50 millióért első lakást Budapesten? Ez már nem rémálom, hanem a valóság - kiknek van erre pénze?

Az ingatlanpiaccal szemben a hazai jelzáloghitel-piacon érezhetőbb enyhülést hozott a nyári időszak. Az MNB által júniusra becsült adathoz képest így 10%-kal csökkent a piaci aktivitás, az előző év azonos időszakában mért MNB adathoz képest azonban továbbra is jelentős, 129%-os emelkedést jeleznek az adatok. Az enyhén mérséklődő tendencia a beadott hitelkérelmek mennyiségén is érezhető, ami a következő hónapokban várhatóan a folyósított hitelvolumen csökkenéséhez vezethet.

Mind a vidéki, mind a fővárosi területeken emelkedett a leggyorsabban értékesíthető ingatlantípus, vagyis a panellakások átlagos négyzetméterára az ingatlaniroda 2024. júliusi adatai szerint. A keleti országrészben 573 ezer, míg a nyugati területeken 550 ezer forintos átlagos négyzetméterárral kalkulálhatnak a vevők, a főváros budai oldalán 930 ezer forintra, Pesten 820 ezer forintra nőtt az ár. A házgyári lakások tulajdonosai vidéken 2-4%-os arányban enyhítették az irányárat, a vevő alkunak 4-5%-os teret hagytak. Irányár-változásra Budán nem, a pesti oldalon 2%-os arányban volt példa. A budai oldalon mindössze 1%-os vevői alkura volt lehetőség, a pesti oldalon vásárlóknak 3%-os mozgástere volt az irányárhoz képest.

A vidéki téglaépítésű otthonok terén is jelentős emelkedést mutatnak a hónapban értékesített ingatlanok árai az előző év azonos időszakához mérten: keleten 374, nyugaton 466 ezer forint volt a négyzetméterenkénti átlag. A fővárosban azonban a budai kerületek kivételével mindenütt csökkenést mutatnak a téglaépítésű értékesítési adatok. Míg egy évvel ezelőtt Budán a lakások több mint fele 600-900 ezer forint közötti négyzetméteráron kelt el, addig idén júliusban 28%-kal az 1,2-1,4 millió forint közötti árkategória dominált. Budán ingatlanérték tekintetében is jelentős volt a változás, tavaly júliusban 39%-ban az 50-60 millió forint közötti értékű otthonokra szerződtek inkább a vevők, 2024 júliusában ugyanekkora arányban már a 70 millió forint feletti vételárú ingatlanokat választották az ügyfelek. 

A hazai ingatlanpiacon országosan a jó állapotú ingatlanok felé irányult a kereslet. A felújítandó ingatlanok aránya a fővárosi és a nyugat-magyarországi tranzakciók között 8-8% volt, míg keleten és Pest vármegyében 9-9%-ban döntöttek a vevők felújítandó otthon vásárlása mellett. 

A fővárosban ingatlant vásárlók 32%-át a befektetési cél motiválta, emellett a tavalyival megegyező mértékben szerződtek első lakásukra is az ügyfelek. Ingatlanbefektetésre 66,4 millió forintot, első lakásra 46,5 millió forintot szántak átlagosan. Az ingatlaniroda közreműködésével zárult vidéki adásvételek adatai szerint zömében a befektetési cél (29%) motiválta ingatlanszerzésre a vevőket, több mint negyedük nagyobb ingatlanra szerződött. Az első lakásukat szerzők aránya a tavalyi 28%-ról 19%-ra csökkent. A befektetők 31,9 millió forintot, a nagyobba költöző ügyfelek 55,1 milliót, míg az első lakásukat vásárlók 37,6 millió forintot fordítottak otthonteremtésre.

A fővárosban a legfőbb eladási okok között 29%-kal a nagyobb ingatlanba költözés, míg 27%-kal a korábbi befektetés értékesítése szerepelt, míg a vidéki területeken a leggyakoribb eladói motiváció 24-24%-os aránnyal a nagyobb ingatlanba költözés mellett a korábbi ingatlanbefektetés értékesítése volt.

3 érdekes adat:

• 11 538 tranzakcióval az év eddigi legerősebb hónapját zárta júliusban az ingatlanpiac.
• Az elmúlt két év azonos időszakához képest erősebb volt a júliusi ingatlanpiaci kereslet.
• Tavaly júliusban az 50-60 millió Ft közötti, idén a 70 millió forint feletti otthonokra szerződtek inkább a vevők Budán.