Kiderült: itt van Keanu Reeves budapesti albérlete

"Nem volt könnyű dolgunk. Ilyen egyedi igényekkel, amilyenekkel Keanu emberei megkerestek minket, ritkán találkozunk. Hetek óta lázasan kerestük a megfelelő ingatlant neki, hiszen március elején már megkezdődnek a forgatások hazánkban, és nem vettük volna a lelkünkre, ha a filmsztárnak szállodában kellene megszállnia" - nyilatkozta az Új Ásznak egy neve elhallgatását kérő ingatlanértékesítő.

Végül a hosszas keresgélés sikerrel zárult, így a hazánkban forgató világsztár egy budai apartmanban pihenheti ki a fárasztó forgatási napokat.

"Keanu rábólintott az I. kerületi ingatlanra, amit választottunk neki. A lakás Buda patinás részén található, pár perc sétára a Várnegyedtől és a Dunától. Keanu idő szűkében eltekintett a korábban kívánalomként feltüntetett lifttől, ami közvetlenül a lakása ajtajáig vitte volna, ám az elvárások többi részét teljesítettük. Az ingatlan hat tágas térrel rendelkezik, alapterülete 165 négyzetméter. Alapfeltétel volt az intimterasz, amit szintén sikerült megoldanunk. Huszonnégy órás portaszolgálat, uszoda és konditerem áll a világsztár rendelkezésére a nap minden percében" - újságolta a napilap informátora.

A Pénzcentrum.hu által megkérdezett elemzők szerint az ehhez hasonló, méregdrága albérleteket elsősorban néhány külképviselet, valamint azok a külföldi multinacionális cégvezetők keresik, akik csak rövidebb időre érkeznek hazánkba.

Lakást akarsz kiadni? Erre harapnak a bérlők

Jellemzően a diákság, illetve a fiatal, vidékről érkező pályakezdők körében találnak gazdára a fővárosi bérlakások. A Pénzcentrum.hu legutóbbi cikkében megvizsgálta mi újság a budapesti albérletpiacon, milyen a kereslet-kínálat kapcsolata, mely árkategóriájú bérlakások a keresettek, valamint mely budapesti kerületek a legfrekventáltabbak a bérelni szándékozók körében.

Déry Attila

A válság kirobbanását követően, illetve a finanszírozási lehetőségek beszűkülésével sokan jósolták a bérleti piac felélénkülését és a bérleti díjak emelkedését. Ez a várt bővülés azonban igazán nem következett be, a bérleti díjak a válság kitörését követően tovább csökkentek - mondja Déry Attila az Otthon Centrum elemzője.

A szakértő elmondása szerint egyes területeken 2009-ről 2010-re már nem csökkentek a bérleti díjak. Főként az olcsóbb kategóriában tapasztalható, hogy a lakásvétel és hitelfelvétel elhalasztása miatti keresletnövekedés megfékezte az árak további esését.

Jól érzékelhető, hogy a fővárosi bérlakások piacát még mindig általános túlkínálat jellemzi - tudtuk meg a Duna House elemzőjétől. Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy a különböző internetes bérlakás adatbázisokban állandó jelleggel több ezer kiadó lakás található.

A Budapesten kínált bérlakások számának vizsgálatához segítségül hívtuk az alberlet.hu adatbázisát. A szűrés során csak a fényképpel ellátott hirdetéseket vettük figyelembe, mivel a fénykép nélküli hirdetések gyakran megtévesztőek lehetnek. A portál adatbázisában még így is összesen 6889 bérlakást találtunk. A legolcsóbb fővárosi bérlakásokat 35 ezer forintért kínálják tulajdonosaik.

A Duna House tapasztalatai szerint jelentős növekedés figyelhető meg idén a kiadó ingatlanok iránti keresletben. A társaság elemzőjének véleménye szerint ennek oka elsősorban az lehet, hogy a kormány lakáspolitikája és a kilakoltatási moratórium miatt kiszámíthatatlanok a lakásárak.

A magasabb presztízsű, budai kerületekben, főleg a magasabb értékű ingatlanok esetében az tapasztalható, hogy a tulajdonosok a romló kiadhatóság és csökkenő bérleti díjak miatt próbálnak szabadulni kiadási célra vásárolt ingatlanjaiktól - mondja Déry Attila. Tapasztalataink azt mutatják, hogy elsősorban a VI., VII., VIII., IX., XI., és a XIII. kerületi kiadó ingatlanok a keresettek - emeli ki az elemző, valamint hozzáteszi, hogy az elhelyezkedésnél kerületen belül is fontos az érdeklődőknek, hogy jó legyen a közlekedés.

A Duna House által készített alábbi grafikonon azt láthatjuk, hogy mely kerületek iránt és milyen mértékű kereslet mutatkozik az irodához beérkezett érdeklődések alapján. Az adatok tükrében jól látszik, hogy náluk a legtöbb érdeklődés a XIII. kerületi bérlakásokra futott be, de igen keresettek még a XI. valamint a II. kerületi ingatlanok is. Az adatokból jól kivehető, hogy a kevésbé frekventált fővárosi kerületek közé a metróvonalaktól messzebb eső és a külsőbb kerületek tartoznak.

