Van egy kis gond a magyarországi klímákkal: ezt jobb ha tudod, mielőtt beüt a kánikula

A magyar klímás szektor is jócskán megérezte a 2020-as koronavírus-válságot, sőt a 2021-es rendkívül hideg tavasz sem tett jót a biznisznek. Az év eleji lakossági beszerelések száma ugyanis jócskán elmarad az eddigiektől, és most már azt is látni, hogy a durva, tavalyi koronavírusos időszakban a home officeba ragadt dolgozók klímabeszerelési lázánál sokkal inkább a lakosság óvatossága nyomott a latba. Érthető módon, a lakosság a költéseit ezen a téren is visszafogta, továbbá a járványos időszakban sokan nem akartak szerelőket a házukba, rengetegen voltak továbbá azok, akik még a karbantartási időpontjaikat is lemondták.

A nyár ugyanakkor rohamosan közeleg, a június eleje már most elég melegen indult, és az iparági tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogyha megérkezik a hosszan tartó kánikula, akkor beindulhat a beszerelési dömping is. Most azonban még nagy a pangás, nincsenek hosszú várólisták, még bárki kaphat rövid időn belül jó klímát. A piaci várakozásokat azonban érdemes monitorozni, hiszen ahogy azt a Pénzcentrum megtudta, a jövőben drágulás várható mind a készülékek ára, mind a beszerelések munkadíja terén: előbbit a megannyi gyártási költség növekedése hajtja, míg utóbbit az egyre inkább elszálló hazai infláció. Lapunk Várkonyi Nándor, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetségének (HKVSZ) elnök-főtitkárával, valamint Pécsi István, a Daikin Hungary Kft. lakossági értékesítési vezetőjével eredt a klímás-biznisz nyomába.

Klímabeszerelés 2021

Várkonyi Nándor a Pénzcentrum kérdésére elmondta, az elmúlt 1,5 év érdekes nyomokat hagyott az ágazaton. Egyfelől a vállalati megrendeléseken nem volt érzékelhető vissza esés, viszont a lakossági oldalon elmaradtak a számok. Itt azonban már elég nagy volt a szórás a cégek között, az elnök szerint vannak, akiknél a forgalom akár a felére is visszaesett, ám az átlag minden bizonnyal inkább a 25 százalék felé tendál.

A Daikin magyarországi tapasztalata alapján volt ugyan visszaesés a lakossági klímaértékesítésben, de ez elsősorban a belépő modellek piacát érintette. A pandémia a visszaesésért csak részben volt felelős, a másik ok pedig a viszonylag mérsékelt nyári időjárás, elmaradtak a többhetes kánikulai időszakok, a szokásosnál később érkezett a meleg és rövidebb ideig tartott, így a lakosság részéről kisebb volt az igény klímára

- mondta el a Pénzcentrumnak Pécsi István, aki beszélt arról is, hogy a korábbi évek tapasztalata alapján a tavaszi, március-áprilisi időszakban már erős igény mutatkozik a klímára, 2020-ban viszont ebben az időszakban a lezárások miatt a lakosság is bezárkózott, érthető módon nem szerettek volna szerelőt, vagy telepítő céget beengedni a lakásba, sokan még a meglévő klímák karbantartását is lemondták.  

Ebből tehát az látszik, hogy a tavaly sokszor szóba került, tömeges home officeba vándorlás sem tudtak érdemben megnyomni a klímabeszereléseket, mint amennyire a koronavírus-válság erodálta a kedvet. Ezt a tendenciát Várkonyi Nándor is megerősítette. A szekértők ezen felül beszéltek arról is, hogy az idei évi, rég nem látott hideg tavasz sem rúgta be úgy a klímabeszerelések motorját, mint ahogy az eddigi években ez megszokott volt.

Az idei első öt hónap a korábbi éveknél megszokotthoz képest hűvösebb volt, ami a klímaértékesítést is visszavetette

- jelentette ki Pécsi István, aki elmondta azt is, hogy tapasztalatuk szerint, egyértelműen van összefüggés az időjárás alakulása és a klímaértékesítés között. A vállalat arra számít, ha beköszönt a kánikula, ismét megnő a kereslet a készülékek és a beszerelés iránt, a piacon általában ez hosszabb várakozási idővel fog párosulni. Ugyanilyen tendenciát helyezett kilátásba Várkonyi Nándor is, aki szerint most a várakozási idő a beszerelésre átlagosan csupán 1-2 hét, de az elmúlt évek azt mutatják, hogy ha bejön a nagy meleg okozta dömping, akkor ez nagyon hamar akár egy hónapra is duzzadhat. És az már szinte most biztos, hogy nyáron ez a várakozási idő növekedni fog.

Aki klímát szeretne az idén nyáron otthonába, annak érdemes minél előbb lépnie, hiszen a klímaszerelők kapacitása limitált, ráadásul a lakosságot kiszolgáló klímások a tavalyi évben sokszor inkább az ipari, közületi piacra mentek át, így nem nőtt az elérhető szerelők száma

- hívta fel a figyelmet Pécsi István.

Mennyibe kerül egy klímaberendezés Magyarországon?

