Padlót fogott a lakáspiac: Budapest tehet róla

Az év első három hónapjában folytatódtak a 2011 második felében tapasztalt tendenciák. Egyrészt az építési engedélyek csökkenése továbbra is lassúbb, mint a befejezett építkezéseké, másrészt folytatódik a közép-magyarországi építkezések visszaesése. Egy évvel ezelőtt még Közép-Magyarországra koncentrálódott a lakásépítések közel kétharmada, és Budapesten volt a legkisebb mértékű az építések számának visszaesése. Az idei év első három hónapjában azonban Közép-Magyarországon figyelhető meg a legerőteljesebb csökkenés, ahol az egy évvel korábbihoz képest mintegy felére esett vissza a lakásépítés volumene, s az összes lakásnak csupán az egyharmada épült ebben a régióban.

Budapesten a csökkenés még ennél is drasztikusabb: 65 százalékkal kevesebb lakás építését fejezték be, mint a tavalyi év első három hónapjában. A többi régióban átlagos vagy annál kisebb volt a visszaesés mértéke, sőt Észak-Alföldön, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a lakásépítések növekedését regisztráltuk. A fővárosi építkezések óriási visszaesése mellett a községekben átlagos mértékű (20%-os) csökkenés volt megfigyelhető, a megyei jogú városokban viszont 41, a többi városban 5 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma.

2012 első három hónapjában 12 százalékkal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint amennyi új lakást befejeztek. A kiadott új lakásépítési engedélyek számában 2012 I. negyedévére már nem mutatkozott olyan jelentős csökkenés, mint a korábbi időszakokban (az egy évvel korábbi 51%-os csökkenéssel szemben a mostani csak 10%-os). Az új engedélyek száma a községekben gyakorlatilag változatlan, a városokban a fogyás átlagos mértékű (13%), Budapesten viszont az átlagot jóval meghaladva, 34 százalékkal esett vissza a kiadott új lakásépítési engedélyek száma. A megyei jogú városokban azonban 14 százalékkal több lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek száma Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon csökkent a legerőteljesebben (24%), Nyugat-Dunántúlon ezzel szemben növekedés figyelhető meg (58%).

Tovább folytatódott az építtetői kör összetételének kedvezőtlen változása: az új lakások 41 százalékát építették vállalkozások - egy évvel korábban 49 százalék volt az arány. Ezzel egyidejűleg a természetes személyek részaránya 57 százalék volt az előző év 50 százalékkal szemben. Az önkormányzatok gyakorlatilag nem építtettek lakást. Csökkent az értékesítésre épített lakások aránya 50-ről 42 százalékra, a saját használatra épített lakásoké ebből adódóan nőtt (48-ról 53%-ra). Bérbeadásra a lakások 5 százaléka, egy évvel korábban 2 százaléka épült.

A kiadott új építési engedélyek alapján 1244 lakóépület és 1222 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 10 százalékos visszaesést, a nem lakóépületeknél 44 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 40 százalékkal nőtt az ipari, 22 százalékkal a mezőgazdasági és 17 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma.

A Portfolio.hu elemzőjének véleménye szerint a KSH legfrissebb lakáspiaci statisztikái ugyan rémisztőek, de egyáltalán nem meglepőek, hiszen az elmúlt negyedévek zuhanó mértékű építési engedély számából nem is igazán lehetett másra következtetni. Az mindenesetre örömteli, hogy a látványos visszaesés most már elsősorban "csak" Budapestre koncentrálódik, és a vidéki városok és községek tekintetében érezhető némi stabilizáció, ami az optimistáknak adhat táptalajt. Sokatmondó adat azonban az is, hogy Budapesten az eddig jellemzően értékesítésre előállított lakások száma mintegy ötödére esett vissza (212 darab) az előző év hasonló időszakához viszonyítva, és szinte megegyezik a saját használatra épített lakások számával (155 darab), ami különösen jól mutatja az egykor virágzó üzletág teljes összeomlását. Arra a kérdésre, hogy idén kerül-e a hazai lakásépítési piac újabb mélypontokra, vagy csak a budapesti részpiac hanyatlása vizionálható még nem egyszerű választ adni, az azonban bizonyos, hogy nem a válság kirobbanása után oly sokat emlegetett 2012-es év lesz a fellendülés éve a lakáspiacon. Mindez összhangban áll a finanszírozásban korábban kiemelkedő szerepet játszó banki lakáshitelezés folyamataival is, amelyekről alábbi cikkünkben írtunk.