a probléma majd olyan gyorsan elmúlik, ahogy jött, és éppen olyan, mint az influenza szezon. A COVID-19 kifejezetten veszélyes ebben a tekintetben, mert a többsége a betegeknek csupán enyhébb tünetekkel átesik a víruson. Egy láthatatlan, de annál károsabb ellenség. Meg kell próbálnunk észérvekkel körülhatárolni a bizonytalanságot, és olyan megoldásokat kigondolni, amik tovább képesek segíteni minket.

Következőben átnézzük a koronavírus-járvány hatását a világgazdaságra két olyan szemszögből, amik elsődlegesen meghatározzák a válság kimenetelét mindannyiunk számára:

• 1. A vírus terjedésének gazdasági hatásai: a vírus és a betegség karakterisztikája, mint a terjedés módja, sebessége és halálozási rátája. A közegészségügyi intézkedések, mint a karanténok, utazási tilalmak, fizikai távolságtartás, átható tesztelés és kontakt kutatás, vagy éppen a kórházi kapacitások növelése, újabb védőoltások és jobb kezelési módok bevezetése.
  
• 2. A másodlagos gazdasági hatásai a járvány elleni intézkedéseknek, úgymint a növekvő munkanélküliség, bezáró üzletek, vállalati csődök, bedőlő hitelek, a piac kiszámíthatatlansága és a pénzügyi sebezhetőség. Illetve az állami intézkedések hogy ezeket a másodlagos hatásokat mérsékeljék, mint a sorozatos csődök elkerülése, bértámogatások a bajbajutott dolgozóknak, a pénzügyi rendszer fenntartása, és a kiemelten veszélyeztetett szektorok megsegítése.
  

1. A vírus terjedésére adott közegészségügyi válaszokat jelenleg három kategóriába sorolhatjuk:

• Az erős közegészségügyi reakciók sikeresen megállítják a vírus terjedését minden országban 2-3 hónap alatt, és a fizikai távolságtartás szakaszán hamar túl lehet lendülni, ahogy Kína, Tajvan, Korea és Szingapúr esetében is láthattuk.
  
• A közegészségügyi válaszok működnek elsőre, de a fizikai távolság tartás folytatódik további hónapokig, hogy megelőzze a vírus "újjáéledését".
  
• A közegészségügy sikertelenül kezeli a járványt huzamosabb ideig, amíg az ellenszer elérhetővé nem válik, vagy a csordaimmunitás kialakul.

2. A másodlagos gazdasági hatásokat és a gazdasági lépéseket is három csoportba oszthatjuk:

• Nem hatékony: önmegerősítő recesszió, széleskörű csődök és bedőlt hitelek, esetleges pénzügyi válság.
• Részben hatékony: az intézkedések részben visszafogják a gazdasági károkat, a pénzügyi válságot elkerülik, de a magas munkanélküliség és céges csődök elgyengítik a felépülést.
• Nagyon hatékony: határozott intézkedések, amelyek meggátolják a gazdaság sérülését, gyors visszatérés a válság előtti állapotba.

Ha összevetjük a vírus terjedésére, és a gazdasági hatásokra adott intézkedések három-három csoportját, kilenc lehetséges kimenetelt látunk az elkövetkező évekre.

Vélhetően sokan valamelyik kevésbé kellemes kimenetelre számítanak, például az A1-A4 között. Ezekben az esetekben a koronavírus terjedésének idővel gátat szabnak, és a katasztrofális strukturális sérülést a gazdaságban elkerüljük. Ezek az esetek egy globális átlagra utalnak, ami vitathatatlanul különbözni fog országok és régiók között is, de mind a négy esetben V- vagy U-formájú a felépülés.

Vannak más, sokkal szélsőségesebb verziók is, és ezek közül néhánnyal kapcsolatban már most is viták vannak (B1-B5). Nem lehet figyelmen kívül hagyni a legrosszabb eseteket sem, amikor jelentős gazdasági károkat okoz az akár egy évig is elhúzódó járvány, amíg egy védőoltás elérhetővé nem válik. Miközben gyenge intézkedések születnek a széleskörű csődök, a munkanélküliség, és a pénzügyi válság megelőzésére. Ezek a kimenetelek egy elnyújtott L- vagy W-alakú gazdasági hatást vetítenek előre. Az Európában és Amerikában exponenciálisan gyarapodó új esetek számát figyelembe véve, nem fordíthatjuk el a fejünket, a rosszabb kimenetelektől sem.

