Meddig kell gyűjtögetned egy lakásra? - a megdöbbentő tények

A következőkben azonban nem a "hitellel vagy hitel nélkül" kérdéskörét járjuk be, ehelyett arra a kérdésre keressük a választ, hogy egy átlagos családnak mennyi idejébe, hány hónapjába kerül, hogy saját lakáshoz jusson, és ez az időintervallum hogyan változott az elmúlt évek során.

Valahol Európában: végre valamiben nem a lista végén kullogunk!

Mielőtt azonban végigtekintenénk az elmúlt tíz évre jellemző számokat, lássuk, hogy hogyan alakul a bruttó átlagbérek és a GDP/fő arány az Európai Unió néhány tagállamában, illetve, hogy hol állunk a képzeletbeli ranglista élén.

A lakosság számára mindenképpen a következő táblázat harmadik oszlopa nyújthat érdekes információt, vagyis, amely elárulja, hogy hány hónapig kell dolgoznia a különböző országokban élő embereknek ahhoz, hogy lakást vehessenek a keresetükből.

Az átlagos lakásár egy kétszobás lakás árát jelenti a különböző tagállamokban, amelyet a nemzetgazdasági bruttó átlagbérrel osztottak el, így kapták meg azt az értéket, amely elárulja, hogy egy átlagos ingatlan megvásárlásához hány havi adózatlan jövedelemre van szüksége a lakást vásárolni szándékozó állampolgároknak.

A lakásvásárlás bérből való megvalósíthatóságát mérő lista érdekessége, hogy annak tanulsága szerint hazánk a negyedik helyen áll a 6 régi és 4 új tagállamot tömörítő ranglistán. A 114 hónapos, vagyis körülbelül 10 éves várakozási idő átlagon aluli, amely azt jelzi, hogy a magyar vásárlók a már több évtizede uniós országok vásárlóinál jobb helyzetben vannak.

Káprázat és valóság: kicsit más mint gondoltuk

A lista mint már említettük a bruttó bérekkel számol, amely lehetővé teszi a különböző európai országokban uralkodó állapotok összehasonlítását, ám torzítja a képet annyiban, hogy nem számol azzal, hogy a bruttó jövedelemhez az alkalmazottak nem férnek hozzá.

Az alábbi diagramon az 1996 és 2007 között jellemző átlagos bruttó és nettó bérek arányát mutatjuk be az átlagos budapesti lakásárakhoz viszonyítva, melyek megadják, hogy hány hónapig kellene a teljes bér összegét megtakarítania a vásárolni szándékozóknak ahhoz, hogy teljesen saját forrásból lakást vehessenek.

Természetesen a gyakorlatban ennél tovább kellene várakozniuk a leendő vásárlók, hiszen egyéb jövedelemforrás nélkül senki sem képes a teljes jövedelmét félrerakni, a célunk így tehát nem egy egyedi, mindenkire érvényes érték megállapítása, hanem annak bemutatása, hogy az ingatlanárak és a bérek relációja hogyan változott az elmúlt években.

A várakozási idő jelentős mértékben megnyúlt 1999-ről 2000-re, mely az ingatlanpiacon ekkoriban tapasztalható boomról tanúskodik, 2000-et követően az egyszeri hirtelen megugrás után újra csökkeni kezdett, amely ellenben annak köszönhető, hogy a bérek emelkedése meghaladta az ingatlanárak árszínvonalának emelkedését.

2007-re a megszorítások hatására ismét emelkedőben a lakásvásárlásig eltelő hónapok száma, a nettó és bruttó bérek lakásárakra vetített aránya közötti különbség növekedése pedig a kormányzati intézkedések bérekre gyakorolt hatásainak köszönhető.

A várakozási időtartam kiszámításánál a teljes budapesti átlagárat vettük figyelembe, míg az előző táblázat elkészítői a belső kerület áraival számoltak, ebből adódik a két érték közötti különbség. Emellett fontos megemlítenünk, hogy a modellben nem számolunk azzal a hozammal, amelyet a vásárolni szándékozok a megtakarított pénzük befektetéséből szerezhetnek.

Összességében elmondhatjuk, hogy bár hazánk egyáltalán nem foglal el a vásárlók számára negatívumot jelentő pozíciót az európai országok között, jelenleg a nettó béreket alapul véve összesen 151 hónapra vagyis majdnem 13 évre lenne szükség a lakás csupán bérből való megvásárlásához.