Nem állunk jobban, mint fél éve: egyre kevesebb a megtakarítás

Az OTP Öngondoskodási Index 2012. márciusi, 34 pontos eredményét ismertetve Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese kiemelte: "A nehezebb körülmények között sem szabad lemondani arról, hogy a jövőnkről gondoskodjunk. Nem csak nagy összegekkel, hanem havi pár ezer forinttal is sokat tehetünk azért, hogy növeljük anyagi biztonságunkat."

Az OTP vezérigazgató-helyettese példaként az árfolyamgát révén felszabaduló jövedelmek megtakarítását említette: "A családi kasszában maradó többletet, vagy annak egy részét érdemes előrelátó módon félre tenni, hogy a tehercsökkenés ne csak ma jelentsen könnyebbséget, hanem hosszabb távon is növelje a pénzügyi lehetőségeket. Az árfolyamgát révén csökkenő törlesztőrészletek mellett érdemes például lakástakarékpénztárral takarékoskodni, mert így állami támogatással is ki lehet egészíteni a megmaradó jövedelmet. A megtakarítási idő végén az állami támogatással gyarapodó összeget - akár a konstrukcióhoz kapcsolódó kedvezményes forintkölcsönnel kiegészítve - előtörlesztésre lehet fordítani, így hosszabb távon is csökkenteni lehet a terheket."

Csökkenő lakossági tartalékok

2011 júniusa óta 63%-ról 56%-ra csökkent azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen pénzügyi öngondoskodási formával. Leggyakrabban váratlan helyzetre tartalékolnak az emberek, ám tavaly nyár óta folyamatos csökkenés tapasztalható a "vésztartalékokban" is. Míg 2011 júniusában a válaszadók 28%-a rendelkezett az előre nem látható helyzetekre félretett pénzzel, idén márciusban már csak 23%. Egyre hosszabb időre elegendő viszont a vésztartalék: szűkre fogott kiadásokkal most átlagosan 20 hónapig tudnának megélni azok, akiknek van ilyen megtakarítása. Tavaly nyáron átlagosan 16 hónapra volt elegendő a félretett pénz. A növekedés arra utal, hogy elsősorban azok élték fel a vésztartalékot, akik kisebb megtakarítással rendelkeztek.
A tartalékok csökkenése szinte valamennyi pénzpiaci megtakarítási formát érintette. Csupán két forma - az egészségpénztár és a START számla - esetében nem tapasztalható szignifikáns változás. Szembetűnő a csökkenés viszont a legnépszerűbb megtakarítási konstrukció, a lekötött betét esetén, ahol tavaly nyár óta 7 százalékpontos csökkenés látható: 2011 nyarán 20%, jelenleg pedig csupán 13% rendelkezik lekötött betéttel. Alacsonyabb lett az egy főre eső öngondoskodási formák száma is. 2011 júniusában a vizsgált 15 konstrukcióból átlagosan 1,5-tel rendelkeztek a válaszadók, jelenleg csak 1,1-gyel.

A végtörlesztés is szerepet játszott a megtakarítások felélésében

Az összes megkérdezett 16%-ának volt olyan devizahitel tartozása tavaly szeptemberben, amelynél élhetett végtörlesztéssel. Közülük majdnem minden ötödik (19%) kedvezményes árfolyamon fizette vissza a tartozását. Az érintett devizahitelesek 8%-a saját forrásból, 5% saját forrásból és kölcsönből, 6%-a pedig teljes mértékben hitelből végtörlesztett.

A szűkülő anyagi lehetőségek miatt kevesebben terveznek új megtakarítást

A korábbi mérések eredményével megegyezően az emberek 58%-a készít pénzügyi tervet a következő hónapra, hosszabb távon pedig továbbra is jóval alacsonyabb ez az arány: a következő évre 24%, öt-tíz évre 7%, évtizedekre előre pedig csupán 4%. Nincs szignifikáns változás a megtakarítási célok esetében sem: hosszabb távú megtakarítási célokkal a megkérdezettek egyharmada rendelkezik csupán.
A konkrét öngondoskodási formákkal kapcsolatos tervek esetén viszont jelentős változások tapasztalhatóak. 2011 nyaráról 2011 őszére 42%-ról 46%-ra nőtt a konkrét öngondoskodást tervezők aránya - miközben a tényleges megtakarítási formákkal rendelkezők aránya már akkor is csökkenő tendenciát mutatott. Idén tavasszal azonban az őszi adatokhoz képest érzékelhető visszaesést mért a kutatás: 41%-ra csökkent azok aránya, akik bármilyen öngondoskodási formát terveznek.

