Százezrek WC, fürdőszoba nélkül: gettósodás Magyarországon

Bár a lakhatással kapcsolatos társadalmi vitákban a jelzáloghitelek törlesztésével elmaradó háztartások problémája dominált, a csoport növekvő létszáma ellenére a fizetési elmaradással küzdő háztartások többségét továbbra is a közműdíjakat nem fizető családok teszik ki. A TÁRKI adatai szerint 2011-ben a lakosok 25 százaléka, tehát mintegy 2,5 millió ember élt olyan háztartásban, amely elmaradt valamilyen rezsi-, lakbér, vagy hiteltörlesztőrészlet-fizetéssel. A legfrissebb Eurostat adatok alapján az eladósodottság mértéke hazánkban hatodik az EU tagállamok közötti rangsorban.

A fő problémakörök az ENSZ lakhatási fogalma alapján, hazai viszonyokra adaptálva:

• lakhatás biztonsága

• megfizethetőség

• elhelyezkedés

• speciális igényekkel rendelkező, elesett csoportok hozzáférése a lakhatáshoz

Mindemellett a hazai lakásállományban továbbra is jelentős minőségi problémák találhatóak. A lakosok egynegyede él ugyanis egészségtelen lakásban. A leggyakoribb ilyen problémák a beázás, vizesedés, illetve a penészedés. Továbbb súlyosbítja a helyzetet, hogy mintegy 233 ezer lakásban nincs vezetékes vízszolgáltatás, körülbelül 660 ezer ember él WC nélküli, és 440 ezer ember zuhany/fürdőkád nélküli lakásban. Sőt, 1,2 millió lakás rá sincs kötve a csatornahálózatra.

Továbbá speciális problémát jelent a szegénység területi megoszlása, amelynek legjellemzőbb formái a városi szegénynegyedek, telepek, gettósodó települések és kistérségek. Becslések szerint Magyarországon körülbelül 300 ezer ember él elszegényedett városi vagy falusi telepeken, és 150-nél többre becsülhető a gettósodó települések száma.

A lakhatási szegénység helyzetét tovább súlyosbítja, hogy bár kormányzati szinten foglalkoznak a helyzettel, de a rendelkezésre álló stratégiai dokumentumokban felvázolt lehetőségek nem hatékonyak. Igaz, megszületett az Új Széchenyi Terv Otthonteremtési Programja, ám ez alapvetően a gazdaságélénkítés szempontjára koncentrál. Arról nem is beszélve, hogy számos fontos szegmensről nem is áll rendelkezésre átfogó szakpolitikai helyzetkép, illetve cselekvési terv. Ilyen szegmensek például a lakhatás jogbiztonságát veszélyeztető helyzetek, vagy a hajléktalanság kérdése. A Habitat for Humanity Magyarország szerint tehát egyáltalán nem sikeresek a kormányzati intézkedések. Szükség lenne egy átfogó, lakhatási kérdésekkel mélyebben foglakozó diagnózis, illetve ez alapján egy kidolgozott cselekvési terv.

A Habitat for Humanity Magyarország szerint a lakhatási szegénységet egy jól működő - megfelelő mennyiségű, minőségű, elhelyezkedésű, hatékonyan működtetett - szociális bérlakásállomány enyhítené. Ezzel szemben az amúgy is kicsi és rossz minőségű önkormányzati bérlakás-állomány 2011-re tovább, összesen 2 500 lakással csökkent. Az állomány a 2011-ben publikált adatok szerint mintegy 120 ezer volt - ez a teljes lakásállománynak kevesebb, mint 3 százaléka. Ez pedig a becsült igénynek épphogy a fele.