Rengeteget érhet 2025-ben egy ilyen ház, lakás vidéken: most jár jól, aki kivárt?

„A 2024-es év során beköszöntött ingatlanpiaci fordulat a tavalyihoz képest tranzakciószámokban közel 30%-os bővülést hozott a fővárosban, azonban a budapesti lakáspiac mellett a vidéki területeken sem volt hiány a vásárlási kedvet illetően, hiszen tavalyhoz képest 14-15%-kal több adásvétel zárult.” – kezdte az értékesítési adatok elemzését Máté Ferenc, a Duna House Vezérigazgató-helyettese. Az erősödő kereslet törvényszerűen az árak emelkedését is maga után hozta országszerte: az ingatlanközvetítő közreműködésével idén értékesített vidéki ingatlanok adatai alapján, az összes ingatlantípus (használt és új, ház és lakás) figyelembevételével számított, otthonteremtésre fordított átlagos összeg 2023-hoz képest 5 millió forinttal, 39,1 millió forintra emelkedett, míg az átlagos négyzetméterár szintén 13-14%-os drágulás után meghaladta a 466 ezer Ft/m2-t.

A legkeresettebb vármegye a budapesti agglomerációt is magában foglaló Pest volt, a vidéki adásvételek csaknem negyede itt köttetett. Pest vármegyében volt a legkiemelkedőbb az ingatlanvásárlásra fordított átlagos összeg, amely az összes ingatlantípus figyelembevételével 56 millió forint volt, ezért a pénzért átlagosan 100 m2-es élettérrel rendelkező otthonokat vásároltak, négyzetméterenként tavalyhoz képest 12%-os drágulás után, 560 ezer forintos átlagáron. Baranyában 34,3 millió forintos átlagos kiadást jelentett a 76 négyzetméteres otthonok megvásárlása, négyzetméterenként 450 ezer forintot kóstáltak az ingatlanok a területen, ami 15%-os emelkedést jelez 2023-hoz képest. Ennél enyhébb mértékben, 5%-kal, 407 ezer forintra növekedett az átlagos egységár Bács-Kiskun vármegyében, ahol 84 négyzetméteres ingatlanra átlagosan 34,1 millió forintért szerződtek a cég ügyfelei.

Az otthonteremtésre fordított összeget illetően második helyre került, ugyanakkor négyzetméterárban rekorder lett idén a Kelet-Magyarország központjának számító Hajdú-Bihar vármegye, ahol átlagosan 47,8 millió forintos kiadást jelentett egy élhető, 74 négyzetméteres ingatlan megvásárlása. Négyzetméterárak tekintetében az előző évhez képest jelentős, 19%-os drágulást tapasztaltak az ingatlanközvetítő szakértői a területen, ahol átlagosan 645 ezer forintba került egy négyzetméter. A legalacsonyabb átlagos egységáron, 209-287 ezer Ft/m2 között Nógrád, Tolna, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kínálta a lakásokat, átlagos ingatlanértékben a legmegfizethetőbbnek a fenti vármegyék mellett még Borsod-Abaúj-Zemplén számított, az említett területeken 16,6-23,2 millió forint is elegendő lehetett az átlagosan 64-90 négyzetméteres otthonok megvásárlásához.

A vidéki területek használtingatlan-piacán a családi házakért fizetett átlagos négyzetméterárak terén volt a legjelentősebb, 14%-os áremelkedés, a saját kerttel rendelkező családi házakra átlagosan 390 ezer forintért szerződtek a cég ügyfelei. A téglaépítésű lakásokért kért egységár 13%-os növekedés után 607 ezer forint körül alakult vidéken, míg a legcsekélyebb mértékben, 11%-kal a panellakások drágultak, az értük kért átlag 542 ezer forint négyzetméterenként.

„Érdekesség, hogy a főváros mellett már vidéken sem elképzelhetetlen a millió forint körüli egységáron értékesített házgyári lakás. Az agglomerációs településeken, a Balaton környékén, valamint a fővárosi albérleti árakat kínáló Debrecenben is népszerűek a befektetők körében az ilyen típusú, jó állapotú vagy felújított ingatlanok.” – tette hozzá a szakértő. Közülük a legmagasabb, 1,05 millió forintos négyzetméteráron egy gödöllői panel talált új tulajdonosra, az 59 négyzetméteres lakásért ráadásul alku nélkül, irányárat adott a vevő. Végső vételár tekintetében ennél is többet, 65 millió forintot is adott valaki egy debreceni, 83 négyzetméteres, nagyon jó állapotú panellakásért, míg Salgótarjánban 6 millió forintért is lehetett kisebb méretű, 28 négyzetméteres panelhez jutni, négyzetméterárak terén azonban a legalacsonyabb összeget, 128 ezer forintot egy 59 négyzetméteres, felújítandó, komlói lakásért fizettek.

Nem maradhatnak ki a felsorolásból a téglaépítésű ingatlanok legjei sem: a használt ingatlanok között a legmagasabb négyzetméterárat, 2,1 millió forintot egy 25 négyzetméteres, lakható házért fizettek Pest vármegyében, a fővárosi agglomeráció északnyugati szektorának egyik népszerű településén, de négyzetméterenként közel ennyit ért egy vevőnek egy siófoki, nagyon jó állapotú, 93 négyzetméteres lakás is. A két legmagasabb, 430-440 millió forintos vételár pedig egy győri és egy szentendrei tranzakció során került a szerződésbe. A lokáció merőben eltérő, azonban a két ingatlanban közös pont a 330-350 négyzetméteres alapterület, valamint a mai igényeknek megfelelő kifogástalan esztétikai és műszaki állapot.