A Raiffeisen Bank új számlacsomagot indít, melynek díjai között már megjelennek az új, megemelt tranzakciós illetékhez kapcsolódó költségek is.
Mára világossá vált, a bankok többsége valamilyen formában áthárítja a tranzakciós illetéket, annak ellenére, hogy Matolcsy György tavalyi nyilatkozatai szerint a piaci verseny miatt erre nem kerül sor. Januárban még ugyan volt egy számlacsomag, ami az eddig megszokott feltételek mellett nyújtott ingyenes szolgáltatásokat és ezért számlavezetési díjat sem kellett fizetni. Ekkor kértük fel a K&H banktól Nagy Ferencet, a hitel és tranzakcionális szolgáltatások marketing főosztály vezetőjét, hogy mesélje el nekünk miért maradhatott meg a termékük. Néhány nap alatt azonban nagyot fordult a világ és amire a beszélgetésre sor került már nem értékesítették tovább Zéró számlacsomagot, így végül ennek okairól kérdetünk és arról, hogyan érdemes bankszámlát váltani.
A K&H volt az egyetlen nagyobb bank a tranzakciós illeték bevezetés után, ahol még kínáltak "ingyenes" folyószámlát, mégis megszűnt ennek az értékesítése. Mi történt az év első 3 hetében?
A Zéró számla 2013. január 21-vel szűnt meg, ugyanakkor ennek nem volt köze a tranzakciós illetékhez. A négy új számlacsomag koncepciója egy évvel ezelőtt megszületett, tehát ha nem lett volna tranzakciós illeték, akkor is ez történt volna.
Mert egyébként a díjmentes bankszámlák veszteségesek voltak?
Ha megnézzük egy lakossági bank hirdetményét, nagyon jól látszik, hogy van egyfajta csatornaterelési szándék a bankok részéről a nagy élőmunkát igénylő fióki, papíralapú tranzakcióktól az elektronikus csatornák felé. Ott általában automatizált tranzakciók történnek, nagy tömegben, automatikus ellenőrzésekkel, feldolgozással, melyek költsége alacsonyabb, s így az ügyfelek felé a díjak is kedvezőbbek tudnak lenni, de azért ezek sem teljesen költségmentesek. Azt is hozzá kell még tenni, hogy ezek sem tudják teljesen kiváltani a fiókhálózatot és az élőmunka szükségletét.
Vagyis az illeték nélkül is nőttek volna a díjak?
Az, hogy a fejlesztésekben, illetve a koncepció kialakításában pont odáig és pont akkor jutottunk el, amikor megjelent az illeték, véletlen egybeesés.
Elég furcsa ez a véletlen egybeesés, ráadásul az összes nagybank drágított.
A végleges díjak nagyságára természetesen hatott a közterhek növekedéséből adódó költségnövekedés.
A új megjelent számlacsomagok még szigorúbb feltételeket követelnek, a legkisebbhez is havi 150 ezres jóváírás, illetve 750 ezer forintos megtakarítás szükséges, csak ez után ússzuk meg a 650 forintos számlavezetési díjat.
Ha az összes díjmentes szolgáltatás költségét összeadjuk a hirdetményekből, láthatjuk, hogy jelentős kedvezményt kapunk, komoly összeget spórolhatunk meg a havi banki költségünkön.
Ez úgy néz ki, mintha a nagyobb jövedelmű ügyfelekre lennének szabva a számlacsomagok.
Talán az kelti ezt az érzetet, hogy a korábbi termékek nem voltak ennyire strukturáltak. Egy díjnullázó számla volt, annak az volt a feltétele, hogy 150 ezer forint legalább beérkezzen havonta jóváírásként, ez az összeg nem változott az új, legalacsonyabb fokozatú számlánál. Igaz, megjelent a 750 ezer forintos megtakarítási előírás, de azt tapasztaltuk, hogy az ügyfelek 90 százalékánál megvan ez az összeg. Ez tehát a gyakorlatban nem korlát, hiszen egyre kevésbé éri meg több hitelintézetnél tartani a megtakarításokat.
Ez mennyire jellemző, utalgatják az ügyfelek a pénzüket bankok között?
A magyar ügyfelek egy részénél jellemző, hogy több bankkal tartanak fent egyszerre kapcsolatot. Egyik bankba érkezik a jövedelmük, esetleg ott van folyószámlahitelük, egy másik bankban van a lakáshitelük, és egy harmadikban tartják megtakarításaikat, amit még tovább színesíthet egy hitelkártya használat, áruhitel vagy autófinanszírozás is. Ez pedig azt jelenti, hogy az ügyfelek a különböző havi teljesítéseik, lejáró betéteik miatt a bankok között kell átutalniuk a pénzüket.
Tehát igazán a betéteink kamatán bukunk a tranzakciós illeték miatt?
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A helyzet sokkal összetettebb ennél. Mert ha csak a kamat mértéke határozná meg, hol tartják az emberek a pénzüket, akkor a bankok erősorrendje gyakorta változna. Ám az élboly hosszú évek óta változatlan.
Tehát semmi sem változik az illeték miatt?
Talán inkább úgy fogalmaznék, hogy az illeték is segíthet átformálni a gondolkodásunkat. Az új teher azt a korábbi szokást is megszünteti, hogy egyik banknál van a hitelkártyám, a másikhoz jön a jövedelmem és valahol teljesen máshol van a hitelem. Mert ez a szokás a továbbiakban extra költséggeneráló hatású. Át kell gondolni, és strukturálni kell, hol is bankolunk.
Látszik már bármi hasonló?
Mindenki esetén van egy ingerküszöb. Valaki már 200 forintra is érzékeny, a másik ügyfél 500 forintra, a harmadik meg ezerre sem. A jelek szerint az ügyfelek általában véve átgondoltabbak lesznek. Az első számlakivonataikon most szembesülnek azzal, hogy mi változott. Ma már tudjuk, hogy a bankváltás nem olyan nehéz, mint azt korábban hitték. A Bankszövetség égisze alatt a bankok megállapodtak abban, hogy bankszámla-költöztetés egyszerű legyen, ma szinte úgy megy, mint a telefonszolgáltatóknál.
Hogy működik ez a gyakorlatban?
Ha valaki bemegy egy fiókba, és kitölt egy erre készített nyomtatványt, amelyen jelzi, hogy szeretné a másik bankban lévő bankszámláját átköltöztetni az összes ott lévő termékkel együtt - csoportos beszedési megbízások, állandó átutalások, bankkártya stb. - az adott bankba, akkor ezt a két hitelintézet egymás között elintézi.
A készpénzhasználatról mit lehet elmondani, látszódik a csökkenés? Eredetileg volt ilyen szándék a kormányzat részéről, de most inkább a bankok azok akik a kártyás vásárlásoknál elengedik az illetéket és így kedveznek az ügyfeleknek.
Mi a kezdetektől azt gondoltuk, hogy ez egy elhibázott lépés lenne, ha a korábbi díjmentes kártyatranzakciókat díjjal terhelnénk. Nem tettük, és nem is fogjuk tenni, hiszen a készpénz-helyettesítő eszközök használata a bankok, a gazdaság és a társadalom számára óriási költségmegtakarítás. Egy ATM-hálózatot bővíteni, működtetni, pénzzel feltölteni, ezekhez erőforrásokat rendelni, műszakilag karbantartani, fejleszteni ugyan jelentős költségekkel jár.Ettől azonban sokkal jelentősebb költséget jelent a készpénzforgalom fenntartása és kiszolgálása. Nem is beszélve arról, hogy hasonló költségekkel néznek szembe a kiskereskedelmi egységek is, amikor készpénzes vásárlást bonyolítanak.
Azt látjuk, hogy máshol igenis növekednek a költségek, például a kártyák éves díja is megugrott. Hatott ezekre az illeték?
Nőttek a költségeink, ennek oka pedig a közteher-növekedés. Költségnövekedés esetén pedig a bank kénytelen felülvizsgálni a díjszabását. Ha holnaptól aranyáron árulnák a műanyag lapocskát, amire a bankkártyát nyomtatják, annak ugyanilyen árdrágító hatása lenne.
(Címlapkép: Menő Manó reklámkampány)
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.
-
Te mire költenéd a lakástakarékpénztári megtakarításodat?
A lakástakarék típusú öngondoskodás a piaci változások közepette is képes biztonságot adni.
-
20 éves Magyarország egyik legkedveltebb üzletlánca, a Lidl (x)
Közel 3,5 millió magyar elsőszámú választása, ha élelmiszerről van szó.