Megtaláltuk álmaink lakását és eldöntöttük: megvesszük. Számba vesszük összes vagyonunkat, plusz a szponzorok (család, barátok) támogatásait, osztunk-szorzunk és a végén kiderül, hogy némi külső forrás bevonására is szükség van. Felkeressük a bankot és elkezdődik egy néhány hétig (vagy hónapig) tartó vesszőfutás.
Aki vett már fel lakáshitelt az nem felejti el soha azt az érzést, amikor várt az ügyintézőre és attól rettegett, hogy milyen újabb kéréssel áll elő a hivatalnok és milyen újabb feltételt kell teljesíteni ahhoz, hogy a bank adósává válhassunk hosszú évekre.
Mielőtt belevágnánk a hitelfelvételbe két szempontot tartsunk szem előtt: az egyik, hogy nem feltétlenül kell hinni minden "akciós" ajánlatnak, a másik pedig, hogy lehetőleg minnél több hitelintézet ajánlatát vizsgáljuk meg. Az interneten számtalan hitelkalkulátorral találkozhatunk, amelyek segítségével több bank ajánlatát is összehasonlíthatjuk.
Miután kiválasztottunk, a nekünk legjobban tetsző ajánlatokból legalább kettőt és magunkhoz vettünk minden szükséges iratot (személyi igazolvány, lakcímbejelentő kártya, házassági anyakönyvi kivonat, közüzemi számlák, két havi bankszámla kivonat, munkáltatói igazolás, stb.), felkereshetjük a hitelintézetet.
Miután sorra kerülünk, meghallgathatjuk az ügyintéző által felvázolt lehetőségeket és dönthetünk, hogy belevágunk-e a pénzszerzés ezen módjába. Ha amellett döntünk, hogy megfelel az ajánlat akkor következhet egy úgynevezett elő-minősítés (ez a lépés esetleg néhány hitelintézetnél kimaradhat, illetve máshogy is nevezhetik). Ekkor az általunk behozott anyagok alapján megvizsgálják vagyoni jövedelmi helyzetünket. Ekkor már nagyjából eldől, hogy mennyi hitelt kaphatunk és milyen futamidőre. Ezért a lépésért még nem kell fizetnünk (általában).
A következő lépésben a bank leellenőrzi, hogy nem szereplünk-e a BAR listán, illetve az általunk megvásárolni kívánt ingatlan tulajdoni lapja alapján megnézi, hogy az teher-, per- és igénymentes legyen. Ekkor már merülnek fel költségeink egyrészt a tulajdoni lap miatt, másrészt pedig a hitelt csak adásvételi szerződés megléte esetén folyósítják, ennek pedig van egy ügyvédi költsége (ami nem kevés).
Miután minden ilyen irattal rendelkezünk és kitöltöttük a kölcsönkérelmi nyomtatványokat (alig 10-20 oldal), jöhet a tényleges hitelminősítés. Ehhez azonban még egy fontos dologra szüksége van a banknak, ez pedig nem más mint az ingatlan értékbecslése ( ez szintén egy szép summát húz ki a zsebünkből). Ha a hitelminősítés folyamán jó besorolást kaptunk mind mi, mint adós, mind az ingatlan, mind pedig az ügylet és az esetleges adóstársak (a házastárs bevonása kötelező, kezest csak akkor kell bevonni ha kérik), akkor megköthetjük a szerződést.
Fontos megjegyezni, hogy a szerződés megkötésének elengedhetetlen feltétele, hogy az adott pénzintézetnél rendelkezzünk folyószámlával (erről vonják majd le a havi törlesztőrészleteket) és gyakran a hitel mellé biztosítást is kell kötnünk. A hitelszerződés megkötése gyakran közjegyző előtt történik, amiért szintén ki kell fizetnünk némi pénzt (ezen szolgáltatás árai szabottak egy tízmillió forintos hitel esetében 40-50 ezer forintra lehet számítani). Miután túl vagyunk a szerződésen már csak a folyósítás van hátra, ami általában az eladó számlájára vagy az adásvételt bonyolító ügyvéd letéti számlájára érkezik meg. Természetesen a folyósításnak is van jutaléka, ami gyakran a felvett hitel 1,5-3 százaléka. Ezenkívül költségként felmerülhet még a különböző illetékek befizetése (új lakás vásárlása esetén 15 millió forint alatt ez alól mentesülhetünk).
Ami még nagyon fontos, hogy a bank jelzálogjogot jegyez be az ingatlanra, tehát ehhez még egyszer sorba kell állnunk a földhivatalban.
Tehát egy 10 millió forintos lakáshitel felvétele könnyedén megszabadít bennünket néhány százezer forinttól. Természetesen mind az összeg nagysága, mind pedig a hitelfelvétel menete bankonként eltérő lehet és a pénzintézetek gyakran különböző kedvezményekkel igyekeznek magukhoz csalogatni az ügyfeleket.