Ezek a legvonzóbb alföldi települések 2024-ben: ilyen városokba, falvakba költözik most sok fiatal

Lapunk nyári cikksorozata Magyarország régióit vizsgálja meg aszerint, hogy az ott található településeken hogyan alakult az állandó lakosok száma. A sorozatban a NUTS 2 régiókat, illetve a vármegyéket egyesével is megvizsgáljuk, kivéve Közép-Magyarország régiót. Mivel ez a régió megyegyezik Pest vármegye és Budapest területével, külön nem foglalkozunk vele, mert a fővárosi kerületek lakosságszámának változásával és az agglomerációval már külön cikkekben foglalkoztunk. Maradt a hat "vidéki" régió: először a Dunántúl három régióját vizsgáltuk, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl lakosságszámának változásait. A Dunántúl után Észak-Magyarország régió adatait elemeztük, jelen cikkünkben pedig Észak-Alföld régiót vizsgáljuk, az utolsó részben pedig Dél-Alföldet is megvizsgáljuk.

Magyarország állandó lakossága 0,4 százalékkal csökkent 2023 év elejéhez képest, és 1,53 százalékkal 2020-hoz viszonyítva a belügyminisztériumi nyilvántartás szerint. Az állandó lakossága számszerűen 9 millió 765 ezer fő volt 2024 januárjában. Észak-Alföld régióban 1 millió 458 ezer állandó lakost tartottak nyilván 2024 januárjában, ez 2023-hoz képest 0,46, 2020-hoz képest 2,38 százalékos a visszaesés. Ez azt jelenti, hogy az országos átlagnál rosszabb a helyzet, de több régiónál, például a legutóbb vizsgált Észak-Magyarországnál jobb.

A legnépszerűbb települések régiós rangsora Észak-Alföldön - melyet az állandó lakosok számának százalékos, tehát lakosságarányos növekedése alapján állítottunk fel - több meglepetést is tartogat. Egyrészt a toplistán sok az 1000 fő feletti település, amely más régiókban kevésbé jellemző, másrészt több város is feltűnik - köztük Hajdúsámson, melynek már 15 ezernél is több lakosa van. Ugyanakkor nem láttunk kiugróan nagy - mondjuk 50% körüli - százalékos növekedéseket sem, mint más régiók települései esetében előfordult.

Hosszabb távon a Hajdú-Bihar vármegyei települések szereztek elsőbbséget, miközben Szabolcs-Szatmár-Beregben csaknem háromszorannyi helység van eleve. Rövidtávon - vagyis 2023-ról 2024-re - viszont a szabolcsi falvak uralták a mezőnyt. 2023 év eleje óta kiugró volt a állandó lakosságszám növekedés üteme Fülpösdaróc, Hunyadfalva, Garbolc, Folyás és Gyügye településeken, melyek mind 1000 fő alatti községek. Az első nagyobb település a listában a szabolcsi Nyírtura. Ugyan nem város, de érdemes említeni Mikepércset, ahol egy és öt év távlatában is jelentős növekedés történt és sok várost megelőz lakosságszámban. Például Biharkeresztest is, mely az egyedüli város volt, mely ez egyéves toplistára be tudott kerülni. Hajdúsámson is közel volt, de csak 56. lett.

Nemúgy az ötéves listában, ahol a 16. helyet szerezte meg. Bár így is Biharkeresztes mögött végzett: a bihari kisváros 8. lett. Szép teljesítmény ez mindkét várostól. Jászfényszaruról sem érdemes megfeledkezni, mely harmadik városként felkerült a 2020-tól 2024-én legnagyobb növekedést mutató települések toplistájára. Ennek élén Bocskaikert, Fülpösdaróc, Mikepércs, Bedő és Ártánd állnak.

A számszerű növekedésben ugyancsak Hajdúsámsont, Mikepércset, Bocskaikertet és Biharkeresztest emelhetjük ki. Számszerű fogyásban pedig a megyeszékhelyek dominálnak, Debrecen, Szolnok és Nyíregyháza. Emellett Kisvárda és Jászberény lakossága is több mint 1000 fővel csökkent 5 év alatt. A városok jellemzően a lista végén vannak ebben, sokkal jellemzőbb a lakosságszám csökkenése a városokra, mint a községekre.

A városok közül az említetteken túl még ki kell emelni a régióból Hajdúhadház, Hajdúszoboszló, Kemecse, Nyírtelek és Téglás növekedését, melyeknél egy és öt év távlatában is pozitív a mérleg. Nagy teljesítmény ez a régión és az egész országon belül is a városoktól.

