Egyre több magyar fiatal hagyja el a mamahotelt: ide költöznek a legtöbben a szülői házból

Az Európai Unió átlagában 2006 és 2019 között folyamatosan csökkent, majd 2020-ban, feltételezhetően összefüggésben a koronavírus járvánnyal, ismét növekedésnek indult, tavaly pedig 26,5 éves életkorral (nők 25,5, férfiak 27,4 év) stagnált a szülői otthon elhagyásának átlagos időpontja.

Az EUROSTAT adatai alapján az egyes országok között továbbra is markáns különbségek figyelhetőek meg, északról-délre és nyugatról-keletre haladva emelkedik a fiatalok otthonelhagyásának átlagos életkora. 2021-ben a svéd fiatalok átlagosan 19 évesen kezdtek önálló életet, 1,5 évvel később, mint a megelőző évben, míg a portugálok egészen 33,6 éves korukig vártak az elköltözéssel. A 2020-as évvel összehasonlítva tavaly 12 tagállamban növekedett és ugyanennyiben csökkent az átlagos életkor. A magyar fiatalok átlagos életkora az elköltözés időpontjában 2021-ben 0,1 évvel, 27,3 évre csökkent, ezzel továbbra is az Európai Unió tagállamainak középmezőnyében helyezkedünk el.

Az, hogy a szülői lak elhagyásának átlagéletkora emelkedik vagy éppen csökken, hosszú távon az ingatlanpiaci folyamatokkal is összecseng. A Magyarországra vonatkozó statisztikák alapján az átlagéletkor 2010-től egészen 2018-ig csökkent, amikor feltételezhető, hogy a folyamatosan emelkedő ingatlanárak miatt már egyre kevesebben tudtak otthonról elköltözni. Majd megérkezett a koronavírus járvány és a lezárások, ezek hatására 2020-ban sokan elhalasztották a költözés időpontját, aztán tavaly, az ingatlanpiac élénkülésével ismét csökkent a mutató

– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Bár az összes tagállamra és az Európai Unió átlagára vonatkozó statisztika nem érhető el, így hosszútávú következtetéseket sem lehet még levonni, az EUROSTAT adatai alapján a „fészekelhagyó” átlagéletkor csökkenése mellett a tavalyi évben a lakások túlzsúfoltsága is jelentősen változott Magyarországon.

2020-ról 2021-re a teljes lakosságra vetítve 19 százalékról 13,5 százalékra, a 25-29 éves korosztályban pedig 23,5-ről 14,7 százalékra csökkent a túlzsúfoltsági ráta, ami az ilyen lakásban élők arányát határozza meg a rendelkezésre álló szobák száma, a háztartás mérete, valamint a háztartás tagjainak kora és családi helyzete alapján. Ez a mutató Magyarországon a megelőző évben is csökkent, a 2021-es nagy arányú változáshoz pedig hozzájárulhatott az is, hogy a szülői háztartások zsúfoltságát csökkentették a nagyobb számban elköltöző fiatalok, akik az igényeiknek jobban megfelelő méretű otthonokba tudtak önálló életet kezdeni.

Új szempontok és dilemmák

Arra, hogy milyen az ideális első otthon, univerzális válasz nem létezik, mert élethelyzettől, elvárásoktól és lehetőségektől függően számos objektív és szubjektív szempontot kell mérlegelni az elköltözőknek, hiszen mást jelent az ideális lakás, esetleg ház egy egyedülálló fiatalnak vagy párnak, akik ráadásul lehet, hogy éppen gyerekvállalás miatt költöznének első önálló otthonukba.

A lakhatás környezeti és energetikai szempontjai egyre inkább beépülnek a mindennapjainkba és közbeszédbe. Így azáltal, hogy a fiatalabb korosztályok – akik feltételezhetően eleve nyitottabbak ezekre a témákra – nagyobb arányban jelennek meg az ingatlanpiacon, elképzelhető, hogy még gyorsabban alakulnak át az ingatlanpiaci preferenciák és a rezsidíjak várható emelkedése is azt feltételezi, hogy ez a tendencia a korábbiaknál gyorsabban és nagyobb teret fog nyerni

– tette hozzá Valkó Dávid. Magyarországon átlagosan háromszor költözünk életünk során, ezért alapvetően érdemes az első otthon kiválasztásánál hosszabb időtávon is előre tervezni, azonban elképzelhető az is, hogy az emelkedő ingatlanárak és romló pénzügyi lehetőségek miatt a korábbiakhoz képest több lépcsőben fogunk eljutni az álomotthon megszerzéséig, igy növekedhet a költözési hajlandóság és ezzel a társadalom mobilitása.

A Pénzcentrum lakáshitel kalkulátora jól jöhet, ha banki segítséggel vásárolnál, de akkor is szóba jöhet, ha érik már a lakásfelújítás - mindkét élethelyzetre ajánlott a jelzáloghitel. Utóbbi esetén persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy most komoly segítséget nyújthat a lakásfelújítási támogatás is.

Az emelkedő rezsiköltségek kapcsán a korábbiaknál is fontosabb szempont lehet az adott ingatlan hosszútávú fenntartási költsége, értékállósága és jövőbeli értéknövekedése, ezért továbbra is jó választásnak bizonyulhatnak a munkahelyekhez közeli, jó infrastruktúrájú, ám zöldövezetben fekvő ingatlanok, azonban ezeken belül is preferáltabbá válhatnak a modern hűtési-fűtési rendszerekkel felszerelt, korszerű hőszigetelésű otthonok.

Örök kérdés, hogy használt vagy új építésű. A fenntarthatósági szempontok egyértelműen az újlakások felé billentik a mérleg nyelvét, ugyanakkor a használt ingatlanokat jellemzően kedvezőbb árfekvésük teheti jobb választássá. Az újépítésűek kapcsán továbbra is igaz, hogy a beruházás minél korábbi szakaszában, akár tervasztalról vásárolva érhető el a legjobb vételár, míg egy használt lakás felújítása esetén az esztétikai munkálatok helyett előtérbe kerülhetnek a rezsiköltségeket csökkentő beruházások, mint a fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés vagy nyílászárók cseréje.

A home office elterjedése, ami a fiatalabb korosztályt feltételezhetően nagyobb mértékben érinti, szintén az alacsonyabb rezsiköltségű és otthoni munkavégzésre alkalmas ingatlanok iránt növelheti a keresletet. Az agglomerációs ingatlanok árelőnye az elmúlt években itt megfigyelhető robbanásszerű drágulás következtében jelentősen lecsökkent és az ingázás költsége is fontos szempont lesz ebben a szegmensben.