Ugyanakkor még kevés információval rendelkezünk a szélsőségesebb esetekre nézve, így koncentráljunk a 4, jelenleg leginkább kézzel foghatóbbra.

Hogyan végződhet?

Egy kis szerencsével, Kína hamarosan éles fordulatot vesz a recesszióból, és relatíve gyorsan megindul vissza a válság előtti szintjére. Ugyan a GDP erős esésére lehet számítani 2020 második negyedévére, az életjelek már kezdenek visszatérni Pekingbe, Sanghajba, és a többi nagyobb városba Hubei-en kívül. Ebben az esetben Kína GDP-je nagyjából szinten maradna, semmis téve a 6 százalékos növekedést, amit éppen 3 hónapja jósoltak neki. Természetesen ebbe még beleszólhat, ha a világ többi részén nem megfelelően kezelik a helyzetet.

Ebben az esetben ugyanis, a járvány Európában és az Egyesült Államokban megfelelően van kezelve, és csupán 2-3 hónapos gazdasági visszaesés okoz. A monetáris és fiskális politika elhárítja a nagyon gazdasági károkat egy kis csúszással, hogy egy erős felépülés vehesse kezdetét 2020 második negyedéve után. Ez Európát és az Egyesült Államokat az A3-as kimenetelbe tenné.

Mégis, még az optimista becslések szerint is minden ország példa nélküli visszaesést tapasztalna a második negyedéves GDP-ben. A fogyasztói költések a legtöbb fejlett ország gazdaságának a kétharmadát teszik ki, és ennek is a felét a kényelmi költések. A valós idejű adatok szerint a tartót termékek kereslete, - ideértve az autók és háztartás gépeket - akár 50-70 százalékban is visszamaradhat, míg az utazásra és közlekedésre költött összeg 70 százalékkal csökkenhet. Továbbá az éttermek és egyéb szolgáltatásokra költött összegek is az érintett városokban 50-90 százalékkal elmaradhatnak. Összességében, ahogy azt korábban említettük, a vásárlói költések a lezárt területeken 50 százalékot is eshetnek.

Bár a megnövelt állami ráfordítások segítenének a gazdaságnak okozott károk csökkentésében, nem valószínű, hogy elég gyorsan és erősen hatnának. A felmérések szerint az Egyesült Államok GDP-je évesítve egy 25-30 százalékos csökkenést fog tapasztalni 2020 második negyedévében, és hasonlóan az európai országok is. Hogy ezt valamelyest érzékelhetőbbé tegyük, képzeljük el, hogy a legnagyobb negyedéves zuhanás a 2008-as pénzügyi válság idejében, 8,4 százalék volt évesítve 2008 negyedik negyedévében. A visszaesés tempója bőven túlszárnyalna minden recessziót a második világháború óta.

A jövő egy borúsabb oldala

Természetesen elképzelhető, hogy az országok nem lesznek elég hatékonyak a koronavírus-járvány kezelésében, vagy a gazdasági sokkhatások csillapításában. Ebben az esetben a gazdasági kimenetel 2020-ban és az után, sokkal sötétebb árnyékot vet. Ebbe a pesszimista verzióban, Kína lassabban épülne fel, és le kéne számolnia további regionális járványokkal a területén. Ez szintúgy ártana az exportjának a világ többi országába, és sosem látott csökkenést okozna.

Európa és az Egyesült Államok számára is borúsabb kilátásokat eredményezne ez. Ha sikertelennek bizonyulnak az intézkedéseik, és a vírust nem sikerül egy negyedéven belül lezárni, akkor a nyár folyamán is karanténok, és társadalmi távolság tartásra lesz szükség. Ez végeredményben akár a GDP évesített 35-40 százalékos visszaesését is okozhatja. A gazdasági intézkedések ellenére is megugrana a munkanélküliség és a csődök száma, egy sokkal lassabb felépülést eredményezve. Ebben a sötétebb verzióban a GDP-nek akár két évre is szüksége lehet, mielőtt visszatérhetne a koronavírus-járvány előtti szintjére.

Ebben az esetben a gazdasági hatások olyan mértéket ölthetnek, amilyet egy mai fejlett gazdaságban élő ember sem tapasztalhatott még. Ezzel szemben a fejlődő országok átmentek több valutaválságon is, amik kicsivel több gyakorlatod adtak az ilyen horderejű események kezelésében.