Arra fontos kitérni, hogy az állandó lakosok számát nemcsak a beköltözők és elköltözők határozzák meg, hanem a születések és halálozások is befolyásoljásolják az adott helyen. Elemzéseinkben abból indulunk ki, hogy az állandó lakók nagymértékű növekedése nagy eséllyel jelenti, hogy az adott hely vonzó lakóhely. Ebben lehetnek anomáliák - minthogy egy törpefaluba adott évben beköltözik egy család, vagy csak születik 1-2 gyerek és ettől nagymértékben nő a lakosság - de ezekkel együtt is érdemes megvizsgálni ezt az adatsort. Hiszen egy-egy hely vonzóereját mutatja már az is, hogy nem apad a lakosság - mint ahogyan országosan egyre csökken. Ha az általános népességfogyás mellett egy hely tartja magát, vagy még akár növekedni is tud, az már teljesítmény.

Legnépszerűbb települések Hajdú-Bihar vármegyében

Hajdú-Biharban 532 227 fő volt az állandó lakosok száma 2024. január 1-jén. A fogyás egy év alatt 0,37 százalékos, öt év alatt pedig 1,67 százalékos volt. Ez jobb mint a régiós átlag és egészen közelíti az országos átlagot is. 2020 óta 9 ezer lakos "hiányzik" a megyéből.

A Hajdú-Bihar vármegyei toptelepülések közül újdonságot csak az egyéves listán találhatók okozhatnak, mivel a 2020 óta legnagyobb növekedést elért települések egytől egyig szerepeltek a régiós toplistán is. Ráadásul ha nem TOP20, hanem TOP30 településről lenne szó, akkor az össze település rajta lenne, ami egyáltalán növekedést ért el. A 2023 óta gyarapodást mutató települések száma is mindössze 28.

Így az egyéves listára kerüléshez elég volt 0,21 százalékos növekedést felmutatni: Görbeháza úgy került a topba, hogy 2407 főről 2412-re emelkedett az állandó lakossága. Ne felejtsük el azonban, hogy általában a településekre nem a növekedés, hanem a csökkenés jellemző. A fővároson kívüli 3136 település közül 1252 növekedett legalább minimális mértékben, ez a települések 39,9 százaléka. Görbeháza az ötéves listára is utolsóként csúszott be, de ezek szerint tartós a növekedése.

2023 óta legnagyobb mértékben Folyás, Told, Gáborján, Bocskaikert és Mikepércs növekedett, több mint 2 százalékkal. 2020 óta pedig Bocskaikert, Mikepércs, Bedő és Ártánd állandó lakossága nőtt, több mint 10 százalékkal. Ha pedig a számszerű növekedést nézzük, Hajdúsámson, Mikepércs, Bocskaikert, Biharkeresztes, Ebes, Nagyhegyes és Hajdúhadház viszik a prímet.

A városok közül egy év öt év alatt is Hajdúsámson, Biharkeresztes, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló és Téglás tudott növekedni, csak 2023 óta pedig Derecske, Hajdúdorog és Balmazújváros - bár utóbbi csak 2 fővel, miközben 17 és fél ezren lakják. 2020 óta viszont csökkenést mutatnak. Debrecenből 5 év alatt 7102 fő "tűnt el", de még így sem itt volt a legnagyobb csökkenés a városok között. Püspökladány állandó lakossága több mint 4 százalékkal (579 fővel) esett vissza.

Legnépszerűbb települések Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében

Jász-Nagykun-Szolnokban 366 636 állandó lakos volt bejelentve az idei év kezdetén, 0,6 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban, és 2,9 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban. Ez a hajdú-bihari és az országos átlagnál is rosszabb arány, de azért vannak vármegyék, ahol még ennél is kevésbé rózsás a helyzet.

A települések rangsorában főként 1-2 ezer fős községek vannak, de az egyéves listán felbukkan például Jászladány nagyközség, ahol már több mint 5600 állandó lakos van, illetve Fegyvernek városa. A 2020 óta bekövetkezett növekedést mutató listán pedig Jászfényszaru városa tűnik fel, ahol ha így folytatódik a növekedés, pár éven belül a hatezret is meghaladhatja a bejelentett lakók száma.

