Gondoltad volna? Volt, aki megúszta a frank erősödését

Számtalan hírt hallani mostanság a devizahitelben eladósodottak helyzetéről és az annak megoldására tett kormányzati intézkedésekről. Azt a kérdést azonban nem sokan teszik fel, vajon a devizaárfolyamok elszabadulása milyen hatással van a magyar gazdaság gerincét jelentő kis- és közepes vállalkozásokra. Olcsó hitelre ugyanis nekik is szükségük volt és bizony sok cég jócskán vett is fel a néhány éve még remek lehetőségnek tűnő devizahitelt.

A vállalkozások talán azért nem hallatják a hangjukat, mert számukra nem a devizahitel törlesztése jelenti a legnagyobb problémát, hanem a kereslet és a fogyasztás visszaszorulása. A legtöbb vállalkozás ugyanis számolt a devizahitelek kockázatával és a bankok is felelősen jártak el hitelezésük során. A válság azonban mindenki számításait keresztülhúzta.

2004-től kezdve a vállalkozásoknak nyújtott hitelek több mint fele deviza volt. A 2007-es, 2008-as évekre a devizahitel (főként a svájci frank alapú kölcsön) vált a legjelentősebbé a vállalkozások finanszírozásában. A környezet kedvező volt, a frank és az euró viszonylag stabil képet mutatott akár több éves visszatekintés esetén is. A 2007-es csúcson közel 800 milliárd devizahitelt folyósítottak a bankok. Ezekkel komoly kockázatot vállaltak be a vállalkozások, hiszen elenyésző hányaduknak volt devizabevétele.

Mi történt a hitelekkel eddig?

Devizahitelek nélkül hitelhez sem jutottak volna a vállalatok, vagy az alternatív forinthitelek terheit nem vállalták volna. Több project, terv és beruházás azért vált megvalósíthatóvá, így maradhattak versenyképesek a vállalatok.

A fenti diagram alapján, ami a különböző devizában igénybevett forgóeszköz hitelek tőkerészének alakulását mutatja, jól látszik, hogy legnagyobb bajban a frankhitelesek vannak. Az ő tőketartozásuk az eredeti 145 százaléka. Forinthitel esetén a tőketartozás semmit sem változott. Euróhitel esetén jobban fest a helyzet. A tőkerész ugyan egy időszakban magasabb volt a kezdetinél, de közben az árfolyam csökkenésének köszönhetően az eredeti és a forint hitel alá csökkent.

Azért érdemes megnézni az eddig kifizetett kamatokat is, ezeknek teljes összegét mutatja a fenti ábra. A forinthitel eddigi összes kamatköltsége kétszerese a frankhitelének. Az összkép tehát korántsem olyan egyértelmű, mint ahogy elsőre gondoltuk.

Ha összeadjuk a devizahitelek tőkerészét (fennmaradó tartozás) és az eddig kifizetett kamatokat, akkor utólag kiválaszthatjuk, melyik hitellel jártunk volna a legjobban. Jól látszik az euróhitelek előnye a forinttal és a frankkal szemben. A frank is "csak" 5 millió forinttal költségesebb, mint a forinthitel (240,37 CHF/HUF-os árfolyamon számolva).

Mit tehetünk most?

A válságnak több következménye is volt a vállalati hitelezés területén. Bármennyire is hívogatónak tűnnek most az árfolyamok, devizában eladósodni nem egyszerű és bizony forintban sem az. A válság hatására a pénzintézetek jelentős mértékben szigorítottak a hitelezési feltételeken, így a bankok jóformán annak csak annak adnak kölcsön, akinek erre talán nem is lenne égetően nagy szüksége. Ez a helyzet várhatóan a közeljövőben sem fog változni ,sőt könnyen elképzelhető, hogy a bankok újra szigorítani fognak.

Az a kkv cég azonban, amelyik megfelel a szigorodó banki feltételeknek nem jár rosszul. Korábban a nagyvállalatokkal azonos feltételekkel hitelezte a bankszektor a legkisebb vállalkozásokat is. A válság hatására a megbízható ügyfelek megszerzése érdekében a legtöbb pénzintézet igyekszik a kicsik kedvében járni. A korábbiaknál sokkal vállalatspecifikusabb lett a hitelezés és a kockázatkezelésre is sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a bankok. Ez a specifikusság a díjakban is megjelenik. Ráadásul a kisebb forgalmú cégek számára is inkább elérhetőek olyan banki szolgáltatások, amelyek korábban nem.

Miközben nem könnyű új hitelhez jutni, a régi hitelek törlesztése is megnehezült. Ebben a helyzetből az a vállalkozás tudott a legkevesebb veszteséggel kikerülni, amelyik a legjobban tudta kezelni adósságállományát. Felértékelődött a kockázatkezelés és tartozásmenedzselés (treasury) szerepe. Szerencsére mindezzel párhuzamosan ezen szolgáltatások díjai kedvezően alakultak a kkv-k számára, hiszen immár a méretüknek megfelelő külön árazási politikát alkalmaztak a bankok.

Már elkéstem?

Az a vállalkozás, aki jelenleg küzd a devizahitelének emelkedő törlesztő részleteivel és fél az árfolyamok további szárnyalásától, még most is mérsékelheti kockázatait, ha segítséget kér bankjától. A kockázatok mérséklésére vannak bejáratott módszerek. Ezek használatának elkezdése most sem túl késő. Kérjük ki szakember véleményét. Ő a problémánk ismeretében könnyen tudnak, akár még most is, segítséget nyújtani a meglévő tartozások és azok terheinek kezelésében. Ilyen segítség lehet például a határidős kontraktusok kötése, melyekkel mérsékelhető az árfolyamkockázat.
Nem csak hitelünk miatt érdemes hasonló megoldásokat keresni. Tételezzük fel, hogy van egy vállalkozásunk, ahol minden költségünk euróban merül fel, árbevételünk viszont forintban folyik be (vagy épp fordítva). Jelenlegi árfolyammal számítottuk ki a megtérülést, és ennek változatlanságát feltételezve kötöttünk szerződéseket vevőinkkel. Egy jelentősebb forint gyengülés elviheti tevékenységünk hasznát, előzzük meg ezt.