A Daikin lakossági értékesítési vezetője szerint alapvetően kétféle vásárló létezik a piacon:

• az egyik, akik a klímát egyelőre szükségmegoldásként veszik – például nagy melegben vásárolnak csak készüléket, vagy az épületek legfelsőbb szintjén laknak – jellemzően a belépő kategóriás, pénztárcabarát berendezéseket keresik.
• a másik, azok a tudatos vásárlók, akiket az időjárás változékonysága kevésbé érinti, számukra nem kérdés, hogy klímát szeretnének, ők alaposan körbejárják a készülékek piacát, nem csak hűtésre, hanem egyéb funkciókra (fűtésre, légtisztításra, páratartalom szabályozásra) is megoldást keresnek, számukra a funkciók, a forma és a minőség fontos és kevésbé ár-érzékenyek.

Ez a cégnél úgy csapódik le, hogy akik jellemzően a lehető legkedvezőbb árú megoldást keresi, ami a Daikin belépőkategóriás split klímáinál telepítés nélkül 250-270 000 forintnál kezdődik. A másik kategóriába tartozók, a tudatos vásárlók által keresett készülékek ára azonban már gyakran 500 000 forint felett van.

Várkonyi Nándor, a HKVSZ elnök-főtitkára szerint egy darab megbízható, de olcsó árkategóriás készülék 200-300 ezer forint körüli áron beszereléssel már elérhető a magyar lakosság részére. Ezek alatt a készülékek alatt jellemzően, egy szoba hűtésére alkalmas berendezéseket kell érteni. A költségekkel pedig úgy érdemes számolni, hogy a végösszeg kétharmada körülbelül a készülék ára, a fennmaradó egyharmad pedig beszerelési költség.

Az elnök azonban nyomatékosan felhívta a lakosság figyelmét, hogy a klímabeszerelés rengeteg dologtól függ, ez pedig azt is jelenti, hogy a beszerelés költsége igen nagy keretek között mozoghat. Ez pedig adott esetben azt is jelentheti, hogy egy olcsó gép beszerelése is marha nehéz feladattá válhat, ami adott esetben így annyiba is kerülhet, mint maga a készülékár. Ezek tehát mindig egyedileg mérlegelendők.

Mennyibe kerül a klímakarbantartás?

Várkonyi Nándor szerint a klímák karbantartása 5-15 ezer forintos áron mozog jelenleg hazánkban. Az persze megintcsak teljesen egyedi, hogy ezekért az árakért, egyes szakemberek milyen minőségű munkát végeznek. Vannak, akik olcsón is mindent megtesznek a tisztításért, és sajnos lakossági visszajelzések alapján olyan szerelők is előfordulhatnak, akik 15 ezer forintrét éppen csak ránéznek a gépre. Az azonban biztos, hogy a tisztítási és karbantartási munkákat nem érdemes megspórolni, hiszen ezek a munkák egyfelől az egészségünket is óvják, másfelől megfelelő karbantartással kitolható a berendezések élettartama is.

Várkonyi Nándor ezen felül azt is közölte lapunkkal, hogy a becslések szerint ma Magyarországon körülbelül milliós nagyságrendű a lakossági klímaberendezések száma. És ezek között bizony még a mai napig is vannak 20 évnél idősebb darabok. Ettől függetlenül a szakértő szerint érdemes úgy számolni, hogy az új berendezések átlagéletkora 5-6 év, de ezek ma már simán kitolhatóak 10 év fölé is.

Ökölszabály, hogy a kevesebbet használt klíma kevésbé amortizálódik, ahogy érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a régi gépek azért nagyságrendekkel nagyobb energiát fogyasztanak, mint az újak, akár 30-40 százalékkal is többet. Ebből a szempontból is érdemes lehet a cserén elgondolkodni.  

Mi várható a klímaberendezések piacán Magyarországon?

A Daikin úgy számol, hogy a jövőben várhatóan tovább emelkednek a készülékek árai. Ennek oka a műanyag, az alumínium, a réz és az elektronikai komponensek, a chipek árának emelkedése és a szállítmányozási költségek is várhatóan tovább nőnek. A magas infláció miatt ráadásul várható munkabér növekedés is, ami tovább drágítja majd a klímák beszerelését is.

Ugyanakkor Pécsi István elmondta azt is, hogy egy jó klíma ára Magyarországon 1991-ben nagyságrendileg 200 000 forintba került, míg az átlagkereset 18 000 forint volt, ehhez képest a készülékek árai 30 éves időtávban elenyésző mértékben változtak, míg az átlagfizetés több mint a hússzorosára nőtt, idén januárban a 411 000 forintot is meghaladta. A rendszerváltáskor közel 12 hónapot, ma pedig nagyjából 18 napot kell dolgozni egy klímáért.

Az idei évre vonatkozóan pedig úgy látszik, hogy a tavasszal kiesett forgalmat nem, vagy csak nagyon nehezen lesz képes behozni a piac, hiszen készüléket ugyan lehet vásárolni, de a telepítésből kiesett két hónapot szinte lehetetlen behozni szeptemberig, mivel a telepítést végző cégek kapacitása véges.