300 ezres bírságot kaphatnak a magyar háztulajok: 2023 nyarán már ez is tilos

Ismét több településen hirdettek vízkorlátozást, amely magában foglalja a kertben való locsolás, az autómosás, valamint a betonjárda megöntözésének tilalmait is - erről ma részletesen beszámolt a Pénzcentrum. A korlátozás valószínűleg nem független attól, amelyről szintén írtunk már: főként az agglomerációs, Budapest-környéki települések annyira telítődtek lakosokkal, hogy szabályos letelepedési tilalmat is hirdettek több helyen. Az ivóvízre azonban nagyon kell vigyázni, különösen a globális felmelegedés riasztó árnyékában. Szakértőket kérdeztünk arról, mi következhet, ha a települések nem hirdetnek meg vízkorlátozást, és arról is, hogy mit tegyen ilyenkor az, akinek évtizedes munka fekszik a kertjében, tehát muszáj lenne vízzel ellátnia.

Mit szabad és mit nem?

A teljes vízhiány elkerülése érdekében Érden, Diósdon, Tárnokon, Sóskúton, Törökbálinton és Pusztazámoron részleges locsolási tilalmat rendeltek el. A települések polgármesterei azért döntöttek így, mert a reggeli és esti órákban a településeket ellátó ivóvízrendszer elérte a maximális kapacitását, hiszen ilyenkor a legintenzívebb a vízfelhasználás főként a kerti locsolások és medencetöltések miatt. Tizenöt Budapest környéki agglomerációs település – Budakalász, Csobánka, Leányfalu, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szentendre, Tahitótfalu, valamint Üröm – lakóit már múlt héten arra kérték, hogy ha lehetséges, mérsékeljék ivóvízfogyasztásukat.

A korlátozásra az ivóvízhiány elkerülése érdekében volt szükség. Az érintett településeken a közüzemi ivóvíz hálózatról tilos a locsolási és medencefeltöltési célú vízhasználat, tárolókból, hordókból viszont bármikor lehet locsolni, így érdemes ezeket a tilalmi órákon kívül feltölteni.

Tönkremehet egy élet munkája

Megyeri Szabolcs kertész a Pénzcentrumnak meglehetősen élesen fogalmazott, mikor arról kérdeztük, hogy a locsolási tilalom milyen hatással lehet a kertre.

Már tavaly is felemeltem a szavam a kerti locsolás tilalma ellen, hiszen míg a beton kocsibeálló vagy a járda locsolásának tilalma természetesen ésszerűnek hangzik, az már egy kicsit sem, hogy a kertekben található növényekre konkrét locsolási tilalmat vezetünk be. Azok, akik az érintett településeken laknak - és a listán sok budakörnyéki agglomerációs települést is találhatunk - nyilvánvalóan azért költöztek oda, mert sok évnyi robot után szeretnének csendes zöldövezeti házban lakni, és sokakat a kertészkedés vágya is hajt. Ha a növények nem kapnak vizet, akkor gyakorlatilag napok alatt mehet tönkre akár évtizedek kerti munkája

- fogalmazott Megyeri Szabolcs.

Azt is megkérdeztük, látszik-e olyan trend, hogy a magyarok inkább olyan növényeket telepítenek vagy vásárolnak későbbi ültetésre, melyek kevésbé vízigényesek? A kertész szerint súlyos tapasztalat kellett ahhoz, hogy ez valóban így történjen.

Nem trendről beszélünk, hanem sajnos keserű kertészeti tapasztalatok vezették erre a hobbikertészeket. Amikor Magyarországon beköszöntött a tuja-korszak, kevesen tudták, hogy milyen páraigényes ez a növény, a párát nélkülöző kontinentális éghajlat - amely extrém időjárási körülményeket is hozhat néha - sajnos gyorsan kipusztították a tujákat, a kórokozók is megjelentek. Azóta a lakosság észrevette, hogy egyrészt mik azok a növények, amelyek jobban bírják a szárazságot - ilyen a japán rózsa is, amelyre persze azért szintén oda kell figyelni, illetve a vöröslevelű bodza is jól bírja a kiképzést - valamint sokkal jobban utánanéznek már az ültetés, telepítés előtt, hogy milyen éghajlat kedvez annak a növényfajnak, amiben akár sok évig gyönyörködni szeretnének

- tette hozzá Megyeri Szabolcs.