Pénzügyi kényszerek érzékelhetőek az öngondoskodás nem pénzügyi területein is

A pénzügyi lehetőségek szűkülésével az öngondoskodás különböző területeinek rangsorolásában egyre hátrébb kerül a pénzügyi öngondoskodás. A környezetvédelem terén pedig jól látszik, hogy elsősorban azok a környezetvédelmet is szolgáló tettek erősödnek, amely a pénztárcánkat is érinti - így például mind többen takarékoskodnak az árammal, a csapvízzel és a gázzal.

Változatlan borúlátás, erősödő tudatosság

Az emberek döntő többsége továbbra is bizonytalannak ítéli meg a jövőbeni pénzügyeit: 74%-a látja kiszámíthatatlannak a pénzügyi helyzetét hosszabb távon, és 70% a következő évekről is ugyanezt gondolja. Nincs érdemi változás abban sem, hogy a megkérdezettek 4/5-e szerint nem lesz elegendő az állami nyugdíja a tisztességes öregkori megélhetéshez.

A bizonytalan kilátások és az állami nyugdíjjal kapcsolatos aggodalmak ellenére továbbra is többségben vannak azok, akik elsődlegesen állami felelősségnek tartják a tisztességes öregkor biztosítását, de biztató jel, hogy egyre többen ismerik fel a saját felelősségüket is.
Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese az egyéni felelősségvállalásban tapasztalható pozitív tendenciával kapcsolatban kiemelte: "Az öngondoskodásban fontos szerepet játszik a tudatosság, a saját felelősség felismerése azonban csak az első lépés. Az OTP Bank abban is segítséget kíván nyújtani, hogy megmutassa, mit tehetnek az emberek a jövőjük biztonságáért. Az OTP Öngondoskodási Index mellett ezt szolgálják a bank olyan kezdeményezései, mint az Alma Mater program, amelynek keretében OTP-s vezetők pénzügyi edukációs foglalkozást tartanak középiskolákban, vagy a Takarékossági Világnaphoz kapcsolódó országos kampány, amellyel a tudatos pénzügyi tervezés gondolatát próbáljuk minél több emberhez eljuttatni."

Az elhúzódó válság az Index eredményén is érezteti hatását

Már a tavalyi októberi felmérésben is érzékelhető volt a válság hatása: enyhe mértékben csökkentek a lakosság pénzügyi tartalékai, ezzel párhuzamosan viszont nőtt a megtakarítási szándék és felértékelődtek az öngondoskodás nem pénzügyi területei, a család és az egészségmegőrzés szerepe. Az ellentétes hatások azonban kiegyenlítették egymást, így az Index értéke júniusban és októberben is 36 pont volt.

A 2012. március adatfelvétel alapján látható, hogy a válság elhúzódása miatt is folytatódó tendencia a lakossági tartalékok csökkenése. Ugyanakkor kevesebben érzik úgy, hogy a közeljövőben újabb öngondoskodási formát tudnának indítani. A válság mindennapokban tapasztalható negatív hatásai a tervekben, attitűdökben is érzékeltetővé váltak: a legfontosabb a napi megélhetés, a távolabbi jövőről való gondoskodás pedig jelenleg kevésbé aktuális. A túlsúlyba kerülő negatív irányú változások miatt 34 pontra csökkent az OTP Öngondoskodási Index értéke.

Bár az Index értéke csökkent, a kutatásból jól látható, hogy egyre többen ismerik fel a saját felelősségüket. Ez egy nagyon fontos eredmény, hiszen az öngondoskodás egyik legfontosabb tényezője a tudatosság: annak a felismerése, hogy nem várhatjuk mástól, hogy jövőnk anyagi biztonságát megteremtse.