72 éves korukig gályázhatnak a magyarok: tényleg jöhet a sírig tartó munka

A legfrissebb népesedési előrejelzések statisztikai elemzése szerint az EU népessége majd 4 százalékkal csökkeni fog 2018. január 1 és 2100. január 1 között, ez 20 millió embert jelent - derült ki az Eurostat friss jelentéséből. A drámai népességcsökkenés időpontja ráadásul nincs is oly messze tőlünk, ha ugyanis az egész EU-t vesszük alapul, akkor nagyjából 2044-ben lesz a csúcson az unió népessége (525 millió fő) majd innen, fokozatosan, folyamatosan csökkeni fog évtizedeken keresztül.

Ha Magyarországot vizsgáljuk ebben a tekintetben, akkor a mi esetünkben nem lehet még csak növekvő periódusról sem beszámolni, az előrejelzések szerint ugyanis az elkövetkezendő 80 évben drámai módon fog elfogyni a magyar, évről-évre folyamatosan. Ami odáig vezethet, hogy 

A sokszor a szóbeszédben még ma is reménytelin emlegetett 10 milliós országhatárokon belüli magyar tehát a későbbiekben még annyira sem fogja majd megállni a helyet, mint ahogy manapság - is egyre kevésbé-. 

Egy egész kontinens öregedik el

Ugyanezek alapján a számítások alapján a drámai népességcsökkenés mellett brutálisan elöregedő társadalmakkal is számolnunk kell. Az előrejelzések szerint például, míg ma az EU lakosságának 65 százaléka munkaképes korú, addigra ez a szám 80 év múlva már csak 55 százalék lesz. 

Ezzel kontrasztban a 65 évesek vagy annál idősebbek aránya a 2018-as adatokhoz képest, amikoris a teljes népességből 11 százalékot tettek ki, 2100-ra már 31 százalékot fognak. És ami még ennél is súlyosabb, hogy a 80 évesek vagy annál idősebbek aránya, míg 2018-ban csupán 6 százalék volt, addig 2100-ra ez majdnem megháromszorozódik, és a teljes népesség arányához viszonyítva 15 százaléknyian lesznek 80 évesek vagy annál idősebbek.

De ki fog dolgozni?

Hogy még sötétebb legyen a kép, érdemes az elöregedést, mint jóformán elkerülhetetlen társadalmi élethelyzetet még közelebbről megvizsgálni. Ennek egyik mérőszáma a függőségi ráta, ami az aktív korú (15-64 évesek) népességre jutó idősek (65 évesek és annál idősebbek) arányát mutatja. 2011-ben ez a ráta Magyarországon 25 volt, tehát 100 aktív korú honfitársunkra 25 időskorú magyar jutott. Csak a mihez tartás végett 1990-ben ez a szám csupán 20 volt.

Az Eurostat friss jelentése azonban arról ad hírt, hogy a függőségi ráta 80 év leforgása alatt majdhogynem megduplázódik az EU-ban. A 2018-as 31 százalékról 2100-re 57 százalék lesz, átlagosan tehát 100 munkaképes korú európaira 57 idős ember fog jutni.

A magyar adatok egyébként az előrejelzések alapján nagyjából ez EU-s átlaghoz közelítenek majd, az elérhető előrejelzések alapján a függőségi ráta nálunk 55-60 százalék közé fog esni, ami azt jelenti, hogy

A brutális méretű népességfogyás és az elöregedés pedig valóságos nyugdíjkatasztrófát idézhet elő, ha jelenlegi rendszert vesszük alapul. Ráadásul ehhez koránt sem kell 80 évnek eltelnie. A most hatályos felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege ugyanis, hogy az állam, mint hatóság a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát. Ebből kifolyólag könnyen belátható, hogy 

Nem meglepő módon a függőségi ráta komoly emelkedésére megoldás lehet például a hazai nyugdíjkorhatár emelése. A Porftolió elemzése szerint, ahhoz hogy legalább 2015-2050 között stabilizálódó rátáról beszélhessünk

Igen ám, csakhogy önmagában a nyugdíjkorhatár emelése nem jelenti, hogy a probléma pikk-pakk meg is oldódik, az intézkedés mellé jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, különben marad a magasabb nyugdíjjárulék, magasabb adók és egy folyamatosan deficites nyugdíjköltségvetés jön létre.

Arról nem is beszélve, hogy a korhatár emelése bár elsőre könnyűnek látszik, hiszen csak egy tollvonás, a magyar emberek jelenlegi egészségügyi állapota nem igen bírna ki egy ilyen drasztikus lépést. Korábbi kutatások szerint az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékon és a 65 év felettiek körében 6 százalékon áll azok aránya, akik egészségesnek érzik magukat a bőrükben. Bár a számok rendkívül elkeserítőek, sajnos egyáltalán nem meglepőek, hiszen

Az egészségügyi állapot pedig szorosan összefügg azzal, hogy ki mennyi időt szeretne boldog nyugdíjasként eltölteni. A kitűnő egészségi állapotban lévők például 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedők mindössze 10 évet töltenének el szépkorúként. A magyarok 74 százaléka emellett úgy gondolkodik, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre.

Még mit nem

A drasztikus nyugdíjkorhatár globális, országhatárokon átívelő emelgetésének egyébként vannak ellenzői, még akkor is, hogyha gazdaságilag abszolút szükségszerűnek is látszik egy ilyen döntés. Három igazán jelentős kérdéskört rögvest fel is lehet vázolni a 70 pluszos korhatár ellen:

• Mi a helyzet a fizikai munkát végzőkkel?
• Mi van azokkal, akik soha életükben nem élvezték azt a munkát, amit végeztek, csupán a megélhetés miatt csinálták?
• Mi lesz az utódokkal, ki vigyáz majd rájuk?

Ezek mind-mind olyan kérdések, amikre muszáj lesz választ találni hamarosan, ugyanis a folyamatosan közzé adott adatokból az látszik, hogy a probléma magától biztosan nem fog megoldódni. És belátható időn belül a jelenlegi nyugdíjrendszerünk egyszerűen önmagából eredően fenntarthatatlanná fog válni.