Megőrizni az életünket és életvitelünket

Hogy megoldhassuk a rejtélyt, hogy hogyan mentsünk életeket anélkül, hogy mások életvitelét döntenénk romba, meg kell találnunk a módját, hogy a lezárások és karanténok a lehető legrövidebb idő alatt, és lehető leghatékonyabban működjenek.

A távol-keleti országok megmutatták, hogy ez lehetséges a lezárások és karanténok segítségével. Jelenleg életben lévő, és hasonló intézkedések Európában és az Egyesült Államokban is rugalmasabbak, kevésbé szigorúak, és kevésbé hatékonyak is. Annyi bizonyos, hogy itt nyugaton kevésbé fegyelmezetten tartjuk meg ezeket a korlátozásokat, azonban, hogy megtörjük a vírus terjedésének lendületét, határozottan kell fellépnünk.

Viselkedési normák

Ezek az előírások irányt mutatnak, hogy hogyan lehetséges egy vállalkozást üzemeltetni, vagy állami szolgáltatásokat nyújtani járvány idején. Ezeknek az előírásoknak a nagy része már használatban van, lehetséges lenne ezeket még szélesebb körben alkalmazni?

• Önfeláldozó egészségügyi dolgozók munkálkodnak a korházakban, ahol a vírus mindenhol jelen lehet. De a szigorú szabályok és előírásoknak köszönhetően ők, és a páciensek is biztonságban vannak. Lehetséges lenne szupermarketeket is hasonló szabályozással üzemeltetni?
• A legfejlettebb kínai gyárakban ma már minden dolgozónak negatív koronavírus tesztje kell legyen. Mindenkinek. Te hogyan éreznéd magad, ha úgy léphetnél be egy üzletbe, hogy tudnád minden vásárlónak, és minden személyzetnek negatív koronavírus tesztje van?
• Néhány étterem már át is váltott házhozszállításra, megváltoztatva az üzletvitelüket, hogy alkalmazkodjanak a vírushoz. Te tudnád a saját szolgáltató vállalkozásod még biztonságosabban üzemeltetni újabb előírásokkal?
  

Elfogadható érvényesítési mechanizmusok

Ez a nehezebb rész. Hogyan vegyünk rá mindenkit, hogy elfogadja a következményeit egy ilyen mértékű viselkedési szabályzatnak? Nagyon érzékeny területek ezek, beleértve a személyi szabadságunk, magánélethez való jogunk, és a szolgáltatásokhoz való egyenlő jogunkat is. Nincsenek egyértelmű válaszok ezekre a kérdésekre. Ezekben a kérdésekben még különböző országok között sincsen összhang, ezért minden országban az embereknek együtt kel dolgoznia, hogy megtalálják a leghatékonyabb módját a viselkedési előírások betartatásának.

Hongkongban például az állam kiterjesztette a COVID-19 tesztelést minden érkező utasra. A tünetmentes utazóknak engedik az önkéntes karantént, azonban a további fertőzésekre való tekintettel elektromos karperecet kapnak, ami figyeli, hogy valóban otthon tartózkodnak-e. A szabálysértést börtönnel büntethetik.

Egy tervre van szükségünk, hogy mindkét feladatot megoldjuk, ugyanis:

• Ez lehet a legnagyobb gazdasági sokk a modern történelemben.
• Egy valós fenyegetés veszélyezteti az életünket és az életvitelünket, és akár maradandó, vagy visszafordíthatatlan károkat is okozhat a válság.
• Miközben határozottan kell fellépni a koronavírus-járvány terjedése ellen, meg kell tudnunk őrizni az életvitelünket is.
• A lezárások és karanténok segíthetnek, hogy minél több ember térhessen vissza a munkahelyére, és minél több ember élete térhessen vissza a rendes kerékvágásba.

Ahogy Angela Merkel is mondta a múlt héten, és mások is idézték, hogy átvészeljük-e a válságot az elsődlegesen azon múlik, hogy mi mindannyian hogyan viselkedünk ilyen helyzetben. A kezdeti és azonnali lezárások szükségesek ahhoz, hogy megtörjék a koronavírus-járvány terjedését.

A kérdés az: elég gyorsan tud a világ dolgozni ezeken az előírásokon, és a társadalmi elfogadtatásukon? Ha igen, képesek leszünk legyűrni a vírust, és enyhíteni az elkerülhetetlen gazdasági válságot. Ez korunk legnagyobb feladata.