2020 óta a legnagyobb növekedés Mesterszállás, Cserkeszőlő, Csataszög, Jászszentandrás és Alattyán községekben volt. Ezek közül egyedül Alattyánban volt csökkenés 2023-ról 2024-re, a többi település az utóbbi évben is növekedést mutatott. A 2023-as listát pedig két olyan település vezeti, ahol viszont 2020-hoz képest nagyot csökkent az állandó lakosok száma arányaiban. Hunyadfalván 2020-ban 207-en laktak, 2023-ban már csak 181 fő, majd 2024-re 194-en lettek. Jásziványban 404 fő lakott a pandémia első évében, 2023-ra 374-re apadt a lakosságszám, mely 2024-re viszont 381-re emelkedett.

Sok település Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében sem ért el növekedést, Jászfényszaru, Kenderes, Tiszaderzs, Nagykörű, Kengyel, Jászdózsa, Berekfürdő, Zagyvarékas, Jászalsószentgyörgy és Rákóczifalva épp lemaradt az egyéves, Nagykörű, Szajol, Tiszapüspöki, Tiszaörs és Tiszasas pedig az ötéves listáról.

A városok közül egy év alatt 4 mutatott növekedést: Fegyvernek, Kenderes, Rákóczifalva és Jászfényszaru - utóbbi 2020 óta is tudott növekedni. Bár számszerűen nyilván a legnépesebb város, a megyeszékhely Szolnok lakossága csökkent, arányaiban nagyobb csökkenés mutatkozott Kunhegyesen és Martfűn.

Legnépszerűbb települések Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Szabolcsban az állandó lakosok száma 559 681 fő volt 2024. január 1-jén, nem sokkal több, mint Hajdú-Biharban. Viszont eközben a települések száma csaknem háromszorosa a szomszéd vármegyéének. A csökkenés egy év alatt 0,45 százalék, 2020 óta pedig 2,68 százalék volt. Az országos átlagnál rosszabb valamivel, de a megyék között nem olyan vészes eredmény.

A szabolcs-szatmár-beregi települések rangsorában már sokkal több az 1000 fő alatti település, mint az előző két észak-alföldi megyében. Azért nem is törpefalvakról van szó, mint a Dunántúlon sok helyen, mégis kevesebb a nagyobb lélekszámú helység - ez pedig főként a településszerkezetből adódik. Az egy év alatt végbement növekedésben Fülpösdaróc, Garbolc, Gyügye, Hetefejércse, Kérsemjén, Rápolt és Tiszaadony végzett az élen. A 2020 óta történt növekedési ranglista is nagyon hasonló: az első helyeket Fülpösdaróc, Gyügye, Garbolc, Nyírpazony, Tákos, Rápolt és Nyírpilis szerezték meg. Város egyik listán sem bukkan fel, a legközelebb a TOP20-hoz Kemecse jutott, ahol a lakosság 0,6 százalékkal 5042 főről 5056 főre nőtt.

A városokra Szabolcs-Szatmár-Beregben végképp nem jellemző a növekedés, hosszú távon Kemecse és Nyírtelek tudott növekedni minimálisan, rövid távon pedig Rakamaz, Tiszalök, Nyírbogát, Baktalórántháza és Nyírlugos.

Demográfiai cikksorozataink

A Pénzcentrum nyári cikksorozatában a magyarországi NUTS 2 régiókat vizsgáljuk az állandó lakosságszám változása szempontjából. Az első részben a Közép-Dunántúlon található települések helyzetét elemeztük, a második részben a Nyugat-Dunántúlt, a harmadikban pedig Dél-Dunántúl került a fókuszba. Előző két cikkünk Észak-Magyarország és Észak-Alföld régiókat vizsgálta, a következő és egyben utolsó pedig Dél-Alföld régiója lesz. Budapestet és az agglomerációt - mely magában foglalja egész Pest megyét -, már külön elemeztük korábban, ezért most a Közép-Magyarországi régióra, mely az említetteket foglalja magában, külön nem térünk ki.

Tavasszal indított sorozatunkban nemcsak a fővárost és az agglomerációt vizsgáltuk: a magyarországi slágertelepülések volt az első rész témája, a második pedig az elnéptelenedő falvak, városok. Foglalkoztunk a legfrekventáltabb Balaton-parti településekkel, és a friss falusicsok listán szereplő települések lakosságszám-változásával is. Volt cikkünk a nagyobb tavaink körül található településekről, illetve a vármegyeszékhelyekkel, megyei jogú városokkal és a 25 ezer fő feletti lakosságszámú nagyobb városokkal foglalkoztunk is. Ennek a sorozatnak az egyes részei itt találhatók.