Budapesten a tavalyi évben 2009-hez viszonyítva a panellakások esetében 7%-os, míg a tégla építésű lakások esetén (új és használt lakásokat egyaránt figyelembe véve) 2 %-os bérleti díj csökkenés volt tapasztalható, azonban a szórás a kerületek között igen jelentős - tudtuk meg Déry Atillától. Az elemző azt is elmondta, hogy ha csak a használt tégla lakásokat nézzük, akkor fővárosi szinten már a bérleti díjak stagnálásáról beszélhetünk, de kerületenként továbbra is jelentősen eltérő a kép. Az I., a II., valamint az V. kerületekben 2009-ről 2010 csökkentek a bérleti díjak, azonban a III., a IV., valamint a VI. kerületekben stagnálás volt jellemző.

Budapesten tavaly az Otthon Centrum elemzése alapján az átlagos bérleti díj, panellakások esetében 1000-1100 forint körül alakult négyzetméterenként. Használt, tégla építésű lakások esetében pedig 2010-ben 1500 forint volt az egy négyzetméterre jutó átlagos bérleti díj.

A Duna House elemzése szerint elsősorban az 50-60 ezer forintért kínált ingatlanok a legkeresettebbek. Érdekes, hogy a leginkább hanyagolt lakások a legolcsóbb árkategóriába esnek. Ez vélhetően annak köszönhető, hogy ezért az árért már óriási kompromisszumokra vannak kényszerítve a bérlők, mind a jó közlekedés, mind a lakás mérete és minősége miatt.

Budapesten a bérlők számára a lélektani határ árak tekintetében 60-70 ezer forint - mondja Déry Attila. Elmondása szerint ennél alacsonyabb bérleti díjon a tulajdonos könnyen ki tud adni szinte bármilyen ingatlant.

A piac keresleti oldalát vizsgálva megfigyelhető, hogy elsősorban azok keresik az albérleteket, akiknek egyelőre nem telik saját ingatlan vásárlására a lakáshitel-felvétel leszűkült lehetőségei okán. Másrészről növekedett a belső kereslet is, mivel az árverseny hatására sokan a költözés mellett teszik le a voksukat. Az albérlet jó átmeneti megoldást nyújthat azoknak, akiknek most nincs lehtősége lakásvásárlásra, mivel viszonylag gyorsan felmondhatóak, ráadásul a bérleti feltételek is igen rugalmasak. Maximum két havi kaució az elfogadott, bár a bérlők többsége ezt sok esetben le tudja alkudni 1 havira is.

Az egyetemisták jelenléte továbbra is a legjellemzőbb a piacon.  A másik szegmens, akik inkább bérleményben gondolkodnak az az önálló életet kezdő, akár vidékről a fővárosba költöző, 30 év körüli, fiatal pályakezdők. A szobabérlet egyre inkább csak a felsőoktatási intézményekbe járóknak, valamint a szerényebb anyagi helyzetű bérlőknek nyújt megoldást, ugyanis Budapesten egy szobáért akár 30 ezer forintot és a rezsi megfelelő részét is elkérhetik.

Diákok körében a legkeresettebbek az egyetemekhez, főiskolákhoz közeli több szobás, téglalakások, amelyekért - két szobával és átlagos állapottal kalkulálva - Budapesten helyenként 70-80 ezer forintot is elkérhetnek. Azonban a felsőoktatási intézményekbe járók ezen lakásokat többed magukkal veszik ki, így több részre oszlik a rezsiköltség is.

A választást az áron kívül befolyásolja még, hogy milyen a lakás fűtési módja, milyen állapotban van és mennyire van felszerelve, így akár egy külvárosi panel lakás bérleti díja több tízezer forinttal kevesebbe kerülhet. Egy külön, jól lehatárolható csoportot képviselnek a külföldi diákok. Ők akár 20-30%-kal magasabb árakat is tolerálnak, így a legjobb minőségű lakásokat keresik - mondja Déry, valamint hozzáteszi, hogy az európai külföldiek ezen kívül jobban elfogadják a hirdetési árakat; ha megtetszik nekik a lakás, nem feltétlenül bonyolódnak alkuba.

Meglepő, de találhatóak a piacon a lélektani határ húsz szorosáért, vagyis akár 1-1,5 millió forintért kínált kiadó ingatlanok is. Megkérdeztük az elemzőket kik kereseik ezeket a luxusalbérleteket. A szakértők egyöntetű válasza alapján e kiadó albérleteket elsősorban néhány külképviselet, valamint azok a külföldi multinacionális cégvezetők, akik csak 1-2 évre érkeznek hazánkba. Az itt élő vállalatvezetők inkább megveszik az ingatlant.