A gatyájuk is rámehet erre a magyar szülőknek: pedig tényleg fontos lenne

Minden szülő szeretné a legjobbat, legtöbbet megadni a gyermekének, de olykor hajlamosak vagyunk túlzásokba esni. Az amúgy is leterhelt kisgyerekekre további extra különórákat pakolunk délutánonként: különböző fejlesztő foglalkozásokat, nyelvórákat.

"Ahogy az óvodáskorúakat, úgy a nagyobbakat sem érdemes túlterhelni, pláne nem szabad olyan különórát erőltetni, amihez semmi kedvük nincsen. A sorozatos kudarcoktól, ami esetleg éri a gyermeket, szorongú típus válhat belőle, aki azt érzi, nem jó semmiben. A túlzsúfolt délutánok nem szolgálják az érdekét, a megterhelő tanulás helyett keressünk neki inkább olyan sportot, amiben örömét leli és megszabadulhat a feszültségektől, esetleg valami kreatív elfoglaltságot, ami kikapcsolja és boldoggá teszi "- javasolja Mogyorósi Rebeka gyermekpszichológus.

Tehát ha inkább boldog, mint szorongó gyereket szeretnénk nevelni, nem szabad a sportot kihagyni a délutánjaiból. A rendszeres testmozgás minden életkorban kiemelten fontos, gyerekkorban azonban elengedhetetlen

 - számolt be Boronyai Zoltán, a Magyar Diáksport Szövetség Egyészségfejlesztő és Testmozgás Osztály, osztályvezető-helyettese a Pénzcentrumnak.

10-12 éves korig a legjobb, ha a gyermek több sportágat is kipróbál, változatos tapasztalatot szerez a különböző mozgásformákról, a túl korai sportági specializáció növeli a későbbi sportági lemorzsolódás esélyét. Aztán érdemes közösen dönteni melyik sportot űznék szívesen, melyikben érzik leginkább hatékonynak, boldognak magukat.

Az iskolában a legolcsóbb?

A mindennapos testnevelés keretein belül megvalósuló sportfoglalkozások minden esetben ingyenesek kell, hogy legyenek, függetlenül attól, hogy külső sportegyesület vagy az iskola saját szervezésében történik-e. Azonban vannak olyan konstrukciók, amikor iskolai környezetben, de a tanítás után zajlanak az edzések, ezek szinte kivétel nélkül költségtérítésesek.

Optimális esetben az iskola és az egyesület együttműködése létre tud jönni úgy, hogy az nem jelent túl nagy terhet a családoknak, de alapvetően érdemes kb. 4000-5000 forint/hó kiadással számolni. Fontos kiemelni, hogy az ilyen esetekben az egyesület eszközeit használhatják a sportolók, amik nagy eséllyel magasabb színvonalú, a gyerekek számára vonzóbb foglalkozásokat tesznek lehetővé - folytatja az osztályvezető-helyettes.

Az iskolán kívül: határ a csillagos ég

Ha egy gyermek kiemelkedően teljesít egy sportágban, vagy az átlagosnál jobban lelkesedik érte, akkor érdemes gondozni ezt a tehetséget, méghozzá egy sportegyesület falai közt. Itt biztosan kell egyesületi tagdíjat fizetni, melynek összege azonban változó, ahogy az is, mit kap cserébe a gyermek.

A tagdíj fontos bevétel minden egyesületnek, ám nem fedezi a költségek töredékét sem. Sok helyen jelképes 1500-2000 forintot kérnek el havonta az ifjú sportolóktól, csak hogy érezzék, hogy tartoznak valahova, van tétje az ott végzett munkájuknak. Ha azonban a népszerű sportot űznek, akkor már mélyebben kell a szülőknek a zsebükbe nyúlniuk, legalább havi 10 ezer - de inkább ennél többe kerülnek az edzések.

A fővárosban 12-14 ezer forint/10 alkalom alatt nem nagyon tudjuk hova vinni úszni a gyereket. Egy híres olimpiai bajnok úszóakadémiájában 10 alkalmas bérlet 25 és 49 ezer forint között van, attól függ, hányan vannak a csoportban, milyen szinten folyik a munka. Nagyjából vidéken is hasonlóan alakulnak az árak. Balettórákért is ki kell fizetni minimum 10 ezer forintot havonta, heti egy óráért cserébe. De ha azt szeretnénk, hogy karatéval vezesse le a felesleges energiáit, akkor minimum 9 ezret, maximum 16 ezret kell fizetnünk egy hónapban.

A tenisz is hasonló összegbe kerül, egy pesti tenisz klubban például a kiscsoportos edzés 14 500, de van, ahol 50 ezer forintot kérnek el előre a szezon elején az összes edzésre - ez havi 10 ezer forintot jelent. Egy népszerű pesti klub vívószakosztálya 13 ezer forint havonta, de találni ennél olcsóbb lehetőséget is. Lovagolni is kifejezetten drága mulatság, a főváros környékén minimum 3 ezer forintot kell fizetni, de van, ahol 8 ezret is elkérnek a másfél órás tereplovaglásért.

Rejtett költségek

De az órák díja mellett felmerül még egy rejtett költség is: a felszerelés. Vannak sportok, ahol nincs szükség különleges eszközökre, elég egy jó sportcipő, minimum 5-10 ezer forintos, pár póló és rövidnadrág, így valamekkora beruházásra biztosan szükséges.

Ám ha a gyerek lovagolna, vagy vívna, akkor vagyonokba kerülhet a felszerelés. Lovasnadrág 3-5 ezer forintba kerül, ugyanennyibe a mellény és a kabát, versenyzakó legalább 15 ezer, de egy jó csizma és kobak nélkül sem szabad lóra szállni.

A vívófelszerelés is elképesztő összegbe kerül. Szerencsés esetben az egyesület állja, ha nem akkor legalább 100 ezer forinttal minimum számolnunk kell.

Érvek a mozgás mellett

A mozgásszegény, túlzó energiabevitellel és stresszel jellemezhető életvitel világszerte nagyon komoly problémát okoz, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a halálesetek 5 százaléka a mozgásszegény életmódra, ezáltal az elhízásra vezethetők vissza. A gyermekeknek ezért fontos kialakítani a mozgásműveltséget, átadni az ehhez kapcsolódó tudást és persze pozitívan formálni a mozgáshoz való hozzáállásukat, attitűdjüket.

Ennek a folyamatnak elengedhetetlen feltétele, hogy rendszeresen, elegendő mennyiségű és minőségű hatás érje őket. A mindennapos testnevelés fontos része a gyerekek sporttal való megszerettetésének, viszont nem egyedüli felelőse annak: nagyon fontosak a családi minták, az iskolai szünetek és délutáni szabad vagy szervezett foglalkozások, a közösség aktivitási lehetőségei és szokásai is - összegzi Boronyai Zoltán.