Ki nem találod, hol drágultak leginkább a lakások Magyarországon

Az idei második negyedévben tovább nőtt a lakásárak közötti különbség az ország kisebb és nagyobb települései között, miután Budapesten gyorsult, a községekben viszont lassult a lakásárak éves növekedési üteme - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán megjelent lakásárindex jelentése.

A fővárosban 20,2 százalékos éves összevetésű lakásár-emelkedést mért az MNB a második negyedévben az előző negyedévi 17,8 százalék után. Az előző negyedévhez viszonyítva 5,6 százalékkal lettek drágábbak a budapesti lakások, ami 1,0 százalékponttal kisebb növekedés az előző negyedévinél. Az inflációtól megtisztítva egy év alatt 16,6, az előző negyedévihez képest, 3,9 százalékos volt a budapesti lakások drágulása, ami 2,1 százalékpont lassulást mutat az első negyedév után.

A vidéki városokban a fővároshoz képest alacsonyabb, az országos átlaghoz közeli és az előző negyedévivel megegyező 16,3 százalékos éves és 3,8 százalékos negyedéves drágulást mértek a jegybank szakértői.

A községekben az országos átlagtól érdemben elmaradó, és az előző negyedévinél 5,1 százalékponttal alacsonyabb, 11,8 százalékos volt a lakásárak éves átlagos növekedése. Az előző negyedévhez mérve mindössze 0,3 százalékkal emelkedtek az árak, ami reálértéken 1,3 százalékos csökkenésnek felel meg.

2018 második negyedévében az MNB lakásárindex szerint országos átlagban 3,5 százalékkal nőttek a lakásárak, míg az éves növekedési ütem 16,2 százalékot ért el, szemben az előző időszakban tapasztalt 16,8 százalékos értékkel. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme 12,7 százalékos volt, 1,9 százalékponttal szerényebb az első negyedévinél.