Hihetetlen, de igaz, itt vesznek most lakást a magyar fiatalok: tudnak valamit?

Az otthonteremtési támogatások változásának bejelentése jelentős hatással volt a tavalyi év ingatlanpiacára, a gyenge kereslet az év végén fokozódó érdeklődésbe fordult. A részletszabályok pontosítása pedig még 2023-ban cselekvésre ösztönözte az új támogatási rendszerből kieső vásárlókat, így tranzakciószámok tekintetében is növekedő pályára lépett a szegmens az év végére.

Az igazi trendfordulót azonban az idei év eleje hozta meg a piac számára. 2024 januárjától rég nem látott, kedvezményes támogatási feltételekkel, részleges tartozás-elengedéssel, teljes illetékmentességgel és mindössze 10%-os önerőkötelezettséggel sarkallja első saját ingatlanuk megszerzésére a fiatal párokat a CSOK Plusz lehetősége. 

Folyamatosan erősödő érdeklődés tapasztalható az ügyfelek részéről a megújult otthonteremtési támogatási rendszer kedvezményei iránt. Az ország egészét vizsgálva, az idei év első negyedévében, a hitelügyletek között 16,7%-os arányban voltak jelen az ügyfelek által igényelt CSOK Plusz által kínált kedvezményes konstrukciók. A fővárosi hitelfelvételek 14,4%-ban szerepelt a kedvezményes hitel, ahol 48,7%-kal a kétgyermekes változat volt a leggyakoribb

– kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. Nem csak a CSOK Plusz igénylések gyakorisága, de az első lakásukra szerződő vevők arányának növekedése is alátámasztja az otthonteremtési program sikerességét.

Idén márciusban az előző év azonos időszakához hasonlítva közel duplájára, 26%-ra emelkedett az első lakásukat vásárlók aránya a fővárosi tranzakciók között. A negyedéves adatok alapján szintén eléri a 25%-ot a vásárlói kör aktivitása, akik a tavalyi éves átlagnál 1%-kal kevesebbet, 42,5 millió forintot szántak ingatlanvásárlásra idén. A csaknem azonos összeg azonban 2024-ben már csak 4 négyzetméterrel kisebb, átlagosan 51 négyzetméter alapterületű ingatlanokra volt elegendő Budapesten

 – folytatta a szakértő. A hazai ingatlanpiacon az idei év első negyedévében, az értékesített ingatlanok ötöde esetében szerződtek a vevők első lakásukra, amelyek országos átlagban 72 négyzetméteres élettérrel rendelkeztek és 35,6 millió forintot fizettek értük az ügyfelek. Vidéken az első lakásukra szerződők az adásvételek 26%-ban voltak jelen 2024 első negyedévében, ők átlagosan 32,6 millió forintos kiadással, 80 négyzetméter körüli ingatlanokra tehettek szert.

A legtöbb első lakását vásárló ügyfél a fővárosban szerződött. Budapesten a téglaépítésű lakásokat (65%) preferálták a leginkább az első lakást vásárlók, az átlagos ingatlanérték alapján egy 49 négyzetméteres téglalakás megvásárlásához 43,2 millió forintra volt szükség 2024 első negyedévében a fővárosban.

Azok, akik ragaszkodtak a budapesti elhelyezkedéshez, de kevesebb összeggel vágtak bele az otthonteremtésbe, a negyedéves átlagok alapján akár 39,9 millió forintból is szert tehettek 55 négyzetméteres, fővárosi panellakásokra. A Pest vármegyei lokációt is előszeretettel választották első lakás vásárlása céljából a vevők, akik 43,3 millió forintot fordítottak átlagosan első ingatlanukra, amely összegért 88 négyzetméteres otthonokkal gazdagodtak. A vidéki területeken Bács-Kiskun vármegye vonzotta a legtöbb első lakást vásárlót, országosan az ebből a célból szerződők 8%-a vásárolt itt magának átlagosan 77 négyzetméteres ingatlant, amely 29,4 millió forintos kiadást jelentett.

A vásárlók korosztályát vizsgálva vegyes a kép, hiszen a 20 év alatti vevőktől egészen a 60 év felettiekig terjed a skála. A legtöbben 24-24%-ban 20 év alattiak, valamint 30-40 év közöttiek jutottak első lakásukhoz 2024 első negyedéve során. „Jelentős segítséget jelent az otthonteremtés során a CSOK Plusz, azonban – ahogy azt a korosztály szerinti megoszlás adatai is mutatják – nem csak az új kedvezményre jogosultak kerültek előnyösebb helyzetbe, a gazdasági helyzet javulása és a csökkenő hitelkamatok szintén támogatják a CSOK Pluszra nem jogosult első lakásukat szerzők piacra lépését az idei év során.” – tette hozzá Benedikt Károly.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt