A magyarok 45 százaléka biztosra veszi, hogy a nyugdíja nem lesz elég a tisztes megélhetéshez - derül ki az OTP Öngondoskodási Indexből. A lakosság 47 százalékának nincs megtakarítása.
A magyarok 45 százaléka biztosra veszi, hogy a nyugdíja nem lesz elég a tisztes megélhetéshez - derül ki az OTP Öngondoskodási Indexből. A lakosság 47 százalékának nincs megtakarítása. A megkérdezettek 58 százaléka kijelentette: semennyit nem képes félretenni nyugdíjas korára. Bizakodásra ad okot azonban, hogy összességében nő a megtakarítási hajlandóság annak ellenére, hogy csökkennek a lakosság pénzügyi tartalékai. A megkérdezettek 46 százaléka gondolkodik valamilyen megtakarítási formában a közeljövőben. A legfiatalabb korosztály hajlik a leginkább az öngondoskodásra, de a középkorúak is kezdik felismerni, hogy enélkül nem boldogulhatnak.
A családi összetartás megteremtése, erősítése, valamint az egészségmegőrzés, az egészséges életmód a legfontosabb területek, amelyekre egyre nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a felmérésben megkérdezettek. Mindezek után következik a rangsorban a pénzügyi öngondoskodás, a tanulás és a környezet megóvása.
Az öngondoskodási formák között az életbiztosítás áll az első helyen, októberben 29 százalékot tett ki. A megkérdezettek egynegyedének volt októberben váratlan helyzetre félretett megtakarítása, ami csak 16 százalékuknak lett volna elég 1 évre vagy hosszabb időtartamra. A félretett megtakarítás a megszokott életszínvonalon átlagosan 11, szűkre szabott kiadások mellett 18 hónapra lenne elegendő. Kötvényben, állampapírban, valamint befektetési alapban, illetve részvényben mindössze 2-3 százaléka volt a megtakarításoknak.
Az OTP eddig két alkalommal, tavaly júniusban és októberben mérte fel a 18-70 éves, banki kapcsolattal rendelkező lakosság körében az öngondoskodási szokásokat és terveket. A tapasztalatok alapján egyre többen vannak, akik kimerítették a tartalékaikat, és az alapvető szükségletek kielégítésén kívül semmi másra nem futja az anyagi erejükből, nem képesek beruházni, hitelt törleszteni vagy biztonsági tartalékot képezni. A létfenntartásért folytatott küzdelemben úgy látják: távlatilag csak az a fontos, hogy a család és az egészség megmaradjon, a többi területen adódó veszteség pótolható.
főbb paraméterei
A vizsgált, 18-70 éves korosztályban még mindig csak 61 százaléknak van aktív banki kapcsolata. A bankkapcsolattal rendelkezők körében kissé több a középkorú, illetve a megyeszékhelyen élő, és kevesebb a fiatal, illetve az idős, valamint a községben élő, mint a teljes népesség arányában. Nagyobb mérvű az eltérés az iskolázottságban: az általános végzettségűeknek csak a kisebbség hányadának (37 százalék), a magasabb végzettségűeknek esetében viszont a többségnek (63-79 százaléknak) van bankszámlája.
Hosszú távú megtakarítási célja a leggyakrabban a 18-39 éves korosztályba tartozóknak van. A legmegfontoltabbak viszont a 40-49 évesek, akik a leggyakrabban készítenek pénzügyi tervet. A megkérdezettek 58 százaléka azonban csak a következő hónapra gondol előre, s mindössze 2 százalék azoknak az aránya, akik évtizedekre előre terveznek.
Önmagában beszédes adat, hogy tavaly októberben a lakosság 47 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezett. Kedvezőtlen tendencia ráadásul, hogy a júniusi felmérés óta jelentősen, 6 százalékkal nőtt az ebbe a csoportba tartozók aránya. Ugyanakkor a megkérdezettek 23 százaléka 3 vagy annál több formában is próbál öngondoskodni. A jelenlegi gazdasági helyzetben még az átlagosnál tehetősebb célcsoportban is csak egytizedre becsülhető azoknak az aránya, akik számottevő mértékben képesek öngondoskodásra.
Miközben összességében kedvezőtlen irányban változtak a megkérdezettek pénzügyi lehetőségei, bizakodásra adhat okot, hogy nőtt a hajlandóság az öngondoskodásra. A vizsgált célcsoport 46 százaléka tervez valamilyen formában megtakarítást, szemben a júniusi 42 százalékkal. A megkérdezettek szerint a leginkább a váratlan helyzetek áthidalására kellene spórolni, s jelentős még azoknak az aránya, akik nyugdíjas korukra szeretnének takarékoskodni.
Még mindig nagyobb (27 százalék) az arányuk a saját csoportjukon belül azoknak, akiknek már van megtakarításuk, és újabban gondolkodnak, mint azoknak, akiknek nincs. Ellenben azok között, akik korábban semmilyen formában nem takarékoskodtak, a júniusban mért 14-ről 19-re emelkedett azoknak az aránya, akik terveztek megtakarítást. Bár ez a csoport továbbra is a legfiatalabb korosztályban a legnagyobb (30 százalék), a növekedést a középkorúak adják. A 30-39 évesek, illetve a 40-49 évesek között is nagyjából a duplájára, 21-22 százalékra nőtt az öngondoskodást tervezők aránya. Ha ezek a tervek megvalósulnának, akkor 53 százalékról 72 százalékra nőne azoknak az aránya, akik rendelkeznek megtakarítással.
A megkérdezettek egészét vizsgálva megállapítható, az emberek többsége egyelőre úgy gondolja, kényszerűségből kell takarékoskodni, azért szükséges az öngondoskodás, mert az állam cserbenhagyja a polgárait. Bár az emberek értik, hogy a népesség szerkezetének változása készteti a kormányt az öngondoskodás ösztönzésére, ez a racionális érv nem csökkenti a csalódottságukat és a kényszer érzetét. Csökken azoknak az aránya, akik szerint az öngondoskodás tudatos tervezés, a jövőbeli jólét biztosítéka, minden felnőttől elvárható felelősségteljes magatartás velejárója. A fiatalok, diplomások, jómódúak, nem fizikai foglalkozású aktív keresők körében jóval magasabb azoknak az aránya, akik pozitívan viszonyulnak az öngondoskodáshoz.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A felmérésből kiderül, hogy az öngondoskodás elfogadása erősen életkorfüggő. Valamennyi csoportban többségi nézet, hogy elsősorban az állam feladata gondoskodni az idősek megélhetéséről. Miközben a 60-70 évesek 67 százaléka vallja ezt, a 18-29 évesek között már csak 54 százalékos ez az arány. A nyugdíjas korhoz közel állóknak csak az egynegyede gondolja úgy, hogy elsősorban az egyén felelőssége biztosítani az idős kori megélhetését. Az idősebbek az előző évek tapasztalatai alapján arra számítottak, hogy a nyugdíjból, ha szerényen is, de meg fognak élni.
Az Öngondoskodási Indexből kiderül: októberben a megkérdezetteknek mindössze a 12 százaléka gondolta úgy, hogy az állami nyugdíja elég lesz a tisztes megélhetéshez, 45 százalékuk pedig biztosra veszi az ellenkezőjét. A célcsoport többi tagja különféle stratégiákat tervez idős korára, a legtöbben a nyugdíj mellett végezhető munkában látják a megoldást. A megkérdezettek körében jelentősen (52 százalékról 58 százalékra) nőtt azoknak az aránya, akik kijelentették: semennyi pénzt nem tudnak félretenni nyugdíjas korukra.
A felmérés tapasztalatai szerint a pénzügyi öngondoskodás egyik legnagyobb gátja az a felfogás, hogy a jövő kiszámíthatatlan, ezért a mának kell élni. A jelenlegi gazdasági helyzetben a megkérdezettek a következő pár évben csaknem annyira kiszámíthatatlannak tartják a pénzügyi helyzetüket, mint a távolabbi jövőben.
Ugyanakkor éppen a kiszámíthatatlanság érzete hozhatja azt a felismerést, hogy öngondoskodás nélkül nem lehet kiszámítható jövőnk. A felmérés adatai jól mutatják, hogy a pénzügyi öngondoskodási formák megléte mérsékli a kiszámíthatatlanság érzetét. Azok között, akiknek nincs megtakarításuk, 80 százalék fölötti azoknak az aránya, akik kiszámíthatatlannak látják a közeli és a távoli jövőt is, míg a 3 vagy több öngondoskodási formával rendelkezők körében rövidtávon mindössze 53, hosszú távon pedig 64 százalék ez az arány.
Ha megkérdezik, az emberek többsége azt állítja: egyszerűen nincs miből félretennie. Ez azonban biztosan nem mindenkinél van így. Ha alaposan átgondolná, mire ad ki pénzt, a családok jelentős része havonta néhány ezer forintot meg tudna spórolni.
De mi értelme van aprópénzzel takarékoskodni? - hangzik a kételkedők kérdése. Pedig a pár ezer forint gyarapítása sem reménytelen vállalkozás - erről szól a Pénzcentrum.hu cikksorozatának következő, holnap reggel megjelenő része.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.
-
Te mire költenéd a lakástakarékpénztári megtakarításodat?
A lakástakarék típusú öngondoskodás a piaci változások közepette is képes biztonságot adni.
-
20 éves Magyarország egyik legkedveltebb üzletlánca, a Lidl (x)
Közel 3,5 millió magyar elsőszámú választása, ha élelmiszerről van szó.