Sokaknak csak álom marad: horror áron mennek a horgásznyaralók Magyarországon

Magyarországon jelenleg több mint 750 ezer a regisztrált horgászok száma, amely 2014 óta gyakorlatilag megduplázódott. A MOHOSZ adatai szerint rendszeresen több mint félmillió magyar horgászik, egy évben átlagosan 16-18 napot.

És melyik horgász ne álmodott volna arról, hogy saját, vizparti ingatlanán gyakorlatilag akkor éljen kedvenc hobbijának, amikor akar. A Pénzcentrum most ingatlanpiaci szakértők segítségével megnézte, hogy mi most a helyzet a horgásznyaralók piacán.

Markó Ildikó, az OTP Ingatlanpont dél-dunántúli régióvezetője elmondta, hogy a régióban horgászat szempontjából is a Balaton déli partja a legnépszerűbb lokáció. Az, hogy itt egy ingatlan mennyi idő alatt talál gazdára, főként annak árától és állapotától függ. A garzonjellegű épületek például rendkívül kelendőek, ezek esetében nem elsődleges szempont, hogy rendelkezzenek saját stéggel, az árakban pedig jellemzően nagy a szórás.

Az újépítésű ingatlanok árai viszont folyamatosan, heti-kétheti szinten emelkednek. Bár befektetési céllal is vesznek lakást az emberek, egyre jellemzőbb, hogy saját részre vásárolnak, azaz be is költöznek a frissen szerzett ingatlanba.

Piros Szilvia, a cég dél-alföldi régióvezetője arról beszélt, hogy a régióban több, a horgászat szempontjából jelentős lokáció található, a Duna mentén Kalocsától Bajáig népszerűek a horgásztelkek, üdülők, nyaralók. A Tisza mentén is található számos – a horgászok között kedvelt – település. A Körösök vidékén kiemelkedő horgászterület Békésszentandrás és Szarvas; itt jellemzően kevesebb, de értékesebb eladó ingatlan található. A Körösök mentén igen népszerű még Gyomaendrőd és Szanazug is.

A holtágak mentén sok a közvetlen vízparti ingatlan, ezek igen keresettek. A stégek megléte inkább a tavak és a holtágak esetében adott, a folyókon már kevésbé, mivel itt több szabálynak kell megfelelni. Több jól kiépített horgásztó is van a régióban, itt az ingatlanárak is ennek megfelelően alakulnak

- vázolta a szakember, aki szerint általánosságban elmondható, hogy ott, ahol kimondottan a horgászat a jellemző, az eltérő igények miatt alacsonyabb az ingatlanok színvonala, mint azokon a területeken, amelyek turisztikai szempontból is vonzóak. Ezt a színvonalat nagymértékben meghatározza az is, hogy árvíz veszélyezteti-e az épületeket, vagy sem. Hozzátette, a befektetési célú vásárlás a horgászat kapcsán nem, inkább a turizmus szempontjából látogatott területeken jellemző, ahol szezonálisan, vagy egész évben ki tudják őket adni a tulajdonosok.

A horgásztelkek kapcsán elmondhatjuk, hogy csak néhány ilyen található a portfóliónkban, ha ki is kerül egy-egy a piacra, az szinte egyből el is kel, méghozzá belső körökben, a rokonok, ismerősök között. Ha huzamosabb ideig nem akad vevő, az annak a félreértelmezhetetlen jele, hogy az adott ingatlan túlárazott. Persze érdemes hozzátenni azt is, hogy az árak mindenhol emelkedtek az utóbbi időben, sőt, van, ahol az elmúlt 3-4 évben meg is duplázódtak

- ismertette Piros Szilvia.

Északkelet- Magyarországon a horgászati célú ingatlanok a legjellemzőbbek a kisebb horgásztavak és a Tisza-tó környékén, illetve Tisza menti településeken, például Tiszafüreden, Poroszlón, valamint Abádszalókon. Mint Farsang Sándor régióvezető kifejtette, a környéken ez az ingatlantípus nincs markánsan jelen a piacon, így elsősorban a Tisza-tó ingatlanpiacáról tudott adatokkal szolgálni.

Az árakban nagy a szórás, nagyobb településeken akár 50-70 millió forintos árakkal is találkozhatunk, addig a kisebb, de egyébként keresett községekben már 5-10 millió forinttól találunk ingatlanokat. Kevésbé jellemző, hogy stégek tartoznak hozzájuk – többnyire szabad horgászhelyek vannak, de azok nem közvetlenül a telkekhez tartoznak. A régióban a parasztház-jellegű épületek iránt markánsan nőtt a kereslet, de nincs elegendő kínálat – ezért, ha akad, akkor a felújítandó épületek is gyorsan gazdára találnak.

- fejtette ki a régióvezető. Befektetési céllal leginkább a nagyobb településeken vásárolnak, de ez a vételi forma a horgásztelkek esetében nem jellemző. A turizmus miatt egyre nagyobb potenciál van az ingatlanbefektetésben, ráadásul azzal, hogy a Tisza térségének fejlesztésével négyévszakos desztinációkat próbálnak létrehozni, már nem csak a nyár lesz főszezon.

Az Észak-Dunántúlon bár kereslet van rájuk, a klasszikus horgászingatlanok gyakorlatilag eltűntek a kínálatból. Goreczki Szabolcs, az OTP Ingatlanpont észak-dunántúli régióvezetője szerint a kisebb horgásztavak környezetében jellemzően horgászegyesületek vannak, saját egyesületi tulajdonnal, ezért itt nincs igény saját ingatlanra. A Balaton északi partján a kifejezetten horgászati célú ingatlanok stéggel egyre inkább kiszorulnak a társasházi és hotel-jellegű beépítések miatt.

Általában a Balaton északi partján elmondható, hogy

• tókapcsolattal rendelkező ingatlanokat jellemzően 200-500 millió forintért lehet találni,
• egy parti telek hamar elkel, ha nincs a végében vasútvonal,
• jó ár-érték arányról beszélhetünk, ha 1 millió forintos négyzetméteráron találunk ingatlant,
• a parti telkeken jelenleg inkább az újlakás projektek, hotelek száma növekszik.

Budapest közelében is horror pénzért mennek

A Duna Hose a Velencei tónál és a Balatonnál lévő vízparti ingatlanokat nem tekinti tipikus horgász ingatlanoknak, hiszen áruk bőven 100 millió forint felett van. Inkább a Duna-Tisza közi, folyók menti településeken, a holtágaknál és nagyobb városok közelében lévő kisebb tavainknál (pl. Merenye Pécs közelében vagy a Mályi tó Miskolc közelében) keresik ezeket a típusú ingatlanokat. A főváros környékén pedig Délegyháza és Dunavarsány tipikusan ilyen település.

Az elmúlt egy évben nagyságrendileg 20 százalékos volt az áremelkedés a kínálati oldalon. A kereslet még nem érte utol ezt a szintet, de az eladók ennek ellenére tartják az árakat, hacsak nem sürgős nekik az eladás. Természetesen ahogy közeledünk Budapest felé, az árak is egyre magasabbak a piacon

- írta a cég a Pénzcentrum megkeresésére. Mint kiderült, a közvetlen vízparti ingatlanokra is lenne fizetőképes kereslet, de törvény szabályozza az ilyen típusú ingatlanok eladását, és az önkormányzatok szigorúan be is tartatják ezt.

Nyilván, mindenki ilyet szeretne, de hivatalosan ez a besorolás nem létezik, ugyanis az élővíz partja nem eladó, az önkormányzati és állami tulajdon.

Kérdésünkre közölték, hogy Tass és Dömsöd környékén még található 15 millió forint környékén ingatlan, de az is csak víz közeli. Délegyházán 30 millió forint körül lehet megvásárolni egy kisebb, felújítandó, de még lakható nyaralót, amelynek stégje is van. Egy újépítésű sorház utolsó darabjáért azonban már 50 millió forintot is elkérhetnek ezen a részen.

A vízparti ingatlanok közül legutóbb egy taksonyi, 80 négyzetméteres, felújított lakóingatlan kelt, stég nélkül, amelynek 57 millió forint volt a hirdetett ára.

A piac ezen szegmensében az árakat a vízpart közelsége, besorolása (nyaraló vagy lakóház), a közművek és a saját stég megléte, jó megközelíthetősége (hajózható részen van-e, motoros vagy elektromos csónak használata engedélyezett-e) mind befolyásolják, nagy húzóerőt jelentenek egy-egy eladásnál. Illetve – hasonlóan a többi típusú ingatlanhoz – az elhelyezkedése is sokat számít. Jelen esetben, hogy például a Duna főági vagy mellékági szakaszán található-e.

Pár éve ezeket az ingatlanokat nem volt könnyű eladni, ma már inkább ár- és motivációfüggő, 1 naptól akár 3 hónapig is eltarthat az értékesítési idő. Viszont, ha nagyon túlárazza ingatlanát az eladó, akkor ez még tovább is húzódhat

- fejtették ki a Duna House szakértői. Hozzátették, nem jellemző a befektetési célú vásárlás, inkább élvezeti, kikapcsolódási céllal keresik ezeket az ingatlanokat. A pandémia – és így az utazási korlátozások ideje – alatt kifejezetten felértékelődtek ezek a házak.