Be kell tartani a vízkorlátozást, hogy egyáltalán legyen víz

Az egyes településeken most bevezetett vízkorlátozások sajnos a jövőt vetítik előre, a klímaváltozás eldurvulásával bizony hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy ilyen tilalmak egyre gyakrabban, majd végül minden évben jelentkeznek, és várható az is, hogy egyre hosszabb időtartamot tesznek majd ki minden nyáron - mondta el a Pénzcentrumnak Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője. Hozzátette: az ilyen korlátozások hátterében az éghajlat drámai átalakulása mellett településszerkezeti okok is szerepet játszanak, különösen a Budapest környékén lévő agglomerációban jellemző, hogy néhány év alatt túl sokan költöztek a korábban kisebbnek számító falvakba, kisvárosokba, és az ottani infrastruktúra nem tudta követni a lakosságszám növekedését. 

Fontos, hogy a korlátozásokat betartsuk, a közösség érdeke ugyanis előbbrevaló, mint az egyes kertek szépsége. A korlátozások révén egyelőre biztosítható, hogy a háztartásoknak legyen elegendő ivóvíz

- hangsúlyozta a szakértő. Szerinte a megoldás része az is, hogy szemléletet váltunk a kertjeinket illetően.

Magyarországon nagyon gyors ütemben alakultak át a kertek néhány évtized leforgása alatt, a változást pedig főként a divat diktálta, nem pedig a józan megfontolások. A nyolcvanas években még általánosan jellemző vetemények és virágágyások helyett lényegében mindenhol a gyep-tuja felállás lett jellemző, amely ökológiai szempontból sem kedvező, ráadásul a megváltozó éghajlaton egyre kevésbé fenntartható. A legszerencsésebb udvarokat leszámítva a legtöbb évben már kiég, szenved a gyep

- mondta el Braunmüller Lajos. Arra nézvést is adott tippet, mik azok a növények, melyek jobban bírják a vízhiányt adott esetben.

A mediterrán típusú kertben a gyepnek lényegesen kisebb szerepe van, ha egyáltalán találunk ilyet, akkor az csak az árnyékosabb, nedvesebb részeken marad meg. Sokkal jellemzőbbek a szárazságot jól tűrő pozsgások, a kövirózsa, valamint a szintén strapabíró fűszernövények, így például a rozmaring - utóbbi illatával is meghálálja a gondoskodást, és a főzés során is lehet csipegetni belőle. Hasonlóan jó választás van a virágok között is: a levendula, a háromszínű árvácska, a szamárkenyér, de az árvalányhaj is jól illeszkedik a mediterrán kert koncepciójához

- fűzte hozzá a szakértő. Még azt is hozzáfűzte: aki jót akar tenni saját kertjével, annak az emberiség egyik legősibb kerti foglalatosságát ajánlja.

Aki megteheti, ültessen fát, amely az udvar lokális hőmérsékletét érezhetően csökkenti, a páratartalmát pedig növeli, az árnyékával pedig nem csak a lakóknak, hanem a változatosabb kertrendezésnek is kedvez. Ha választhatunk, virágzó fajtákat, elsősorban gyümölcsfákat ültessünk, ezzel ugyanis egyszerre teszünk jót a családnak, a kertnek és a beporzóknak is

- tette még hozzá Braunmüller Lajos.

Lehet, hogy országos lesz a vízhiány?

Megkérdeztük az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, mennyi csapadék volt eddig, és a jelenlegi helyzetből kiindulva vajon kell-e arra számítani, hogy sokkal súlyosabb lesz a baj? Válaszában az OVF megnyugtatta lapunkat: mint írták, a jelenlegi mennyiségből, a tavalyi adatokkal is összehasonlítva egyelőre nem kell félni.

Jelenleg a mezőgazdasági vízszolgáltatás akadálytalanul működik. A tárolt vízkészletek, illetve a folyók vízhozama biztosítja a mezőgazdasági vízigények kiszolgálását. Az idei év eddig hidrometeorológiai szempontból kedvezőbbnek bizonyult, mint a tavalyi, hiszen a 2022-es év január-júniusi időszakában a 6 havi csapadékösszeg 89 mm és 331 mm között alakult, az országos területi átlagérték 161 mm volt, ami az időszakos sokévi (1991-2020) átlagnál 41%-kal volt kevesebb. Ehhez képest a 2023-as évben a 6 havi (január-június) csapadékösszeg 208 mm és 654 mm között alakult, az országos területi átlagérték 315 mm volt, ami az említett átlagnál 43 mm-rel (16%-kal) több. Vagyis mivel az idei évi csapadékösszegek eddig a sokéves átlag felett alakultak, jelenleg nem mutatkozik a tavalyi évhez hasonló, országos kiterjedésű vízhiány

- írta válaszában az Országos Vízügyi Főigazgatóság.