Leomlik a védőernyő: mi lesz a lakásárakkal?

Valkó Dávid

Összességében a moratórium feloldása üdvös hatással lehet a jelenleg bénult ingatlanpiac beindulására. Az eddig további árcsökkenésre váró keresők ténylegesen megjelenhetnek, az eladók egy része pedig, a moratórium lejártával, elszánhatja magát az eladásra. Sok múlik a kilakoltatási moratórium "védőernyője" alól immár kikerülő tulajdonosok belátásán, hogy most már célszerű aktívan foglalkozniuk az ingatlanok eladásával, akár a bankokkal karöltve. - mondta el kérdésünkre Valkó Dávid.

Valkó szerint a lakáspiac befagyása egyértelműen a kereslet elmaradásának következménye. Az elmúlt években mintegy 200 ezer háztartás halasztotta el lakásvásárlását nagyrészt piaci bizonytalanság és a szűk finanszírozási lehetőségek miatt. A moratórium feloldása (és általában az intézkedéscsomag) ugyanakkor a banki hitelezés újraindulását, kedvezőbb hitellehetőségek megjelenését vonja maga után, így ez a volumen most fokozatosan megjelenhet a keresleti oldalon.

A NAV adatok szerint 2010-ben az eladások bő 3%-a esett a 30 millió feletti kategóriába. Ebből 75% fővárosi lakás volt; községekben alig volt ilyen eladás, közel negyedét pedig városok adták. Feltételezve, hogy a 30 millió feletti lakásokra felvett problémás hitelek eloszlása is ezt a trendet követi, első körben tehát (okt. 1.-ig) ezeken a területeken bővülhet a kínálat drágább lakásokból. Ezt a nagy értékű ingatlanok iránti kereslet jól fedheti, így nem kell nagy árzuhanástól tartani ebben a szegmensben.

A településtípus és megyék szerinti kvótarendszer, bár rendszerében/részletes útmutatásában, illetve időbeni lépcsőzetességében eltér az eredeti elképzelésektől, a piacok védelme miatt előnyös hatású lehet, hiszen nagy különbségek vannak a piac felszívóképességében területi egységenként. (És nem feltétlenül a prekoncepciók szerint alakul ez a kép, hiszen pl. Pest megyében a forgalomhoz képest magas a problémás ingatlanok száma.) - tette hozzá Valkó.

Valkó továbbá kiemelte, hogy a moratórium feloldása miatti kínálati többlet árlenyomó hatását éves szinten maximum néhány %-ra becsülik. A nagyobb árzuhanás ellen hat a fent említett keresleti többlet megjelenése, illetve a területi és időbeni kvóták alkalmazása is mérsékli a negatív hatást. Fontos emellett, hogy az árak területileg differenciáltan változnak majd.