Brutális drágulás ebben a magyar megyében: egyre súlyosabb lakásárakat nyögnek a vásárlók

A tranzakciók 80%-a zárult alkuval, amelynek mértéke átlagosan 8% volt, az esetek 46%-ban pedig a hirdetés során már az eladók is csökkentettek az irányáron. Az otthonteremtésre fordított összeg azonban így is meghaladja a 30 millió forintot a Duna House adatai szerint.

Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője azt mondja: az előző évben a Fejér vármegyében érzékelhető áremelkedés jottányit sem lassult.

Az előző évben tapasztalt korrekció után folytatódott az ingatlanok áremelkedése Fejér vármegyében, ahol az idei év első hét hónapjának eladásai alapján az átlagos négyzetméterárak az összes ingatlantípust vizsgálva 2022-höz képest 18%-kal, 388 ezer forintra növekedtek. Az infláció okozta drágulás és a hitelhez jutás nehézségei ellen az otthonteremtők erősödő vevői alkuval védekeznek. A vármegyei eladások 80%-a zárult irányár alatt, az alku mértéke átlagosan 8% volt az ingatlanközvetítő tranzakciós adatai alapján

- mondta erről a szakértő.

A sikeres eladás érdekében ugyanakkor a tulajdonosok is egyre rugalmasabbak, növekvő arányban hajlandóak már a hirdetési folyamat során engedni az első körben megszabott árból. A területen zárult adásvételek közel felében, 46%-ban csökkentették az eladók a hirdetési árat, ami átlagosan 14%-kal tette a vevők számára kedvezőbb ajánlattá a kínált ingatlanokat. A vármegyében eladó otthont kínálók többsége, 51%-a azonban még mindig szilárdan ragaszkodott a kalkulált árhoz.

A jelenlegi piaci környezetben különösen igaz, hogy a sikeres eladás záloga a jó árazás, a türelem és a rugalmasság a felek részéről. Bár a Fejér vármegyei tulajdonosok több mint fele még mindig kitart az első, magasabb árak mellett, javarészt a vevő alku során már kénytelenek engedni. Fontos kiemelni, hogy idén már csak az adásvételek mindössze 8%-a zárult irányár-változás és alku nélkül a területen. Licitre pedig már csak az esetek 1%-ban volt példa

– hívta fel a figyelmet Benedikt Károly.

Az irányár-változás és az alku az adatok alapján még így is kevésnek bizonyul, a vármegyében letelepedők kisebb ingatlan választásával igyekeznek mérsékelni az otthonteremtés költségeit. Az átlagos ingatlanra fordított összeg 2 százalékkal, az átlagos ingatlanméret pedig 16 négyzetméterrel lett csekélyebb a tavalyihoz mérten.

A vármegyében továbbra is a vásárlók többsége, 31%-a számára preferált lokáció a vármegyeszékhely, és az azt körülvevő agglomeráció. Székesfehérváron tavalyhoz képest 10%-kal lettek magasabbak az átlagos négyzetméterárak, 37 millió forintra csökkent az ingatlanvásárlásra fordított összeg, az átlagos ingatlanméret pedig 67 négyzetméterre mérséklődött.

Népszerűség tekintetében a második helyre került a stagnáló négyzetméterárainak köszönhetően megfizethető Dunaújváros, ahol 25 millió forintból akár egy 70 négyzetméteres ingatlant is kaphatnak a vásárlók. A fővárosközeli Bicske a Fejér vármegyei vásárlók 8%-át vonzotta, de keresett volt még a Balaton közelsége miatt Enying, a Velencei-tónak köszönhetően pedig Gárdony is.

A területen elkelt ingatlanok többsége, 66%-a családiház, 15%-ban panellakásra, 13%-ban téglaépítésű lakásra szerződtek az ügyfelek. Ahogy országszerte, úgy a vizsgált vármegyében is enyhült a legjelentősebben dráguló ingatlantípus, az újépítés iránti kereslet, ami érthető is, hiszen a Fejér vármegyében kínált új lakások átlagos négyzetméterára 40%-kal drágult a tavalyihoz viszonyítva. Jelentősen emelkedett a házakért kért ár is, 2022-höz képest 22%-kal, 346 ezer forintra emelkedett a négyzetméterenkénti összeg. A házgyári lakások 6%-os áremelkedés után 512 ezer forintos átlagos négyzetméteráron kaphatóak, míg téglaépítésű lakáshoz tavalyhoz képest 7%-kal kevesebbért, 453 ezer Ft/m2 áron is hozzá lehet jutni Fejér vármegyében.